A Konyári Óvoda Katica csoportja nagy lelkesedéssel készítette a plakátot. Öltöztetős babákat színeztek a gyerekek, majd felragasztották a Föld köré. Fogták egymás kezét a csoport tagjai a plakáton ezzel jelezve a társas kapcsolatok fontosságát. A héten 2 kiscsoportos érkezett a csoportba, ezért is kiemeltük az egymásra való odafigyelés fontosságát.
Vigyázzunk egymásra!
Kikre? Mikor? Hol? Hogyan? Miért?
Ezek a kérdések vetődtek fel a novemberi Boldogságórákon. Példákat gyűjtöttünk: hogyan vigyázhatunk társainkra és természetesen magunkra. Megbeszéltük miért fontos az, hogy odafigyeljünk másokra is. Mi történik akkor, ha ez nem így van. Mi rejlik egy kedves szóban, gesztusban, mosolyban? Hogyan fejezhetjük ki azt, hogy értékeljük, féltjük, óvjuk társainkat? Kitértünk arra is, hogy milyen helyzetekben segíthetjük egymást. Megfogalmaztuk, hogy nem csak nehéz helyzetekben, pillanatokban kell erről döntenünk. Jó érzéssel beszélgettünk arról, hogy mennyire fontos lehet számunkra egy ölelés. Egyetértettünk abban, hogy talán a legjobban ez fejezi ki azt, hogy mennyire fontosak vagyunk egymás számára.
Porcsalmai Kiss Áron Általános Iskola Boldog Manók 2.a osztályos csapata
Szabó Oszkár Imréné
osztályfőnök
Az osztály 3 csoportot alkotott aszerint, milyen elképzelések mentén gondolták át a témát.
Az első csoportnál egy mély tartalom jelenik meg, jógatartásban ülő nő testesíti meg az egész világon a belső békét, ami a gyerekek szerint szükséges lenne, hogy működni tudjon az emberek közötti kapcsolat, fontos dolog lenne észrevenni a másik baját, problémáját és segíteni egymásnak.
A másik csoportnál egy plakátban jelenik meg az egyéni segítségnyújtás a társas kapcsolatokon kiterjesztve egészen globálisan.
A harmadik képen konkrét helyzetekben jelenik meg a téma.
Összességében is jól látható, hogy milyen sokszínűen és nemcsak egy konkrét helyzetben, hanem mélyebb rálátással oldották meg a feladatot a diákok, ami számomra is újdonságot hozott az osztálytól.
A november havi javaslatokat követve elkészült a csoportunk barátságlánca is. A szülők kérésére most nem a csoportunk falára helyeztük el, hanem az öltözőbe, mert a gyerekek beszámoltak róla, hogy mi történt, mi készült az óvodában. Öröm volt látni a szülőket a gyerekekkel együtt amikor megbeszélték a képen látottakat és együtt nézték meg, hogy kinek ki a barátja!
Ebben a hónapban a csibe csoportos gyermekek mindennapjait átszőtte a társas kapcsolatok ápolása. Megismertettem a gyerekekkel a novemberi feladatot- a plakát készítést – hogyan tudunk vigyázni egymásra. A gyerekek javaslata volt, hogy közösen rajzolnak egy plakátot, örömet szerezve nekem, hogy ha elkészül akkor nézhetem meg. Nagy lelkesedéssel fogtak a munkához, én is izgatott és kíváncsi voltam, vajon mi készül. Boldogan mutatták meg az elkészült plakátot, amelyen én és a gyerekek vannak, mert én mindig vigyázok rájuk!
A tanulók összegyűjtötték a számukra legfontosabb szociális kapcsolatokat és ezekről készítettek plakátot. Természetesen központi szerepet kapott a barátság. Megjelent még rajzaikban a gondoskodás, a segítségnyújtás, valamint a közös hobbi / sporttársak/ is. A témát először távolinak érezték, de a beszélgetések folyamán hamar ráéreztek, hogy miről is szól ez a projekt és sok jó ötlettel rukkoltak elő… 🙂
Ebben a hónapban mi is a társas kapcsolatok ápolására, a közösség erősítésére és a baráti kapcsolatok mélyítésére helyeztük a fő hangsúlyt. A Boldogság Órákat indító relaxációs gyakorlatokat nagyon szeretik a gyerekek, kedvencük a „Villámlazítás” és a „Játékos arcizomlazítás”, amely olyan mókás, hogy gyakran nevetésbe fullad. Szinte naponta kérik, hogy énekeljük el a hónap dalát: „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” , melyre általában az általunk közösen kitalált játékos mozgást végezzük.
Megismertettük a gyerekeket a Kis barátom hogy vagy című játékkal. Számunkra is meglepő volt, hogy a nagyobb gyerekek már milyen szépen, választékosan fogalmazzák meg azt, hogy miért is érzik jól magukat. Elhangzottak, hogy jól érzem magam, mert:
– a barátaimmal együtt lehetek,
– sokat nevetünk az oviban,
– jó együtt énekelni és táncolni,
– jó hogy együtt játszhatunk.
Elkészítettük a Margaréta csoport barátságláncát, mely azt jelképezi, hogy mi egy csoport vagyunk és összetartozunk.
Az emberfigurákat szépen, karakteresen színezték ki, hogy valóban hasonlítson önmagukra. Ezeket aztán olyan sorrendben helyeztük el a nagy körben, ahogy a gyerekek megfogták egymás kezét. Ebből a feladatból is észrevettük, hogy a meglévő baráti kapcsolatok mellett folyamatosan új kapcsolatok is alakulnak a csoportban. A témához kapcsolódó mesének mi a Lecke a barátságról kedves kis állatmesét választottuk.
Csip és Csirip történetének megismertetése lehetőséget adott arra, hogy beszélgetést kezdeményezzünk arról, hogy milyen a jó barát, hogyan lehetsz jó barát. Azt, hogy csoportunk jó kis közösség bizonyítja számunkra, hogy a szeretet, megbocsátás, segítségnyújtás, kedvesség szavak mind elhangzottak.
A játékos feladatok segítettek annak megfogalmazásában, hogy összetartozunk és szükségünk van egymásra.
A gyerekek elkészítették saját képmásukat papírból. Egy tükör és a társak segítségével megfigyeltük énképünket. (külső jegyek) Közben alkalom nyílt a kommunikálációra, hogy egy-egy külső tulajdonság mellé milyen belső tulajdonság párosult. Ez a téma az előzőekkel ellentétben sokkal közelebb állt a gyerekekhez. Jól mondatba tudták foglalni gondolataikat, kit, miért választanak barátnak. Örülünk, hogy nem a külső tulajdonságokra, hanem inkább a belsőre helyezték a hangsúlyt.( jó játékötlet, kedves, mosolygós). A játék során mindenki kiválasztott egy barátot, azzal kezet fogott, majd körbe, egymás mellé rendezték a rajzolt figurákat. Ezzel a tevékenységgel tudatosítottuk a hovatartozásunkat (mindannyian maci csoportosok vagyunk)
A végén kifejezték boldogságukat, az erre a hónapra ajánlott zenére való táncolással.