Nagy örömmel állapítottuk meg, hogy már a harmadik lépcsőfokra lépünk fel! A társas kapcsolatok hónapjának feladatait oldottuk meg. A napraforgó relaxációval kezdtük a boldogságóránkat, majd a „Lemegy a nap, lankad a kar…”-al folytattuk.
A hónap dalára most is örömmel, felszabadultan táncoltunk, énekeltünk. Megismertük a mackó meséjét,a tavaszi ébresztőt, és beszélgettünk róla. A Fülöpke az óvodában mese nagyon tetszett nekünk, hiszen olyan igazi és valós volt, hogy akár a mi ovinkban is történhetett volna. Sokat beszélgettünk a barátságról, arról hogy minden kapcsolat alapja a szeretet.Megállapítottuk, hogy SZÜKSÉGÜNK VAN EGYMÁSRA! A gyerekek megfogalmazták érzéseiket,hogy mi a jó és szép a barátságban.
A boldogságminyonunkat egymásnak körbeadva elmondtuk a mellettünk ülőnek, hogy mi az a jó vagy szép amit látunk benne. Nagyon kedveseket mondtak egymásról.
A „Megismersz” játékot örömmel és izgalommal játszottuk ,és ügyesen kitalálták a kedves pajtás személyét.
Újból eljött hozzánk Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játszani.Együtt találtuk ki és folytattuk az elkezdett történetet. És most már tudjuk, hogy mindenkinek legalább egy barátja van.
A „Fogjunk össze..”játék során a közös ötletelésből a két csapatunk remek építményeket alkotott.
A záró részben örömmel adtuk át egymásnak a színes barátságkarkötőt ,amit büszkén viseltek és vitték haza.
Játékidőben többen a „hálás vagyok a barátaimért” feladat során, több barátot is megjelöltek a lapon.

Sajnos a kialakult járványhelyzet miatt kevés gyermek járt ezen a héten a csoportba. Próbáltam a témát és a feladatokat úgy összeállítani, hogy így is érdekes legyen.

1. nap :
Beszélgető kör keretében arról beszélgettünk miért fontosak a barátaink, a családunk, a testvérünk, az óvodai csoportunk, a felnőttek segítsége a csoportban és az életükben. Meghallgattuk Bagdi Bella dalát 3x is nagyon tetszett nekik 🙂 Végül pedig elkészítették a barátság színezőt.

2. nap:
Ma a dal hallgatással kezdtük a napot 🙂 Utána közösen feldolgoztuk Bezzeg Andrea meséjét. Valamint elkészítették a barátság karkötőjüket csomózás technikájának gyakorlásával. Nagyon tetszett a feladat másnap is büszkén viselték a karkötőt.
Közben átbeszéltük, hogy milyen fontos az egymáshoz tartozás, a segítségnyújtás, az hogy számíthatnak egymásra, támaszt nyújthatnak egymásnak és vigasztalhatják egymást, ha szomorúak.

3.nap:
Újra meséltem nekik a mesét. Majd ezután elkészítettük a Boldogság hőmérőnket, mindenki elmondhatta hogyan érzi magát milyen az aktuális kedve és a megfelelő helyre ragaszthatta a jelét. Volt egy kis lány aki a legszomorúbb helyre tette a jelét, mert elmondta hogy „szomorú mert sütire vágyik de nincs pénze az anyukájának hogy vegyen neki”, nagyon őszintén megnyíltak a gyerekek az érzéseik terén.
Ezután elkészítették a Hálás vagyok a barátomért színezőt. Mindenkinek odarajzoltam aki kérte a jele felé a barátjának a jelét a csoportban, volt aki csak tetszése szerint színezte ki és mesélt az otthoni barátairól.

4.nap:
A mai napon a Barátság szívünk készült el, mindenki felragasztotta saját magát a szív formára és közben elmondta, hogy azért vagyok ma boldog, mert „…sok barátom van az oviba,…oviba járhatok, … van családom,. .. sok tesóm van ,.. van anyukám,.. van pénzünk venni ennivalót,…van egy kis hörcsögöm aki nagyon cuki…”
Ezután pedig elkészítették a legjobb barátjuknak a Barátság virágjukat és felragasztottuk a Barátság kertjükbe.

5.nap:
Az 5. napon körbe adtuk a jellel ellátott szívünket és mindenki elmondta, hogy ki a legjobb barátja, és mit szeret vele csinálni. Majd felhelyeztük a társas kapcsolatok jelet a boldogság várunkra.

A Katica csoport barátságszíve.