A csoport túl van a beszoktatási időszakon, mindenki megtalálta a helyét a közösségben, a nagyok baráti kapcsolatai újraéledtek a hosszú szünet után, a kisebbek pedig most alakítják a kapcsolataikat. A Boldogságóra tevékenységei során a gyerekek örömmel fordultak egymás felé, a hónap dala nagyon kedvelt lett, naponta többször is meghallgattuk, táncoltunk rá, énekeltük, sokszor még a szabad játék során is ezt dúdolták a gyerekek. Játszottunk barátságvonat, vándorsimogató, nyuszi pajtás drámajátékot, emellett elkészítettük a barátság jelképet, közben beszélgettünk, kinek ki a barátja, mit szeret benne. A nagyok a színezés során meg is jelölték, ki a legfontosabb számukra a csoportban. A Boldogságóra foglalkozás lehetőséget adott a szociometriai felmérésre is. A kialakult kép megerősítette a mi meglátásainkat is, rávilágított arra, hogy a csoportban melyik kisgyerek az, aki esetleg a társas kapcsolatok alakításában bátorítást igényel. Boldog Dóra meséje tanulságul szolgált a gyerekeknek a barátság lényegéről, a segítségadás fontosságáról, az őszinte egymás felé fordulásról. Az ünnepvárás során a kapcsolatok ápolása még nagyobb mértékben előtérbe kerül, igyekszünk minden kisgyermek számára érzelmi biztonságot nyújtó légkört biztosítani a mostani nehéz helyzetben is.
Társas kapcsolatok ápolása
Intézményi hagyományaink szerint az énekkar, a néptánc és a zeneiskola átszövi a diákok mindennapjait. A tanórák, a délutáni foglalkozások és a szakköri munka egyik eredménye, hogy tanulóink együtt töltik mindennapjaikat, s ennek köszönhetően rengeteg közös élményük van. A nyári táborainkban, a szabadidőben együtt töltött idő barátságokat, társas kapcsolatokat teremt.
Sokat gondolkodtam azon, hogy ezt a témát hogyan „tálaljam” a gyerekek elé, hiszen annyira nyilvánvaló, hogy közösségben élünk, vannak baarátaink, de hogy ez miért fontos, azt bizony nehéz szavakkal. megfogalmazni.. Kedves könyvem a Kis Herceg sietett a segítségemre. Bár a történet inkább a felnőtt korosztálynak szól, mégis úgy éreztem,a gyerekek nyelvén előadott mondanivalóját meg fogják érteni.
És igazam lett. Megérintette őket az amit a Kisfiúa rózsáért tett: hogy óvta, védte, ápolgatta, figyelt rá, az idejét áldozta azért hogy a rózsa újra szépségében pompázzon.
Mint ahogy nekünk kell tenni a barátainkért, akik olyan sokszínűek, mint a rózsák amiket a gyerekek színeztek.
A vírus miatt sajnod csak ilyen kevesen voltunk.
A novemberi hónap a társas kapcsolatokról szólt. A téma feldolgozása során mély beszélgetések alakultak ki. Számomra különösen emlékezetes marad a kalózhajós játék. Minden tanuló, olyan részévé vált a hajónak, amely kiválóan tükrözi az osztályközösségben játszott szerepét. A tanév elején elvégzett szociometria felmérés eredménye gyakorlatilag teljesen egybevág a játék folyamán vállalt szerepekkel.
November hónapban megérkeztek a rendelt játékok és kártyák nagy örömmel próbáltuk ki azokat. Egyik péntek délután osztálybulit tartottunk, amelyen közösségépítő játékokat játszottunk. Remélem, hiszem, hogy ezáltal sikerült közelebb kerülniük egymáshoz. A másik mélyebb megismerése pedig erősítette egymás elfogadását, tiszteletét.
