A héten végre sikerült megint egy boldogságórát megtartani. Zengett az iskola, ahogy a gyerekek szaladtak egymásnak jelenteni: Boldogságóra lesz! Az órát egy kis ismétléssel kezdtük. Ezután minden jelenlevőt megdicsértünk egy „Büszke vagyok rád, mert…” kezdetű mondattal. Majd feltérképeztük ismerőseink, társas kapcsolataink, és kitaláltuk, ki az a három ember, akivel valamilyen programot szerveznénk. Ezek közül egyet végre is kell hajtani. Kiváncsi vagyok, ki az, aki jövő alkalomra már túl is lesz a fogadásán. A végére pedig mutatok egy képet is arról, hogy milyen kreatívan lehet egy kapcsolati hálót megszerkeszteni. 🙂