Plakát ” Vigyázzunk egymásra ! „
Társas kapcsolatok ápolása
7. osztályos csoporttal tartottam az órát.
1. Pókháló módszerrel szabadon csoportalakítással 4 csoportban töltötték ki az ábrát, melynek középpontjában a „Társas kapcsolatok” állt. Saját gondolataikat, ötleteiket gyűjtötték bele. Ezeket megosztották csoportonként társaikkal is.
2. Görög mese a valóságról: A történet felolvasása után ügyesen levonták a tanulságot és egy közös kulcsszót kerestünk a történethez. Ez a kulcsszó a „pletyka” lett. Melyet maguk fogalmaztak meg, hogy sajnos az pontosan így keletkezik, ahogy a történet utalt rá. Ez az amit el kell kerülni, mert a barátság kerülhet miatta veszélybe.
3. Beszélgetés „A mi házunk” feladat kapcsán a tanulók a „Való Világ” című tv-műsort hozták példának. Csoport-forgóban egészítették ki a házikó képét, beleírva azokat a fogalmakat, fontos dolgokat, melyek szükségesek a békés együttéléshez.
4. Anekdota: A kép alapján beszélgettünk, ki, mit lát a képen? Közben kialakult egy kerek történet, melyet a füzetbe le is írtak. Igaz maga a történet nem lett elég humoros, de a tanulókkal nagyon jókat nevettünk, miközben ötleteket mondtak, hogy miről folyhat a beszélgetés a képen.
5. Jó vagy jobb is lehetne? A tanulók szívesen töltötték ki a névsort + és – jelekkel. Kissé elkanyarodva a társas kapcsolatoktól arról is szó esett, hogy a saját nevük mellé milyen jelet tennének, és miért pont azt. Nagyon jó volt, hogy pozitívumokkal igyekeztek megerősíteni egymást a saját magukkal kapcsolatos negatív érzéseikkel kapcsolatban.
6. Zárókör: A zárókörben mindenki elmondta, hogy jól érezte magát. Kíváncsian várják a következő havi témát.
A videokészítést is szívesen vállalták, de az technikai okokból nem készült el időre, azonban az előkészületek is okoztak boldog pillanatokat a tanulók számára.
A tanulók szeme felcsillant amikor megemlítettem,hogy következő órán a társas kapcsolatok ápolása lesz a téma. Nagy odaadással, örömmel és rengeteg ötlettel dolgoztak órán a sikeres plakát érdekében. Néhányan nyíltan beszéltek a kapcsolataikról, rájöttek, hogy a kapcsolataikban boldogságot, örömet, szórakozást és értelmet találnak. Vigyázzunk egymásra lett a jelszó közöttünk.
Nem volt egyszerű megépíteni a közös házat. Hát még a szabályok!! Sok egyeztetésre volt szükség. Mi jó és mi nem? Jó kiindulás volt ez a további beszélgetéshez.
A Nagykozári Óvodában mozgalmasan telnek a mindennapok. A kiscsoportosok a beszoktatási időn túljutva mostanra már megismerték egymást, a felnőtteket és az óvodát is. A társas kapcsolatok – ami a hónap témája- az óvodai közösségi élet megtapasztalása után alakulnak, formálódnak. Ez nálunk abban mutatkozik meg, hogy örömmel köszöntik reggel az érkezőket, aggódva keresik a hiányzókat. Napközben különféle játékokkal próbáltuk éreztetni annak jelentőségét, hogy milyen jó együtt lenni! Kiemelt helyen szerepelt a barátok hívása a „van mellettem egy üres hely, üljön mellém x. y.” – kezdettel. Ekkor elengedhetetlenül ölelés is járt az egymásra találáskor. Készítettünk barátságláncot ahol egymásnak tartva ragasztották a gyerekek a láncszemeket, melyet ezután egy közös, hosszú lánccá ragasztottunk össze és énekszó kíséretében mértük meg a hosszúságát. Az ismert „székes játék” egyik variációjaként senki sem esett ki amikor kevesebb szék maradt, hanem egymás ölébe ültek a gyerekek. Sőt a testnevelés foglalkozásokon is alkalmunk adódott a barátságok ápolására: egymás felé kúszva az asztalon simogatták egymás arcát, kezét. Őszbúcsúztató ünnepségünkre készülve pedig a Sün Balázs meséjét játszottuk el a szülőknek és a hozzátartozóknak, ahol jól megfért egymás mellett a sok sün testvér.
