A téma feldolgozásának keretén belül barátság karkötőket készítettünk a gyermekekkel, készített gyermek gyermeknek, felnőtt gyermeknek, gyermek felnőttnek is.
A tankönyvben található „Süni irigy lesz” tanulságos történetet fejbábokkal adtuk elő a gyermekek szereplésével, a hét folyamán többször is.
Társas kapcsolatok ápolása
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
NOVEMBER
2024
“A boldogság elsősorban nem érzés, hanem egy állapot, olyan, mint az egészség. Ezért a körülményektől független. Nem attól függ, hogy hol, milyen körülmények között vagyok, hanem attól, hogy kivel vagyok kapcsolatban. Amennyiben Istennel szoros kapcsolatom van, boldog leszek, … ”
Téma: Társas kapcsolatok ápolása
Osztály: Első osztály
Relaxációs gyakorlattal kezdjük az órát: “Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok…kitárom a világom”.
Éneklés: ,,Ha vidám akarsz lenni …”
Beszélgetés: Megbeszéltük, hogy mindannyian társas lények vagyunk, mindennapjainkat különböző közösségekben töltjük, s mennyire fontosak számunkra a társas kapcsolatok. Az egyik legfontosabb kapcsolat a barátság. Milyen a jó barát? Beszélgettünk a barátságról. A gyermekek elmondják, hogy miért fontos számukra az egyik hozzájuk közelálló barát, rokon. Elmondják, hogy hogyan járulnak hozzá boldogságukhoz a jól működő társas kapcsolatok.
Mese: A róka és a farkas a lakodalomban – (Magyar népmese)
Barátságnak mondható-e egyáltalán a róka és a farkas kapcsolata? Mi a felháborító a róka viselkedésében? Voltál-e már hasonló helyzetben? Hogyan kellene viselkednie egy igaz barátnak? Mesélés, beszélgetés, vélemény nyilvánítás követte. Válaszolnak a következő kérdésekre: Ki mellett ülnél legszívesebben az osztályban? Kikre számíthatsz, ha beteg vagy? Kivel mennél el délután sétálni? Kiket hívnál meg a születésnapodra? Kikkel játszanál a hét végén?
Elhatároztuk, hogy az elkövetkező adventi időszakban több időt fogunk szánni a barátságok ápolására, jobban oda fogunk figyelni egymásra, naponta igyekszünk kedveskedni a barátainknak/társainknak, valamivel szebbé tesszük egymás napját. Később lerajzolták a legjobb barátjukat, majd beszéltek róla, s elmondták, hogy miért épp ő a legjobb társuk. Barátságkarkötőket és egy piros szivet adtak egymásnak. A tevékenység végén megölelték társukat/barátjukat.
Az ember közösségi lény, igazán mások társaságában tud kiteljesedni. A boldogság belülről fakad, mégis fontos, hogy meg tudjuk osztani másokkal ezt az érzést. Ilyenkor energiacsere zajlik két ember között, kedvező esetben mindkét fél ad és kap is egyszerre. Ez a folyamat a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok alapja, ami nagyon erős lelki támogatást tud biztosítani.
Tanítónő: Urban Klára
A novemberi hónap témájával heteken át foglalkoztunk. A téma feldolgozása során a hónap dalát többször is meghallgattuk, együtt énekeltünk és táncoltunk rá.
Ráhangolódásként a Tavaszi ébresztő című verses mesét elmondtam a gyermekeknek, nagyon tetszett nekik, kérték, hogy meséljem el újra. Megbeszéltük, hogy mit jelentenek a társas kapcsolatok, a barátságok szűkebb és tágabb környezetben, mit tesznek az emberek társaik és barátaik érdekében, mivel segítik őket. Minden kisgyerek elmondta ki a barátja, mit szeret vele játszani. Többen bizalmas barátjukat is megnevezték, elmondták, vannak közös titkaik, amelyeket nem adhatnak tovább.
Barátságunk és összetartozásunk jelképeként barátságpókhálót „szőttünk”. Egymásnak adogattunk egy fonalgombolyagot, közben elmondták a gyerekek társaiknak, hogy mi az a tulajdonság, amiért igazán kedvelik egymást.
Köszi kígyót festettünk, és erre buzdítottuk a falu lakosait is az iskolásokon kívül. Ehhez több család is csatlakozott, egész hosszúra nyúlt a kígyónk.
A társas kapcsolatok, mint fogalom a gyerekek számára egyet jelent a barátsággal, családdal, testvéreikkel, a község lakóival, stb.
Gondolat-háló mutatja meg, hogy mi mindent tudnak még hozzákötni.
Rajzaikkal a kapcsolattartás eszközeit is bemutatják.
Ózdi József Attila Gimnázium, szakgimnázium és Kollégium
A Társas kapcsolatok témát novemberben két alkalommal dolgoztuk fel. Csoportmunkában a diákok táblázatot készítettek az optimista és a pesszimista beállítottságú ember jellemzőiről. Megcsinálták a Hunopti – tesztet, mindenki elmondta, mennyire érzik igaznak a pontszámok mutatta eredményt. Volt páros munka, filmrészlet vetítése, megbeszélése, idézetek megbeszélése; video vetítése a „hug me” – mozgalomról. Ez olyan nagy sikert aratott, hogy a diákok öleléssel búcsúztak egymástól és tőlem. Egy hét múlva az osztály tanulói- gyakorlati feladatként „szeretethálót” építettek (az osztály tagjai egymásnak dobták a fonalat, s aki dobta, mindig elmondta, mit szeret a másikban). Utána elmondták a diákok, mennyire jólestek nekik a „szerető” üzenetek. A fotókat feltöltöttem.
