A gyerkőcökkel a barátságról beszélgettünk, és nem tétlenkedtünk, le is rajzoltuk pausz papírra a legjobb barátunkat. És az ablak dísze lett. „Így aki az utcán sétál látja mennyi barátunk van nekünk! ” 🙂
Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatokról beszélgettünk. Megbeszéltük, hogy miért jó az, ha van barátom, milyen hatással van ez a lelki állapotomra, az egészségemre is. A rossz kapcsolatok pedig visszahúznak mindenben. Mindenki felírta, hogy mi az az öt jó tulajdonsága, ami alapján barátjává válhat valakinek.
Társas kapcsolatok a mi kis Csodafáinkon.
Ebben a hónapban a társas kapcsolatok témakörben a családról és a barátságról beszélgettünk. Tanulóim számára a családi kötelék a legfontosabb, ez már a hála kapcsán is kiderült. Számukra a család jelenti a biztonságot, a szeretetet. Természetesen a baráti kapcsolatok is nagy jelentőséggel bírnak, bár még gyakran tapasztalom, hogy apróságokon képesek összeveszni a legjobb barátok is, viszont nagyon hamar ki is békülnek, mintha misem történt volna. A gyerekkori barátságok a legfontosabbak egy ember életében. Tartós, mély nyomokat hagynak a lelkekben. A választandó feladatok közül plakátot készítettünk \\\” Vigyázzunk egymásra\\\” címmel. Nagyon szép, ötletes alkotások születtek.
A társas kapcsolatok fontosságát az osztály minden tanulója alátámasztotta! Megfogalmazták, hogy együtt a legjobb akkor, ha mindenki kölcsönösen tiszteli és szereti egymást! Szókártyák segítségével elemeztük kapcsolatainkat. Meghallgattuk a Szókratész mesét megbeszéltük mi a tanulsága. Mindenki leírta azt az 5 tulajdonságot amivel barátot választ.Együtt többre vagyunk képesek.
Miután beszélgettünk a társas kapcsolatokról, a barátságról, az együttműködésről, a gyerekek egy-egy vidám családi eseményt örökítettek meg.
A tàrsas kapcsolatok fontossàgát az osztàly minden tanulója alátámasztotta! Megfogalmaztàk, hogy együtt a legjobb akkor, ha mindenki kölcsönösen tiszteli és szereti egymást!
Az adventi időszak közeledtét remekül előkészítette a havi boldogságóra témánk. A hét első napján egy igazi kávézóba ültünk be a gyerekekkel forró csokizni. Nagyon nagy élmény volt számukra, ahogy a 4 fős kis társaságok beszélgettek a habos csokik fölött. A hét további részében sok apró figyelmességgel fordultunk egymás felé és elkészítettük a barátság karkötőket egymásnak /a felnőttek is/. Megfigyeltük, hogy új játszócsoportok alakultak ki, a régi, összeszokott barátok új csoporttagokat engedtek be a játékukba. A hét végén a szülőket is bevontuk egy közös élményre lezárásképpen. Megszerveztük, hogy sötétedéskor minden szülő lámpással, mécsessel várjon bennünket a parkban, a kedvenc mászófánknál. Ez meglepetés volt a gyerekeknek, ők mit sem tudtak róla, a szülőkkel találtuk ki. Mi is lámpásokkal érkeztünk a parkon át, mint a világító szentjánosbogarak. A fához érve a „Gyertek haza ludaim” c. játékkal hívták a szülők a gyerekeiket magukhoz. Volt sírás /szülők részéről/, nevetés, ölelés. A program lezárásaként a piknik kosárból előkerült a gyerekek által készített apró süti és a termoszból a forró tea. 🙂
November hónap igazán alkalmasnak bizonyult arra, hogy a társas kapcsolatok témát több oldalról is megközelíthessük, illetve a gyermekeink számára kézzel foghatóvá tegyük. Nagyon jó alkalom volt erre a Márton napi népszokások felelevenítése, és a kukoricafosztás hagyományának megismertetése. Kiscsoportos gyermekekről lévén szó igyekeztünk a lehető legjátékosabb formában megismertetni velük azokat a tevékenységeket, ahol az emberek összefogva, együtt végezték el a betakarítási munkákat, mindig viszonozva a kapott segítséget. A hónap dalával alapoztuk meg a jó hangulatot. Többször együtt tapsoltunk és énekeltünk, ki-ki a tudása szerint. Beszélgetést kezdeményeztünk, meséltünk a Márton napi hagyományokról, tollat fosztottunk, lámpást készítettünk, majd libatollal megtöltöttünk egy kispárnát is. A közös beszélgetések, az együtt elvégzett munka láthatóan nagy örömöt okozott a kicsiknek. A következő hét, a kukoricafosztás ideje volt. Énekelve, jó hangulatban teltek a napok. Régi képeket nézegettünk, kukoricát morzsoltunk, csutka tornyot, babát készítettünk, kukorica lepényeket sütöttünk, kukoricát pattogtattunk. A projektet egy összekovácsoló mondóka zárta. Szervusz pajtás! Kukorica hajtás. Aki fogja kezemet, öleljen meg engemet!