A téma feldolgozása alatt beszélgettünk,milyen fontos, a figyelem máok iránt,legyünk egymás jó társai, csoporttársai. Ugyanúgy, mint a naprendszerünkben a bolygók. Figyelnek egymásra, egy nagy család, vagy olyanok, mint mi az ovis csoportban. Mindenkinek megvan a helye s együtt mozognak. Mi is megpróbáltunk együtt mozogni, mint ők és elkészítettük a kedvenc bolygóinkat.

Süni irigy lesz
Kis barátom, hogy vagy?

A szélcsengő hangsor megcsendülésével megérkezett hozzánk Dóra, most a családjáról mesélt nekünk. Elmesélte, hogy kik tartoznak a családjába, és, hogy milyen a kapcsolat közöttük. Bemutatta a testvérét, Vidám Vilit is, aki még csak középső csoportos. Megkérdezte a gyerekeket, hogy kinek van testvére, szoktak- e veszekedni, ki mit szokott segíteni anyukájának, kivel szokott játszani. Megérkezett Vili is, aki elmondta, hogy valóban szoktak veszekedni, de azért szeretik egymást, és a veszekedés után öleléssel békülnek ki.
A gyerekek nyitottak, szívesen mesélik el a két bábnak, hogy mi történik velük otthon, szeretettel mesélnek a családjukról, testvérükről.
Megbeszéltük, hogy mi is az a padlás, egy kislányunk nagyon pontosan megfogalmazta, hogy oda tesszük, ami már nem használható, régi, törött, de sokan nem ismerik ezt a helyet, mert a csoport jelentős része panel lakásban él.
Dóra megmutatta a babaházunkon, hogy mi is az a padlás, és megbeszéltük, hogy milyen emlékekkel tudjuk megtölteni a mi képzeletbeli padlásunkat (az óvoda teteje is lapostetős…)
A kézfogós csapatjátékunkban a kör alakítás könnyen ment, azt minden nap gyakoroljuk, körjátékoknál, egyéb tevékenységeknél, azonban a sajt, a hegy alakzat nem sikerült olyan gyorsan, szükség volt az én segítségemre is. Megbeszéltük, hogy mennyire nehéz, ha ennyien próbálunk együttműködni.
A meglátásom szerint a csoportunkban megfelelő a társas kapcsolatok minősége, a gyerekek elfogadóak, a játéktevékenységükbe bevonják társaikat.