Minél korábban elvetjük a boldogság-magocskát, az annál hamarabb gyümölcsözni fog.
- Írta: Boldogságóra,
- Megtekintve: 1857
Hideg Magda a szamosújvári Gradinita cu p.p. Casuta Fermecata (Elvarázsolt Házikó Óvoda), egyben Örökös Boldog Óvoda pedagógusa. 2018-ban elnyerte ,,A társas kapcsolatok hónapjának pedagógusa” címét. Jópajtások csoportja a Boldogságórák társas kapcsolatokról szóló hónapjának 2019-es győztese lett, méghozzá egy bábjáték-jelenetről készített filmmel.
16 olyan romániai óvoda van, ahol a pedagógusok rendszeresen tartanak Boldogságóra foglalkozásokat. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy munkájuk milyen eredményekkel és tapasztalatokkal jár határainkon túl. Magdi elsőként jelzett vissza megkeresésünkre. Noha személyesen még nem látogattunk el hozzájuk, Magdi telefonon keresztül osztotta meg velünk élményeit. Hangjából tettrekészség és lelkes öröm áradt.
Magda 2018-ban az interneten talált rá a Boldogságóra programra, amit lelkesen, a kézikönyvek és saját szakmai felkészültsége alapján vegyes csoportjában elkezdett bevezetni. Az intézményben tizenegy csoport működik, ebből kettő napközis magyar csoport; Magdin kívül még további három kollégája tart magyar nyelven boldogságórákat.
Ha egy-két szóval kellene jellemezned azt, hogy miben más, feltűnő a boldogságórás csoport, akkor mi lenne az?
A legszembetűnőbb, hogy a többi pedagógus is látja a gyerekeken az örömöt. Honnan jönnek ezek a mosolygós vidám arcocskák? – kérdezik sokszor. A román kolléganők is érdeklődnek a program iránt. Megkértek, hogy néhány témát fordítsak le román nyelvre.
Tehát teljes a támogatás és az elfogadás az intézmény többi oktatója felől?
Igen. A kollégák először kétkedve fogadták a Boldogságórákat, de aztán látták a hatását és azt, hogy működik. Az intézményvezetőm román és maximálisan támogat minket. Amikor elmondtam neki, hogy 2019-ben Budapesten lesz a címátadó és az óvodánkat én képviselhetem kolleganőmmel, támogatott abban, hogy ott lehessünk és készségesen megoldotta a hiányzásunkat. 2018-ban voltam először átvenni a Boldog Óvoda címet, 2019-ben pedig átvettük az Örökös Boldog Óvoda címet, és mindkét alkalommal támogatta kiutazásunkat.
Milyen visszajelzések érkeztek a szülőktől?
Az első szülői értekezletet egy hónappal az első Boldogságóra foglalkozás után tartottuk meg. Ők is kértek kóstolót, ezért ekkor ismertettem nekik, és minél jobban bevontam őket ebbe a közös boldogságba. Ami nagyon kellemesen érintett, az a tanévzáró ünnepélyünk volt. A gyerekek kezdeményezték, hogy boldogságóra meglepetéssel álljunk a szülők, nagyszülők elé. Elővettem a kézikönyvet és összeállítottam egy előadást „kerek erdő közepében a boldogság vára” címmel. Ebben mind a 10 témát megmutattuk Boldog Blanka és Szomorú Szilárd főszereplésével. Nagyon nagy örömet szereztünk vele a résztvevő apukáknak is.
Milyen olyan változások tűntek fel a gyerekek viselkedésében, amelyeket a Boldogságóráknak tulajdonítasz?
A Boldogságóráknak köszönhető, hogy a gyerekek mernek beszélni a saját érzelmeikről. Meglepett, hogy vállalják a saját véleményüket, függetlenül attól, hogy megegyezik-e a többség véleményével vagy sem. Még felnőttként is nagyon nehezen vállalják az embereka véleményüket. Napról napra látom azt is, hogy például sokkal empatikusabbak.Bevezettem az érzelmi jelzőlámpát a csoportban. Amikor reggelente megérkeznek, ki-ki a jelecskéjét odacsatolja a megfelelő színhez.Ha látták, hogy valamelyik társuk a piros színre helyezte a jelét, ami a szomorúságot jelképezi, akkor anélkül,hogy mondtam volna valamit, próbálták felvidítani, vagyis ők is előhozakodtak ötletekkel. Ez számomra azt bizonyítja, hogy önállóan is képesek már használni a tanultakat.
Ha akadályokba ütköznek, nem adják fel könnyen ,,csak akarni kell és minden sikerül” – biztatják egymást vagy önmagukat. Csodálatos az is, hogy meglátják az élet apró kis örömeit: örülnek a napsütésnek, a szél simogatásának, a madarak csicsergésének és hála tölti be szívüket.
Mit tartasz a legnagyobb, legemlékezetesebb sikerednek, amit a boldogságóráknak köszönhetsz?
Amikor elkezdtük a boldogságórát, a legelső foglalkozáskor egy középcsoportos kisfiú azt mondta, hogy ez neki túlságosan „nyálas”. Év végére azonban annyira aktív lett, hogy ő volt az első, aki rákérdezett, hogy jövőre lesz-e boldogságóra. Most nagycsoportos és az aktivitása nem csökkent.
