Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy az ember, társas lény. Az életünk minden szakaszában szükségünk van barátokra, olyan személyekre, akik meghallgatnak. Természetesen ez kölcsönös gesztus, ha a barátainknak van szüksége lelki támaszra, akkor számíthatnak ránk. Megvitattuk a gyerekekkel, hogy minden kapcsolat hordoz magában pozitív és negatív vonásokat.
Társas kapcsolatok ápolása
Novemberben a társas kapcsolatok témát dolgoztuk fel. Ötletként kapott barátság klinikát használtuk alapul a téma feldolgozásához. A tanterem volt a barátság klinika. A padokat, székeket tetszőlegesen átrendezték a gyerekek. A táblára írtak rövid üzeneteket, kedves szavakat amelyek mindenkiben pozitív érzéseket váltottak ki. Néhányan választották a „vendég” szerepet, néhányan a klinikán dolgozó szerepét. A vendégek elmondhatták, hogy mi célból keresték fel a klinikát. Az ott dolgozók barátság karkötővel ajándékozták meg a távozó vendégeket. / A karkötőket előzetesen készítettük el./
Gyulai Implom József Általános Iskola
A közösségépítés és a kiskamaszkorral járó problémák kezelése kiemelten fontos a csoportnál, ezért
a társas kapcsolatok témakörét előre hozva tartottunk boldogságórát. A barátság ápolása, az ehhez használható, saját erősségek számbavétele volt a témánk.
1. Meditációs gyakorlat: Égigérő fa,
Kavics a kézbe-egész óra
2. Idézetek a …..barátságról- a téma kitalálása
Szógyűjtés
3. A két cica története- páros munka, párbeszéd
4. Boldogító erősségek kártya- válassz erősséget!
Erősségfa
5. Görög mese a barátságról
Mesehallgatás
A görög színház
Dramatizálás
Tanulság
6. A kavics elengedése- mit adok vele
Boldogságóra a 4. a osztályban.
Novemberben a „Társas kapcsolatok ápolása” volt a téma.
Kapcsolataink, kötődéseink az önismeretre, az önkifejezés szabadságára épülnek. A cél ezeknek a belső értékeknek a fejlesztése volt.
E témához kapcsolódott több tanórai és tanórán kívüli tevékenység is.
• Etika és magyar irodalom órán a beszélgetőkörben az iskolai, az osztálybeli, a családi kapcsolatok örömteli és félelmet keltő eseményeit, élményeit osztották meg egymással a gyerekek. Megoldási stratégiákat javasoltak egymásnak. Összegyűjtötték ezeket, és a faliújságra tették, hogy mindig emlékeztesse őket: VAN MEGOLDÁS MINDEN HELYZETRE.
• A napköziben filmet néztek az érzelmek felismerésének gyakorlásaként. Fontos tanulsága volt, hogy aki szeret másokat, azt szeretik viszont.
• A „Jóság, jószívűség” kifejezésekről gondolatmorzsákat gyűjtöttek. Megfogalmazták, hogy a környezetükben lévő emberek közül kire számíthatnak (Kik az ő „Jóságos tündéreik”?). Rajzoltak arról, hogy ők, kinek segítettek már önzetlenül, és elmesélték, hogy ekkor mit éreztek.
• A „Jóságos manó” c. játékban titkos névhúzás után 1 hétig (titokban) kiemelt figyelmet, segítőkészséget, kedvességet kellett nyújtani a kisorsolt osztálytársnak. Nagyon élvezték, hogy új barátságok szövődtek, és izgultak, hogy egy hét elteltével meg tudta-e mondani a kisorsolt gyermek, hogy ki volt az ő „jóságos manója”. Ezt a játékot – a gyerekek kérésére – több héten át is játszották.
• Interaktív feladatként olyan oktatójátékokat játszottak, amiben az érzelmek felismerését gyakorolhatták a metakommunikáció jeleinek (mimika, mozdulatok) felismerésével. Tanulsága: NE KEVERD ÖSSZE A SZOMORÚSÁGOT A ROSSZINDULATTAL!
A puzzle olyan szókincsfejlesztő játék volt, ami a saját érzelmeik pontos megfogalmazásában segíthet. Sok konfliktus megelőzhető, ha a kommunikáció hiányosságai nem okoznak félreértést, nem rekesztik meg a kapcsolatokat.
• Kipróbálhatták, hogy mennyire tudják az egyéni és a közös kívánságokat egyeztetni. A „Három kívánság” c. játékban a mesebeli aranyhaltól először mindenki önállóan fogalmazott meg 3 kérést, amit a csapattal való megbeszélés során kellett 3 közös kívánsággá fogalmazni. A kompromisszumképesség próbája volt ez. Bizony voltak olyan csoportok, ahol ez még nehezen sikerült. A saját kívánságról esetleg lemondani, a közöset elfogadni, ez nem könnyű. Végül sikerült minden csoportnak megállapodni. Ennek a folyamatát elmesélték a csapatok.
• Az „Önismereti teszt” a magukról alkotott véleményt tükrözte. Kiderült, hogy a kapzsi, önző viselkedést felismerik, elutasítják a gyerekek a történetekben, játékokban. Tehát szeretnének jól, önzetlenül cselekedni. Ezek a belső elvárások már megvannak. (Mindenki a „jószívű vagyok” eredményt kapta. )
• Az iskolán kívüli tevékenységek közül a közös sétáinkon, programokon (pl. iskolaelőkészítő foglalkozás), versenyeken való részvétel is segített az összekovácsolódásban, a kapcsolatok építésében.
