November hónap igazán alkalmasnak bizonyult arra, hogy a társas kapcsolatok témát több oldalról is megközelíthessük, illetve a gyermekeink számára kézzel foghatóvá tegyük. Nagyon jó alkalom volt erre a Márton napi népszokások felelevenítése, és a kukoricafosztás hagyományának megismertetése. Kiscsoportos gyermekekről lévén szó igyekeztünk a lehető legjátékosabb formában megismertetni velük azokat a tevékenységeket, ahol az emberek összefogva, együtt végezték el a betakarítási munkákat, mindig viszonozva a kapott segítséget. A hónap dalával alapoztuk meg a jó hangulatot. Többször együtt tapsoltunk és énekeltünk, ki-ki a tudása szerint. Beszélgetést kezdeményeztünk, meséltünk a Márton napi hagyományokról, tollat fosztottunk, lámpást készítettünk, majd libatollal megtöltöttünk egy kispárnát is. A közös beszélgetések, az együtt elvégzett munka láthatóan nagy örömöt okozott a kicsiknek. A következő hét, a kukoricafosztás ideje volt. Énekelve, jó hangulatban teltek a napok. Régi képeket nézegettünk, kukoricát morzsoltunk, csutka tornyot, babát készítettünk, kukorica lepényeket sütöttünk, kukoricát pattogtattunk. A projektet egy összekovácsoló mondóka zárta. Szervusz pajtás! Kukorica hajtás. Aki fogja kezemet, öleljen meg engemet!

Óvodánkban a két nagyobb csoport készítette el a barátságláncot. A gyermekekhez közel áll ez a téma, mert középső és nagy csoportban alakulnak ki igazán a barátságok. A papírembereket elkészítettük és szívecske formában közösen felragasztottuk. Mindenki belső értékeire, különlegességére, szerethetőségére felhívtuk a figyelmet. Perifériára szorult gyermekekre még inkább figyeltünk, bevontuk és kiemeltük pozitív tulajdonságait A közösségekben az egyik legfontosabb társas kapcsolat a barátság.

A Maci csoportban a társas kapcsolatok témában plakátot készítettünk.
Plakátunk a gyermekek baráti kapcsolatait tükrözi: – A baráti csoportok a mézes csupor köré gyülekeztek.
Örömmel játszottuk a témához kapcsolódó szituációs játékokat, a meséket a gyermekek kérésére több alkalommal is meséltük. A gyermekekben a téma feldolgozása által erősödött az egymás iránti szeretet és az elfogadás.
Csatári Gabriella óvodapedagógus

Boldogságóránkat „napimádó” relaxációval kezdtük, majd a munkafüzet 18.oldalán található képek segítségével a barátságról beszélgettünk: Kinek van barátja? Mitől barát a barát? Miért jó, ha van barátunk? stb. A CD segítségével meghallgattuk Bagdi Bella -Ha boldog vagy…című dalát, óvónénik, gyerekek együtt táncoltunk rá.Készítettünk barátságláncot, az emberfigurákat a kisebbek zsírkrétával, a nagyobbak ceruzával színezték. Játszottunk Kis barátom hogy vagy játékot és készítettünk pókhálót (Azt szeretem benned, hogy…) Zárásként ismét táncoltunk, énekeltünk Bagdi Bella dalára.