Ebben a hónapban kapcsolatainkra figyeltünk. A kapcsolati háló kitöltése rádöbbentett mindenkit arra, milyen sok embert szeret. A barátságötösben összefoglaltuk, milyen a jó barát. A havi feladatot színezők segítségével oldottuk meg, közben megbeszéltük, ki hogyan vigyáz a másikra.
Az Elfogadók csapat minden tagja egyéni plakátra vázolta fel, mennyire fontos neki az osztályközösség, a padtárs, vagy a baráti társaság. Mindenki örült, hogy tagja lehetett valamilyen társaságnak.
A hónap témáját, az emberi kapcsolatok fontosságát egész hónapban figyelemmel kísértük. Beszélgettünk arról, hogy milyen emberi kapcsolataink vannak és ezek miért fontosak, miért kell ápolnunk őket. Az elsősök természetesen a családi kapcsolatokat említették első helyen. De elmondták azt is, hogy olyan jó, ha örömüket, bánatukat megoszthatják barátaikkal, barátnőikkel. Szó esett arról is, hogy vannak olyan emberek, akiknek nincs családjuk. A gyerekek együtt-éreztek velük, hogy nekik milyen rossz lehet.
Plakátunkhoz saját kezüket rajzolták körbe a gyerekek, melybe egy számukra kedves, fontos személynek az arcképét „varázsolták oda”. Hiszen, akit a tenyerünkön hordozunk, azzal a legjobb emberi kapcsolatot ápoljuk. Ha odafigyelünk és vigyázunk egymásra a Föld is boldogabb lesz!
Karácsonyhoz közeledve csatlakoztunk a „Váltsuk valóra a meséket!” könyvadományozó akcióhoz. Nagy örömmel készítettük el a könyvjelzőket is.
És hogy a Föld boldogabbá tételéhez is hozzájáruljunk egy kicsit mi, kicsik is, a Gyermekek világnapján kékbe öltöztünk. Ezzel is felhívva a figyelmet, hogy „VIGYÁZZUNK EGYMÁSRA!”
Józsi és családja piknikezni mentek. Egy jó nagy kosárba vitték magukkal az ételt, italt és a szükséges eszközöket. Mint otthon, a fiú elkezdett volna teríteni, míg a családja is megérkezik a sétából. Megpróbálta kihúzni a terítőt a kosár aljából. Leesett minden. Az asztal körül nagy káosz lett. Józsi egyszer csak érezte, hogy a cipője nehezebb lett. Lenézett.
– Hiszen én nem is zöld cipőt vettem ma fel. -gondolta.
Ahogy ellépett az asztaltól látta, hogy egy dinnyébe lépett bele és ez lett az új „cipője”. A családja ekkor ért oda. Leültek az asztalhoz és nevetve fogyasztották el az ennivaló megmaradt részét.
-Legközelebb is te legyél a pincér, de a dinnyéz ne a lábaddal szolgáld fel. – mondták Józsinak.
A társas kapcsolatok hónapjában tovább folytattuk a Varázsfelhős beszélgetőköröket. Előkészítettük a jó varázspálcánkat, és igyekeztünk jobban figyelni egymásra, a jelentkező problémák, viták gyors megoldására. Sokat dolgoztunk együtt, párban, csapatban és még a Csodapatikában (a lélek patikájában) is jártunk. A ” távcsőbe való betekintés” helyett inkább a tükörbe néztünk, saját tulajdonságainkkal ismerkedtünk, másokban pedig kerestük a jót.
Együtt gondolkodva és cselekedve sok kalandba volt részünk.
A hónapzáró rajzórán legalább olyan színes és szép munkák születtek, mint amilyen ez a hónap volt.
Havi témánkat az egészséghetünk keretein belül valósítottuk meg.
Nekem a barátságról az jut az eszembe, hogy…………..asszociációs játékot, a
barátságról szóló közmondások gyűjtése követte, szituációs játékokkal próbáltuk jelentésüket
értelmezni. Ezeken sokat derültünk. 🙂
Tulajdonságokat gyűjtöttünk, amelyektől egy barátság megszülethet és megtartathat.
KÖZÖS ÉLMÉNYEINKet elevenítettük fel. Volt-van belőlük bőven, mert nagyon sok közösségi
programunk van. A legutolsó a MÜPÁ-ban volt, jövő héten cirkuszba megyünk, már nagyon várjuk!
Szerencsénkre ezt a szülők is támogatják, mert tudják,hogy fontos,hogy gyermekük örömmel
legyenek ott, ahol éppen vannak.
A meséken keresztül beszélgettünk Micimackó barátairól, ( Képek a barátokról-Mesék a
barátságról a Százholdas Pagonyban ) a Kisherceg megszelídített rókájáról, féltve óvott rózsájáról…
Szó esett a társas kapcsolatainkról ……hogyan és hol ápolhatjuk …….és miért ápoljuk :
– a családban a rokonainkkal,
– az iskolában osztály- és padtársainkkal ,
– szabadidős foglalkozásainkon (dráma szakkörön, foci és kézilabda edzéseken csapattársainkkal…………………..
– kedvenc házi állatainkkal.
KÖZben készítettük nagy szorgalommal a könyvjelzőket kedves ismeretlen barátainknak.
A „VIGYÁZZUNK EGYMÁSRA!” jelszótól eljutottunk oda,hogy mi „VIGYÁZUNK EGYMÁSRA:”
Csoportunk egyik fontos kulcsszava: Nevess és szeress! A drámajátékok nálunk fontos szerepet kapnak, amikor egymás elfogadásáról, segítéséről, empátiáról van szó. Játékokon keresztül közvetítjük a gyerekek felé a pozitív példát. Nagyon hatékony módszer az értékek közvetítésére. A társas kapcsolatok formálása érdekében a gyerekek igényeire figyelve: ölelést, simogatást, ökölpacsit, mosolygás adunk egymásnak. Minden nap az éppen hiányzó, betegeskedő társunkra egy rövid kis dalocska segítségével gondolunk. Közösen barkácsoltunk karkötőt, amit örömmel ajándékoztak legkevesebb barátjuknak az összetartozás jeléül. Nemcsak csoport szinten tartjuk fontosnak a társas kapcsolatok ápolását. Az óvoda aulája a közösségünk egyik fontos színtere, ahol gyakran örömködünk, táncolunk, nevetünk. Közösségi élményeket adunk egymásnak és kapunk egymástól.