A kedvesség világnapján beszélgettünk először a társas kapcsolatokról, miért jó kedves el lenni, hogyan hat ez másokra és ránk…. A barátságról, a másik elfogadásáról és hogy hogyan lehet ápolni a kapcsolatainkat. Az órát a plakát elkészítésével zártuk.
Novemberben a gyerekekkel az őszi szünetről visszatérve találkoztam újra. Akkor volt csak lehetőségem megmutatni nekik a címátadó ünnepségen kapott Boldog Iskola oklevelet. Nagyon büszkék voltak rá.
Ebben a hónapban arra irányítottuk figyelmünket, hogyan gondozzuk a társas intelligencia erősségének virágát.
Megtudtuk, mit jelent ez a kifejezés, hogyan kell társaságban, barátokkal úgy viselkednünk, hogy mindenki jól érezze magát, valamint hogyan kell mások érzéseit felismerni, empatikusnak lenni.
Álmos reggeleken egymás vidám fogadása, már fél siker, hogy jól induljon a nap. Mi is eljátszottuk a „Pacsizzatok az ajtóban!” feladatot. Egymást különböző köszöntési módokkal (pacsizás, öklözés, ölelés) fogadtuk reggel. Ezen kívül baráti csoportjaink különböző köszönési mozdulatsorokat találtak ki, mellyel reggelente üdvözölték egymást.
A bolondozás, a vidám együttlét is jól segíti a közösségépítést. Boldogságórán meghallgattuk, eltáncoltuk, énekeltük a hónap dalát. Vicces járásokat találtunk ki, így haladtunk a folyosón. Mikor csillapodott az önfeledt vidámság, barkácsoltunk. Az összetartás jelképeként Barátság-láncot készítettünk. Nagy odafigyeléssel készültek az aprólékosan színezett, kedves mintájú papírcsíkok. Majd ezeket a csíkokat egymásba fűzve, összeragasztva papírláncot készítettünk. Mindenki a maga készítette kis csíkot fűzte bele a Barátság-láncba.
A játék is nagyon jól összekovácsolja a közösséget. Ez a hónap számunkra a Játék-hónapja volt. Sok új csapatjátékot ismertünk meg. Eljátszottuk a hónap ajánlott játékait is. Részt vettünk egy társasjáték klubdélutánon az iskolában. Ezen kívül az osztályban is rendszeresen szakítottunk időt Solo, Dobble, memóriajáték partikra.
Büszkeséggel tölt el, hogy minden hónapban beszámolhatok arról, mindig akad olyan tanítványom, aki szívesen lepi meg társait valami kedves figyelmességgel.
Az egyik tanuló maga rajzolta kis képeket készített mindenkinek, és osztotta szét a gyerekek között. Egyik kislány pedig egy általa írt hála-verssel lepte meg az osztályunkat. Boldogságóránkon felolvasta nekünk. Szülinapi megemlékezést is tartottunk, az ünnepeltek megvendégeltek bennünket kis finomságokkal.
Ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki szervező kollégáimnak, hogy a hónap színes programjaival új élményekkel örvendeztettek meg bennünket. Mind a Pályaorientációs nap, mind a Bolyain-nap élvezetes volt a gyerekek számára. Ezeken kívül hangversenyen is voltunk, színházi előadást is látogattunk.
A hónap tartalmas, szórakoztató programjai hozzájárultak a pozitív életszemléletünk alakításához.
Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Beszélgetéssel kezdtük a foglalkozást: mikor és kikkel érezzük jól magunkat? Hát bizony akkor, ha olyanokkal vagyunk körülvéve, akiket szeretünk, vagy jóban vagyunk velük. Sok okos gondolat után kiderült, mennyire fontosak a barátok. Választott mindenki párt vagy csoportot magának, akikkel nagyobb kedvvel és ügyesebben tud együtt feladatot megoldani: levélmandalák készültek az iskola udvarán. Közben az is örömmel töltött el, hogy egymásnak is segítettek a „munkacsoportok”. Nagyon aranyosak voltak!
Nagyon büszke vagyok a gyerekekre. Barátságszívet színeztünk, egymásnak adták a gyerekek. Kiraktunk a szívecskékből egy nagy szívet az asztalon. A gyerekeknek eszébe jutott, hogy milyen sokan betegek, így nem kaptak szívecskéket. Megbeszéltük kik hiányoznak, ki melyik beteg kis társának fog színezni,az elkészült szívecskéket borítékba tettük. Végül minden gyermek jelét rárajzoltuk a borítékra, hiszen mindenki visszavárta a távollévőket. A borítékokat a hiányzó gyermekek óvodás zsákja feletti polcra raktuk.
Alig várták, hogy meggyógyult társaik megtalálják a borítékukat és megkapják a szívecskéket. Szülők és gyerekek egyöntetűen megállapították, hogy nagyon jó a Katica csoportba járni.