Mi is a barátság? Miért is szeretem a barátom? Igazán jó kérdések, hiszen ez jobb esetben a minden napjainkban számtalanszor elhangzanak nem csak a gyermekek, de a felnőttek világában is.
A hónap témája a „Társas kapcsolatok ápolása” volt.
Foglalkozásunk kezdetén megbeszéltük, hogy mi is a barátság? Ki kit gondol a barátjának? Érdekesen alakultak a gyermekeknél a megfogalmazások, mert azt vettem észre, hogy legtöbbször a külső jegyek alapján választanak barátot maguknak. Például: „szép a szemed”, vagy csak „szép vagy”. A belső értékeket nem igazán vették figyelembe.
Foglalkozásunkat egy relaxációval folytattuk a „Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok….kitárom a világom” kezdetű gyakorlattal! Azért választottam ezt a relaxációs gyakorlatot, mert itt lehetőséget kaptak arra, hogy ne csak fizikailag legyenek nyitottak egymással szemben, de a lelkük is nyitottabbá váljon. Ezt követően megtanultuk a „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek ” című dalt . Az énelkés közben nem az volt fontos nekik, hogy csinálják a dalban elhangzott mozdulatokat, sokkal inkább az, hogy egymás kezét fogva, mentek körbe-körbe a csoportszobában mindaddig, amíg a zene véget nem ért. Érdekes volt, hogy már nem kellett őket arra figyelmeztetni, hogy üljünk le egy nagy körbe, hanem szinte autómatikusan mindenki helyet foglalt a szőnyegen. Ez nagyon jó alkalmat adott arra, hogy feltegyük a kérdesünket: „kis barátom, hogy vagy?” A feladatunk az volt, hogy akitől kérdez, oda kurítsa a gombolyagot. Nagyon szép pókhálónk keletkezett, amit meg is néztünk együtt. A kérdésre válaszova eleinte csak ennyit mondtak, hogy „jól”. Próbáltam nekik segíteni abban, hogy hogyan lehet ezt másképp megfogalmazni, bővebb választ adni a kérdésre. Ezután elkészítettük a barátságláncunkat, amit ügyesen kiszíneztek, majd elhelyeztük először a szőnyegen, utána pedig felragasztottuk egy piros kartonra. Boldog Dóra mesére hívó csengettyűje megszólalt, közösen elmondtuk a mondókát és a mágnestábla, illetve a kivágott szereplők segítségével elmondtam nekik a mesét. Sokkal jobban figyeltek már az elhangzottakra, mint eddig és a feltett kérdésekre is érthetően megfogalmazott válaszokat adtak. Igyekeztem a foglalkozás ideje alatt arra törekedni, hogy ne csak egy szavas válaszokat adjanak, hanem próbáljanak szép kerek mondatokban beszélni. Itt kitértünk bővebben arra, hogy kinek milyen érzései vannak a barátjával kapcsolatban. Nem volt mindenki partner ebben a játékban. Csak a nagyon bátrak mondták el, hogy miért is fontos, hogy legyen egy vagy több barátja. Milyen érzései vannak a barátjával szemben. Valóban nem könnyű ezt megfogalmazni, hiszem lehet, hogy mi felnőttek sem tudnánk pontos választ adni erre a kérdésre. Megbeszéltük azt is, hogy ki hogyan vígasztalná a társát, ha látná, hogy szomorú. Melegség öntötte el a szívemet, mert szinte mindenki azt mondta, hogy megölelné és adna neki egy puszi! Igen, az ölelés… fontos a társas kapcsolatokban, hiszen az egyik legkifejezőbb gesztus egy másik emberrel szemben. Lenne mit tanulni tőlük, hiszem a gyermeki ölelés még annyira őszinte! A foglalkozás zárása előtt mindenki elkészítette a barátság karkötőjét, amit fel is kötött a BARÁTJA csuklójára. Zárásképpen kiszíneztük a barátság jelét, kitettük a harmadik lépcsőfokra, elénekeltük Bagdi Bella „Pozitív gyerek vagyok” című dalát és megkértem a kisgyermekeket arra, hogy meséljék el otthon, hogy miért van fonalból készült karkötő a csuklójukon. Biztos vagyok benne, hogy voltak kisgyermekek, akik valóban elmesélték a foglalkozást, ugyanis másnap észre vettem egy-két anyuka csuklóján a BARÁTSÁG KARKÖTÖT! 🙂
Társas kapcsolatok ápolása
Pogány Judit előadásában meghallgattuk Kormos István: A fecske meg a szalmaszál meséjét. A fecskefogó játék után minden gyermek megfogalmazta milyen érzés volt menekülni a sas elől. A legtöbben pozitívan élték meg a játékot, fészket tudtak találni, senki nem félt a sastól. Elmélyítettük a bizalom fogalmát: az önbizalom fontos fogalom, hiszen birtoklása lehetővé teszi, hogy megvédjük saját szükségleteinket és biztonságunkat; lehetővé teszi, hogy bízzunk abban, hogy átvészeljük a kihívást jelentő helyzeteket, és lehetővé teszi, hogy a tökéletességre való törekvés helyett a kedvességet gyakoroljuk önmagunkkal szemben. Minden gyermek a zárókörünk alkalmával elmesélte ki lakik a családi fészekben , a Mazsola nagycsoportból kivel lenne egy fészekben, mit tehetünk azért hogy a fészekben jó legyen lakni. (kedves vagyok, segítek a másiknak)A csoportba újonnan érkező gyermekek is meleg puha fészeknek jellemezték a csoportunkat!
