Nagy örömmel készítették a gyerekek ezeket a madárkákat, akik már „öltözékükkel” is a télre készülnek. Néhányan másfajta madárkát hajtogattak. Az is érdekes, hogy többségük egy irányba repül, de látunk kettőt, amelyek más irányt választottak…
Társas kapcsolatok ápolása
A foglalkozást Bagdy Emőke által kidolgozott relaxációk közül kiválasztottam a „Medve vagyok és cammogok”-at, melyet addig játszottunk, míg mindenkit sikerült kellő hangulatba hozni, kilépett a passzív állapotából. (Szerencsére ezt sikerült hamar elérni.)
Ezután körbe ültünk a szőnyegen, és eljátszottuk a „Kis barátom, hogy vagy?” játékot. Ha szükséges volt, egy-egy gyereknél megálltunk, és megbeszéltük miért érzi úgy magát, ahogy. (fáradt, szomorú, izgatott stb.) Majd tanácsokat is adtunk egymásnak, hogyan lehetne elérniük, hogy vidámabbak legyenek.
Ezt követően elmeséltem nekik Egér Ágota: A mókus és a sün meséjét, majd beszélgettünk. Hogyan viselkedett a mókus? Mi mit csinálnánk hasonló esetben? Kerültünk-e már ilyen helyzetbe? (Egy kisfiú elmesélte, hogy egy veszettnek hitt autóját a kistestvérénél találta meg, de nem vette vissza tőle, hanem hagyta, hogy nála maradjon, hiszen neki igazából úgyis van sok másik autója is, azzal meg legyen a kicsi boldog.)
Majd ezután a gyerekek is mókusokká változtak, és a télire gyűjtött mogyoróikat odaadták annak, akinek szerették volna. Mindenki egyesével adta az öt mogyoróját 1-1 barátjának, általa kedvelt társának. Rendkívül izgatottak voltak a gyerekek, és igazán boldogok, amikor eléjük is kerültek mogyorók. Mikor végeztek, megállapítottuk, hogy mindenki elé került mogyoró, tehát mindenkiről gondoskodunk, mindenki fontos részét képezi a csoportnak, bárkiről és bármiről is legyen szó. A gyerekek nagyon örültek a kapott kis mogyoróknak, a kezükben forgatták és mutogatták egymásnak.
Ezt az örömteli hangulatot kihasználva kapcsoltam be Bagdi Bella „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” dalát, mely közben odamehettek egymáshoz és megölelhették azt, akit szerettek volna. Úgy gondolom, ez volt a foglalkozás csúcspontja, itt már valóban mindenki önfeledt hangulatba került, és igazi öröm volt számukra egymás kedvessége. (Kolléganőmhöz és hozzám is odajöttek a gyerekek, úgyhogy nemcsak a látványtól, de az apró kezek érintésétől is melegség járta át a mi szívünket is)
A foglalkozás lezárásaként együtt játszottunk a mogyorókkal és egyéb termésekkel.
A 6.b osztály tanulói „A társas kapcsolatok gyakorlása” témakörét dolgozták fel a saját példájukon keresztül. A film forgatókönyvét ismét a gyerekek írták.
Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tan. Nyelvű Általános Iskola
Egy mindenkiért, mindenki egyért! ……….avagy „A zene mindenkié! „
Ezen 2 bölcs gondolaton, párhuzamosan dolgoztunk a hónapban.
Boldogan hallgattuk meg és énekeltük, amikor csak tehettük a hónap dalát, mert: „A zene mindenkié!
Megnéztük az Összetartozunk rövidfilmecskét és beszélgettünk róla. Miért jó és előnyös, ha egyenlőek, egyformák vagyunk. Mi lehet a hátránya? Hogyan érvényesülhet egy összetartozó közösségben az egyén, az egyéniség. Hiszen sok kis értékes egyén alkot egy nagyobb értékes közösséget, mint például az osztályt. A sok összetartó osztály, pedig egy összetartó iskolát. Egy olyan osztályt, egy olyan iskolát, ahová szeretünk járni, mert boldogok vagyunk…………ahogy a dal is mondja.
Ezt követően megnéztük a Nemes Jeles László filmjét is, a Mindenki című filmet. Ezután is sokat beszélgettünk. Még árnyaltabban. Mi volt a tanító néni célja, mit miért tehetett ?! Hogyan reagáltak erre a gyerekek? Szeretnénk-e ebbe az osztályba járni? Megannyi kérdés született és erre sok magvas meglátás, gondolat született.