Ezek csupán a kezdő lépések a jó kapcsolatok kialakításához, de azt kívánom, hogy a továbbiakban egymást segítő, kedvelő társak legyenek a gyerekek a gyakorlatban (a mindennapokban) is! A mi nagy feladatunk a példamutatás.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Már harmadik éve, hogy együtt töltjük mindennapjainkat. A kicsik nagyon szeretnek egymással játszani, tevékenykedni. Hiányolják otthon maradt társaikat, érdeklődnek hollétük felől. Egyre szorosabb baráti kapcsolatok alakulnak ki, ami érzelmi életükre , szociális képeségeikre, így egész személyiségükre pozitívan hat. A népi játékok, a közös mesehallgatás, a mozgásos játékok a sok – sok közös séta és kirándulás még tovább erősíti társas kapcsolataikat. Mivel tudjuk, hogy a szülői minta a legfontosabb a gyerekek számára, ezért óvodánk igyekszik évente több olyan programot is szervezni, ahol a szülők is jelen vannak, ismerkedhetnek egymással, közösen tevékenykedhetnek. Márton napon a szülőkkel együtt szerveztünk lámpás felvonulást az óvodánk körül, amely amellett, hogy rendkívül izgalmas kaland volt, a szülőknek is lehetőséget nyújtott kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.
A Társas kapcsolatok ápolása mindennapos feladatunk. A téma keretén belül több oldalról is rávilágítottunk arra, hogy mennyire fontos a jó kapcsolat ápolása. A mesetündérünk segítségével egy lakatlan szigetről utaztunk el el olyan helyre, ahol emberek élnek. Összehasonlítottuk, hogy melyik szigeten jobb élni és miért. Elmeséltem a Süni irigy lesz című mesét különféle kellékek, plüssök segítségével. Az újramesélés alkalmával kérdéseket tettem föl, amelyeket a gyerekek ügyesen megválaszoltak, következtetéseket vontunk le a történet alapján. Játszottunk „Építsük meg együtt! Fogjunk össze!” játékot, amelynek során termések segítségével készítettek kislányt, kisfiút kooperatív munkaforma alkalmazásával. Beszélgetőkör keretében a társas kapcsolatok fontosságát, a pozitív érzelmek kinyilvánítását helyeztük előtérbe. Minden kisgyermek elmondta a mellette ülő társának egy szívecskét a kezébe adva, hogy miért kedveli őt. Szabad játékuk során rengeteget építettek az építőkockák, szivacsépítők segítségével közösen.
A mai boldogságórát relaxációs gyakorlattal kezdtük. Körbe ülve elindítottunk egy labdát, Kis barátom, hogy vagy kérdéssel? Miután visszaért a labda, megbeszéltük kinek, ki a barátja. Nagyon örültünk, hogy a hosszabb ideje távol lévő gyermekre is gondoltak. Közösen megkerestük mindenkinek a jó tulajdonságait. Szituációs játék keretében eljátszottuk, hogyan vigasztalhatjuk meg a barátunkat. Megnéztük és megbeszéltük Pászohy Panka: Pitypang és a barátság című meséjét.
A társas kapcsolatok ápolása, barátaink, csaladtagok. Hogyan tarthatjuk a kapcsolatot az említett személyekkel. A modern eszközök használata.
Szeretjük ezt a hónapot, illetve a „Társas kapcsolatok” témát, hiszen a mi csapatunk egy nagyon összetartó kis közösség. A közelgő ünnepek, programok megkívánják, hogy mindent együtt tervezzünk, végezzünk, legyünk egymás segítségére, így hatékonyabb a munkavégzés, nem utolsó sorban az együtt töltött időt nem pótolja semmi.
1. A foglalkozást a gyerekek számára idegen kifejezések magyarázatával, értelmezésével kezdtük:
– hogyan lehet energiát fektetni társas kapcsolatainkba
– mit jelent az, hogy kapcsolataink tudatos ápolása
– hogyan nyújtunk támaszt feszült, szenvedéssel teli időkben
– mit jelent a társas támogatottság
2. A motiváló idézeteket olvasgattuk, értelmeztük, majd mindenki választott egyet, a számára legkedvesebbet.
3. Hajtogattam Neked! – elkészültek a barátság-képeslapok, melyeket hosszas fontolgatás után adtak át a választott személyeknek.
Mikulásra készülődve a kisebb gyerekek dalokat tanultak, azonban nem ment mindenkinek. Egyik délután hangüzenetet kaptam osztályom legidősebb tagjától. Délután elhívta magukhoz azt a kisfiút, aki legkevésbé tudta a dalokat. Gyakoroltak otthon énekelni, arról küldtek felvételt. A zárómondat ez volt:
– Megtanítom én, látja Tanárnő!
November hónapban többször is voltunk a Kutyus és Maci csoportban integrálódni, amit autista gyermekeink nagyon szeretnek, mert minden játék, foglalkozás az újdonság erejével hat. Sok szép élménnyel gazagodunk ilyenkor, és öröm látni hogy gyermekeink – akiknek a társas kapcsolatok kialakítása, kommunikáció sokszor nehézséget okoz – boldogulnak, nyitnak egészséges társaik felé. Öröm ezt látni, átélni velük és bekapcsolódni a játékaikba, boldogságórás foglalkozásaikba.
Novemberben egy új társat is kaptunk és egytől búcsúztunk. Ez a helyzet mindenkit megviselt, de továbbléptünk, gyermekek, felnőttek egyaránt. November hónap témája átöleli az egész évünket, nagyon fontos a kapcsolatok ápolása, építése, gyakorlása sok-sok szeretettel, elfogadással.
Mészárosné Andrea, óvodapedagógus