Boldogságóra Program

Valóra váltom…

Az év első napjaiban szinte mindenki lelkesen tekint az előtte álló évre, különböző vágyak, fogadalmak fogalmazódnak meg ilyenkor az emberekben. Nincs ez másként a gyerekeknél sem.
Ebben a hónapban is sikerült többször boldogságórás pillanatokat csempészni az elsős Csoda-Csapat mindennapjaiba.
Az év elején készítettünk egy szerencsehozó lóherét tartó malackát, és már ekkor beszéltünk arról, hogy ki, mit szeretne megfogadni erre az évre. Volt, aki minden este tornázni fog, más a szüleinek fog mindig segíteni takarítani… A malackák farkára én írtam rá az év eleji fogadalmakat, hiszen a gyerekek még nem ismernek minden betűt.
A Van nekem egy álmom című dalt először csak délutánonként hallgattuk, ez a dal jelezte, hogy vége a tanulásnak. A dal ritmusa adja magát, először csak páran, majd pár nap alatt egyre többen álltak fel táncolni rá. Amikor az egyik anyuka elmesélte, hogy a kislánya aznap külön kérte, hogy had vehesse fel a csinos blúzát, mert táncolni szoktunk, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy jó lenne a dalhoz egy koreográfia is. Így aztán a könyvtáros kolléganő segítségével elkészült a mi kis közös álom-táncunk. Imádták a gyerekek.
Január 13. hivatalosan „Az álmok valóra válhatnak nap”. Nálunk sem maradhatott ki az, hogy ismét a gyerekek vágyairól beszéljünk. Előrevetítettük a felnőtt életüket is, érdekes lesz pár év múlva visszanézni ezeket a képeket, hogy kinek, hogy teljesült az elképzelése.
Van nekem egy álmom… és én mindent megpróbálok… az álmok, vágyak elmesélésekor átbeszéltük, hogy hogyan is lehetne ezeket az álmokat valóban elérni, milyen apró lépésekkel tudnak eljutni vágyaik megvalósításához. Érdekes volt a gyerekek álmainak sokszínűségével találkozni. Az egyszerűbb szeretném, ha a tesóm a tablet helyett velem játszana, vagy a szeretnék egy magas tornyot kockákból mellett volt, aki hegedülni szeretne megtanulni, de akadt olyan is, aki el szeretne menni az unikornisokhoz, de szerepelt Róma is az elérendő célok között. Az egyik kislány pedig azt mondta, hogy ő soha sem szeretne megbántani senkit sem, mindenkivel kedves szeretne lenni… neki ez a vágya…
A boldogságóránk kézműves részében a gyerekek ezeket a vágyaikat rajzolták le egy hajtogatással kialakított lóherére, és közben meglepődve jegyezték meg, hogy a hajtogatás során előjött az általunk sokat használt SZÍV forma is. A kész alkotásokat egy közös koszorúra tettük fel, ami egész évben díszíti majd a termünket, hogy mindig eszükbe jusson, hogy az álmaikat soha ne adják fel. Ezzel az életfelfogással találkozhattak A méhecske álma című mesében is, illetve egy animációs kisfilm megnézésekor is, ahol a szereplők jó pár év múlva, de sikerrel érték el céljukat.
Természetesen meditáltunk is, ez a rész sem maradhatott ki, hiszen ezt minden alkalommal várják a gyerekek.

És hogy mi a hónap gondolata? Van nekem egy álmom… VALÓRA VÁLTOM!

Képek