Speciális Alapiskola Hurbanovo
A boldogságóra novemberi beszélgetésében a társas kapcsolatra került a hangsúly. Megbeszéltük a családi kötelékek fontosságát,a családi látogatások gyakoriságát,hogy mennyire fontos a kölcsönös szeretet és tisztelet. A tanulók az általuk elkészített rajzon azt fejezték ki,hogy ki hová utazik látogatóba…
Kis ürge csoport
Ha boldoggá akarunk válni, érdemes a társas kapcsolatainkba fektetni az energiáinkat, amelyek különösen ezekben a hónapokban kiemelten fontosak. A mostani boldogságórán célunk volt a társas kapcsolatok alakítása, közösséghez tartozás érzésének erősítése.
Elsőként éppen ezért „Találj hasonlóságot” játékot játszottunk. A tanulók párokban vagy az osztályban körbe járva kerestek hasonlóságokat egymás között. Utána beszámolnak a közös vonásokról.
Összegyűjtöttük közösen milyen is a „jó” barátság. A szeretet, bizalom, elfogadás, titoktartás, összetartás, segítség, megértés, biztatás, kedvesség, béke, védelem, becsület, őszinteség, támasznyújtás fogalmak kerültek elő. Átbeszélgettük, hogy melyik mit is jelent, miért is fontos.
Bizony a barátok sok mindent csinálnak együtt. Megnéztük ez az osztályban tanuló gyermekeknek, hogy megy. A gyerekeknek a kezüket egymás segítségével kellett összekötniük. Majd kibontottak egy-egy cukrot, megetették egymást, kancsóból innivalót töltöttek egymásnak. Végül mivel a barátok meg is bíznak egymásban, így csukott szemmel vették a barátjukat a helyére.
Érdekes volt látni, hogy nem csak összekötötték egymás kezét, hanem sokan össze is fonták ujjaikat az összetartozás jelképeként.
Kreatív feladatként egy-egy képet kihúzva osztálytársuknak alkottak szíveket és adták oda egymásnak, megsimogatva egymás vállát, átölelve egymást. Az elkészült szívekből egy koszorút készítettünk az ajtónkra jelmondatunkkal, kétnyelvű osztály révén magyarul és németül is: „Az számít, amit egymásért teszünk! Wir helfen einander!”
„Az igaz barát, a kezedet fogja, de a szívedet simogatja.”
Süni csoport
A foglalkozást most az ajánlott mese megnézésével kezdtük. Nagyon tetszett a gyerekeknek, a mese végére érve meg is beszéltük, hogy miről szólt. Ebből át tudtam vezetni a fészeképítő játékot, ami felkeltette a gyerekek figyelmét. Némi ötletadással segítve kívülről irányítottam a játékot, a gyerekek nagyon élvezték, hogy most mindenfélét egy helyre hordhatnak. Kihasználva, hogy mindenki ül a fészekben elismételtük az ősszel tanult verseket, mondókákat, énekeket. A foglalkozás lezárásaként fészekfogót játszottunk.
Süni csoport
A foglalkozást most az ajánlott mese megnézésével kezdtük. Nagyon tetszett a gyerekeknek, a mese végére érve meg is beszéltük, hogy miről szólt. Ebből át tudtam vezetni a fészeképítő játékot, ami felkeltette a gyerekek figyelmét. Némi ötletadással segítve kívülről irányítottam a játékot, a gyerekek nagyon élvezték, hogy most mindenfélét egy helyre hordhatnak. Kihasználva, hogy mindenki ül a fészekben elismételtük az ősszel tanult verseket, mondókákat, énekeket. A foglalkozás lezárásaként fészekfogót játszottunk.
A Maroslelei Zengő Óvoda boldogságóráinak beszámolója a „Társas kapcsolatok gyakorlása” téma körében.
Társas kapcsolatok hónapja sok fejtörést, komoly órákat hozott számunkra. Ebben a tanévben több új tanuló érkezett az osztályba, akiknek a beilleszkedése nem bizonyul egyszerűnek. Sok elgondolkodtató feladatot oldottunk meg novemberben. A vadlibák története az igazi összefogás példáját hozta, gondolattérképet készítettünk az összefogásról, támogatásról. Több videót megtekintettünk a közösség erejéről. Vadlibákat hajtogattunk, névjegykártyákat készítettünk saját magunkról, sok közösségépítő játékot játszottunk. Bízom benne ez a hónap hozzásegítette az osztályt a kohézió erősödéséhez, a tanulók közötti kapcsolatok mélyítéséhez.
November hónap témája a társas kapcsolatok ápolása volt. A választható feladatok közül az „Együtt könnyebb” című produktum elkészítését választottuk. A gyerekek nagy érdeklődéssel, örömmel nézték meg a madarakról szóló ternészetfilmeket, és készítették el saját röptethető madarukat. Az elkészített madárkák röptetése különössen jó móka volt számukra.
A hónap témája a társas kapcsolatok ápolása volt. Ez a téma különösen fontos a csoportunk életében, ugyanis mostanában elmélyültek a barátságok, kialakultak a kis csoportok, viszont emellett sajnos a kiközözítés, a verekedés is megjelent. Novemberben különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a gyerekek észrevegyék, ha a társuknak rossz a kedve és ha segítségre van szüksége, akkor támaszt nyújtsanak egymásnak. A Boldogságfoglalkozás keretein belül elkészítettük a Barátságláncot. A gyerekek szívesen csatlakoztak a kezdeményezéshez és örömmel színezték a saját figurájukat. Megbeszéltük, hogy kinek ki a barátja és ennek megfelelően raktuk egymás mellé a babákat. A végén pedig a sorban álló gyerekekből egy kör jött ki. Ez jelképezte azt, hogy habár mindenkinek van egy szoros baráti kapcsolata, attól még mindenki szereti a másikat.