Van egy másik eset is, amikor egy jótékonysági akció keretén belül ajándékokat készítettek otthon a gyerekek szüleik segítségével, hogy megajándékozzák a városunk hátrányos helyzetű gyerekeit. Az egyik nagycsoportos kisfiú, amikor behozta az ajándekot az óvodába ezt mondta: ,,Én sok szép játékot csomagoltam, hogy örüljön majd az a gyerek, aki az ajándékomat kapja. És olyan boldog vagyok, mert olyan jó ajándékozni!” Az ajándékozás öröme, a nagylelkűség, a segítségnyújtás mind a boldogságóráknak köszönhető.
Mióta vagy a pályán? És a tapasztalataid között milyen helyet foglal el a boldogságóra?
24 éve vagyok a pályán. Már óvodás korom óta erre vágytam, ez volt a célom és megvalósítottam.
Tanulmányaimat 1995-ben az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Pedagógia szakán Kolozsváron végeztem, majd 2009-ben a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományi karán, az Óvoda és Elemi Oktatás Pedagógiája szakot és 2013-ban a magiszteri képzést a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományi kar, Tantervmenedzsment szakán végeztem el.
Azóta is rengeteget képzem magam, mert szerintem ez az a szakma, ahol erre nagy szükség is van. Számomra ez magától értetődő, bár a környezetem úgy gondolja, hogy túlképzett vagyok, én másképp látom. Nagyon szeretem a drámapedagógiát, és az a tapasztalatom, hogy ez tényleg nagyon sokat segít a boldogságórák megtartásában. Mindig érdekelt a szociáliskompetencia fejlesztése, akárcsak a bábjáték vagy a mozgás. A boldogságórákban mindezeket kamatoztatni tudom. Bagdi Bella dalait gyakran használom, azokra saját koregográfiát, táncot is viszek a gyerekeknek.
Milyen hatással van a magánéletedre az, hogy hónapról hónapra egy-egy témát alaposabban körbejársz a gyerekekkel?
Az életemben ez annyira nagy fordulatot nem jelent, talán mert érdeklődésem, attitűdömhöz nagyon közel áll a boldogságóra szemlélete, háttere. Abban azonban változást észleltem, hogy jobban figyelek az emberek érzelmeire. Többször megerősítem bennük, hogy csodálatosak, próbálom bennük fejleszteni az önbizalmat. 24 évvel ezelőtt mintha empatikusabbak lettek volna, nagyobb önbizalommal rendelkeztek volna az emberek. Manapság a gyerekekre a szülőknek nem jut elég idejük, kevés boldog pillanatot töltenek együtt és ez érződik az óvodában is. Éppen ezért is örülök annyira, hogy az óvodába is be lehet vinni a programot!Minél korábban elvetjük a boldogság-magocskát, az annál hamarabb gyümölcsözni fog. Egy bizonyos idő után pedig ez másokat is táplál. Nagyobb esély van arra is, hogy boldog felnőttek váljanak belőlük, sőt jobba teljesítményük is, az embertársaikhoz való a viszonyulásuk is.
Szerintem mindenki egy megismételhetetlen csoda, aki bízva saját erejében, szárnyakat adva kívánságainak, képzeletének, kitartással és alapos munkával nagyszerű és boldog életet ajándékozhat magának és környezetének.
Ezt szűrtem le a boldogságórákból is és ezt próbálom megerősíteni gyermekeimben és a környezetemben.
Van arról tapasztalatod, hogy azok az óvodások, akik innen elballagnak, tudnak olyan iskola közül választani, ahol szintén vannak boldogságórák?
Igen, a magyar iskolában továbbfolytatják a boldogságórákat. Remélem, jövőre 5.osztálytól is bevezetik.
Bár rengeteg területen van már sok-sok szakmai tapasztalatod, mondtad, hogy nagyon szeretsz új módszereket megismerni. Milyen további céljaid vannak még?
Minél több módszert szeretnék még megismerni, hogy tovább tudjam adni, amit a boldogságóra is nyújt nekünk. Ehhez legközelebb az áll, hogy szeretném ezt kiterjeszteni a felnőttekre is, és bennük is szeretném a boldogságra való kompetenciát fejleszteni. Már van egy szoros együttműködés a családokkal, de érdekel, hogy hogyan tudnánk jobban is megmozgatni őket. Szerencsés lenne, ha hozzánk is minél többször eljuthatna a pedagógusképzés.
Mi az, amiben szívesen látnál a magad számára segítséget és fejlesztést részünkről?
Gyakran viszek a gyerekeknek kézimunka ötleteket, például közösen bábukat készítünk, azzal játszunk sokat. Esetleg ezeket is be lehetne építeni. Lehetne több kooperatív módszer, több pármunkákban zajló alkotás és drámajátékok.
Van még valami, amit szívesen megosztanál velünk?
Egy vicces dolog jut eszembe a reggeli találkozás kapcsán. Reggelente a csoportomba mindig viszek valamilyen személyiségfejlesztő témát, amit különböző módszerekkel dolgozunk fel. Már nem emlékszem pontosan, hogy melyik témánál történt mindez, de éppen bekapcsoltam Bagdi Bella Jobb veled a világ dalát a Youtube-on. Alighogy feltűnt a klip, az egyik kisfiú megkérdezte, „ez te vagy?”Elmosolyodtam azon, hogy Bellához hasonlítottak engem, ez nagy megtiszteltetés volt számomra.
Nagyon remélem, hogy el tudok jutni egy Boldogságóra képzésre, tényleg nagyon vágyom. Székelyföldi barátnőm nagyon-nagyon pozitív visszajelzésekkel jött és feltöltődötten.
Mi is kívánjuk, hogy részesülj a Boldogságóra képzés örömeiben és megható pillanataiban. Köszönjük szépen a beszélgetést!