Vidáman birkóztunk meg a következő feladattal a „Százlábúval” .Bár nekünk maximum jobb és bal lábainkat összeadva csak 46 lehet , nagyon tetszett a feladat.
Megnéztük állatokon keresztül is, hogy miért van pozitív hatása a csoportnak (madarak vonulása ), miért fontosak a társas kapcsolatok ?!
Szabadidőnkben többször játszottunk csapatépítő játékokat. ( Plüsselkapós, Ki szerzi meg a kutyát?) Erre nagy szükségünk van, mert nem mindig fordulnak egymás felé szeretettel és tisztelettel. Először párban,majd csoportban játszottak. Nagyon fontos volt mindegyik játéknál, hogy tudjanak együtt dolgozni…..
Bízunk benne, hogy a sok beszélgetésnek és játéknak meg lesz a hozadéka !
„UNOS PRO OMNIBUS, OMNES PRO UNO…………………..”
November hónapban leginkább egymásra figyeltünk. Megnéztük az ÖSSZETARTOZUNK felajánlott feladatban ajánlott filmet. Idén hozzánk is érkezett egy új kislány. Osztályszinten most először kérdeztük meg, hogy, hogyan érzi magát. Kivel barátkozott meg legelőször. Kiben, milyen értékeket fedezett fel. Mikor érezte magát teljes tagnak. Buliszemüvegeket húzva bohóckodtunk neki és a tömőanyag válogatásnál a legjobb barátaival közösen be is temettük.
Az ajánlott állatos filmek lenyűgözték a gyerekeket. Igazi nyugalom lett úrrá rajtuk. A közösség erejének ilyen látható megnyilvánulására nem is gondoltak. A madarak elkészítése után nemcsak a teremben, de még az udvaron is együtt mozogtak.
Együtt mozogva nagy derültséggel járt a SZÁZLÁBÚ kialakítása. Mozgásos feladatok közül a babzsákos fagyás-feloldás is erősítette a társakra való odafigyelést.
Az igaz barátjának készített mindenki egy BARÁTSÁGFÁT. Azért kedvellek mert,…. mondatot kellett befejezni és a választ a fa, szivecske formájú leveleibe beleírni. A fa termését megjelenítő körökbe pedig arról írtak, hogy mit szeretnek közösen csinálni.
Ugyancsak kézműves tevékenységek keretén belül üzentek barátaiknak a BARÁTSÁG PAPÍRHAJÓkon keresztül.
Ebben a hónapban sokat beszélgettünk a társas kapcsolatokról, arról, hogy miért van rájuk szükség. Megállapodtunk abban, hogy mindenkinek szüksége van másokra, hiszen közösségben jobb élni, sokkal több élményhez juthatunk. Vannak helyzetek amikor egyedül nem boldogulunk. Fontosak az egyéni érdekek, de tudni kell másokhoz is alkalmazkodni.
Mindenki készített magának saját kis százlábút papírból, amit örömmel vitt haza.
Társas kapcsolatok
A novemberi boldogságórát egy játékkal kezdtük. Minden tanuló egy tolltartót helyezett a fejére, így sétáltak a tanteremben. A leesett tolltartó másik gyermek általi visszahelyezésével gyakorolták az egymásra figyelést, segítségadást, valamint a megköszönést. Játék közben mindannyian jól szórakoztak. Ezután meghallgattuk a hónap dalát, majd megnéztük az összetartozásról szóló rövidfilmet. Megbeszéltük, hogy a mi osztályközösségünkben mi minden jelentheti az összetartozást. A gyerekek testi adottságait figyelembe véve megalkottuk a „százlábút”. Ebben a feladatban is figyelniük kellett egymásra, amit sikerült megvalósítaniuk. Az óra második felében megnéztük az állatokról szóló természetfilmeket. A gyerekek megfogalmazták, hogy a túlélés vagy a sikeres célba érés érdekében nem csak az állatoknak fontos, hogy együtt maradjanak, hanem nekünk, embereknek is ezt kell tennünk, hiszen együtt könnyebben átvészeljük a nehézségeket. Ezután hozzáláttunk a papírmadarak elkészítéséhez. A munkát örömmel végezték a tanulók. Ha az időjárás engedi, a madarak röptetését az udvaron fogjuk kipróbálni. Az óra nagyon jó hangulatban telt.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
Novemberben az 5. osztályosokkal a BARÁTSÁG fogalmát jártuk körül. Összegyűjtöttük a fogalomhoz kapcsolódó pozitív tulajdonságokat. Megbeszéltük a tanmese történéséit, következtetéseit. A tanulók egyénileg elkészítették a „BARÁTSÁG ÖTÖST.