A novemberi hónap a társas kapcsolatok ápolásáról szólt. Az óvodásaink rendkívül szeretik a Boldogságórát, igazán felszabadultak és jókedvűek lesznek minden alkalommal. A szokásos relaxáció (almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj) után meghallgattuk a hónap dalát, a „Ha boldog vagy, mutasd meg” címűt, melyre fergetegeset táncoltunk. A hónap meséje a „Tavaszi ébresztő” volt, melyet a gyermekek nagyon figyelmesen hallgattak, ezt követte a „Fecske meg a szalmaszál” című mese. Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy mit is jelent a társas kapcsolatok ápolása. Szót ejtettük arról, hogy mi emberek mindannyian társas lények vagyunk, szükségünk van az emberi kapcsolatokra érzelmileg, szociálisan egyaránt, az egészséges, harmonikus fejlődés érdekében. A barátság megóv a magánytól, az emberek sokkal boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak lesznek a mindennapok során. Érzelmekben gazdag, pozitív töltetet ad. Kétségkívül szükségünk van egymásra, és legfőképpen a szeretetre.
Készítettünk „barátság láncot”, papírból vágtunk ki emberformákat, melyeket a gyermekek jeleivel láttam el. Kör alakzatban helyeztük ki, úgy, hogy egy szeretet kört kapjunk.
A „Fészekfogó” játék során a gyerekek párban álltak egymás kezét fogva, ez volt a fészek. Volt egy héja, aki el akarta kapni az egyik kismadarat, aki végül be tudott futni egy fészekbe és így megmenekült.
Meleg fészek relaxáció:
Miközben a gyermekek a szőnyegen ültek, magukhoz vették a párnákat. Halkan beszéltem hozzájuk. „Hunyjátok be a szemeteket, képzeljétek el, hogy kismadarak vagytok egy jó meleg, puha fészekben, Kucorogjatok össze, érezzétek a párna puhaságát, melegségét, biztonságát. Érzitek milyen lágyan ringatja a fát a szellő? Ha kipihentétek magatokat, ébredjetek fel, majd hívogassátok anyukátokat, hátha meghallja valaki és idesiet. Itt vagyok! (óvónéni mondja) Az óra végéhez közeledve körben ülünk, beszélgetést folytatunk arról, hogy kellett-e már segítséget kérni valakitől, mert egyedül nem boldogultál? Kik laknak egy családi fészekben? Kivel laknál egy fészekben a csoportból? Mi az, amit tehetünk azért, hogy abban a fészekben jó legyen lakni? (segítőkész, kedves, meghallgat, bátorít stb.)
Végül készítettünk barátság karkötőt, amelyeket felhelyeztük egymás karjára, a szeretetteljes, és örök barátság jeleként.
Tisztelt Boldogságprogram!
Szeretnék bemutatkozni nektek. Hegyi-Pádár Edit vagyok a 3.c osztály új osztályfőnöke. 2 hete vettem át az osztályt, akiket nagyon jól ismerek, hiszen tavaly napköziben az enyémek voltak 🙂
Hihetetlen szenzitív, érzékeny kis osztály, ez a boldogság program nekik van kitalálva. Nagyon befogadóak a programmal kapcsolatban. Most ismerkedek a programmal, igyekszem a legjobbat kihozni a gyerekekből és magamból is.
Edit
Tisztelt Boldogságprogram!
Szeretnék bemutatkozni nektek. Hegyi-Pádár Edit vagyok a 3.c osztály új osztályfőnöke. 2 hete vettem át az osztályt, akiket nagyon jól ismerek, hiszen tavaly napköziben az enyémek voltak 🙂
Hihetetlen szenzitív, érzékeny kis osztály, ez a boldogság program nekik van kitalálva. Nagyon befogadóak a programmal kapcsolatban. Most ismerkedek a programmal, igyekszem a legjobbat kihozni a gyerekekből és magamból is.
Edit
Tisztelt Boldogságprogram!
Szeretnék bemutatkozni nektek. Hegyi-Pádár Edit vagyok a 3.c osztály új osztályfőnöke. 2 hete vettem át az osztályt, akiket nagyon jól ismerek, hiszen tavaly napköziben az enyémek voltak 🙂
Hihetetlen szenzitív, érzékeny kis osztály, ez a boldogság program nekik van kitalálva. Nagyon befogadóak a programmal kapcsolatban. Most ismerkedek a programmal, igyekszem a legjobbat kihozni a gyerekekből és magamból is.
Edit
Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
November-társas kapcsolatok
Az első boldogságóránkon babzsákok segítségével Fogd meg, add át! játékot játszottunk. Ez a játék figyelmet fejleszt és megtanít arra, hogy figyeljünk társainkra, egymásra. Ezután képeket vetítettem ki nekik családhoz, iskolához, szabadidőhöz, sporthoz kapcsolódóan és megbeszéltük, hogy a képeken látható emberek honnan ismerhetik egymást. Beszélgettünk még, hogy ők milyen csoportokhoz tartoznak, hogy érzik ott magukat, társakhoz, családtagokhoz, felnőttekhez való viszonyaikról. Megnéztük a gyerekekkel a Mindenki című filmet, ami szerintem a közösség erejéről, összetartásáról is szól. A gyerekek jól megfogalmazták a film mondanivalóját. A következő órán meghallgattuk a hónap dalát és megnéztük a videókat (Halraj, Seregélyek tánca, Darvak, ludak repülése), majd elkészítettük a repülő madarat, amit aztán az udvaron közösen mozogva ki is próbáltunk. A madárreptetést követően egy hatalmas levélkupacot hordtunk össze közösen, majd mindenki belefeküdhetett, végül levélcsatával zártuk a délutánt. A következő alkalmat a barátságnak szenteltük, összegyűjtöttük, hogy mitől működik jól egy barátság, majd párválasztás után a tenyerükbe írtuk a számukra legfontosabb gondolatot. Megnéztük még Agócs Írisz Kicsi, nagy műve nyomán készült árnyjátékot, mely egy történet arról, hogy kicsinek vagy nagynak jó-e lenni és két nagyon is különböző személy (elefánt, veréb) barátságáról szól. Megbeszéltük, hogy miért jó, ha egy közösségben különböző gyerekek vannak. Ki miben jó, miben szorul esetleg segítségre. Ebben a hónapban is kapcsolódtunk az irodalom órákhoz. Elolvastam a gyerekeknek A róka és a farkas a lakodalomban című mesét, melyet a szokásos módon feldolgoztuk a mesefüzetbe és beszélgettünk arról, hogy mi nem tetszett a róka viselkedésében, hogy csinálták volna másképp, hogy voltak-e már olyan helyzetben, amikor nem azt kapták egy baráttól, amit vártak, és mit tehetünk azért, hogy a kapcsolataink jól működjenek?
A társas kapcsolatok témát két órában dolgoztuk fel. Az első órán a szokásos ráhangoló beszélgetés után a tanulókkal az első feladatról beszélgettünk. Az egymást fogó karokról sok őszinte gondolat hangzott el a hatodikosok szájából. Legtöbben az egységben az erő, illetve egyedül nem sokra megy az ember gondolatot fogalmazták meg. Különösen tetszett az a megközelítés, amikor már magasabb szervezési formákról településekről, népekről beszéltek a diákok.
Ezt követően felolvastam az indiai mesét a diákoknak. A hűséges sólyom című történet lekötötte a figyelmüket, és a szöveg feldolgozása sem okozott számukra problémát. Plasztikusan fogalmazták meg a mese mondanivalóját: ne ítélj addig, amíg a körülményeket meg nem vizsgálod.
A második osztályfőnöki órán a gyerekek a rajzos feladat megoldása mellett döntöttek. Idő hiányában most is volt olyan, aki otthon fejezte be a munkát.