Hiszem, hogy együtt erősebbek vagyunk, mint gondolnánk.
Hadestown
Társas kapcsolatok ápolása
Novemberben, az embereket kerestük az életünkben, hogy szójátékkal éljek. Matrjoska babát hoztam a gyerekeknek. Két dolog szemléltetésében segített a baba. Végig mentünk az életszakaszainkon csecsemőkortól- öregkorig, valamint beszéltünk azokról a változásokról, személyiség alakulásáról, amelyek törvényszerűek az életkori szakaszokban. Képeslapok, képek segítségével feltérképeztük kapcsolati hálónkat, társas kapcsolatainkat. Majd egy történet olvastam, Ria Lightman: Az élet vonata. Meghallgattuk Koncz Zsuzsa barátságról szóló dalát. Beszélgetőkör formájában a barátságról osztottuk meg egymással gondolatainkat. A társaság apraja és nagyja Gary Chapman szeretetnyelv-tesztjét is kitöltötte , amely abban segített, hogy megállapítsuk, hogy kinek mi a szeretetnyelve (elismerő szavak, minőségi idő, ajándékok, szívességek, testi érintés).
A következő dolgokat beszéltük meg:
Mennyire volt új ez az információ számukra? • Miben mutatkozik meg ez náluk? • Milyen nehézségeik voltak már ebből kifolyólag nekik? • Van-e olyan dolog, amire rájöttek a tesztből és másként tekintenek majd bizonyos dolgokra? • Miért lehet hasznos ez a teszt?
Majd elkészítettük plakátunkat a szeretetnyelvekről.
Azét jöttél a világra, hogy szeressenek!
Novemberi boldogságóránk témája a társas kapcsolatok ápolása volt. A tevékenység céljának tűztem ki, az emberi kapcsolataink fontosságának megérztetését, valamint a gyermekek figyelmének ráirányítását arra, hogy ők a felelősei saját társas kapcsolataikért. A megvalósítás során feladatom volt az élményszerű tevékenységek biztosítása, mely során a család, a barátok szerepe tükröződik. Meseélmény biztosítása, amely segíti a fogalom megértését. Vizuális tevékenységek biztosítása, amely lehetőséget ad az önkifejezésre, kreativitásra, fantáziára, és egyben a tevékenység lezárására.
A foglalkozás elején Boldog Blanka hívta egy kis táncos, mozgásos játékba a gyermekeket. A hónap dalára ( Bagdi Bella: A ha boldog vagy…) igazán jó hangulat kerekedett a csoportban. Ezt követően Boldog Blanka segítségével a „Kis Barátom, hogy vagy? ” játék ,majd a „Szeretet-láng ” kapcsolatteremtó játékunk következett. A játékok során különösen érvényesült, a „figyelek rád” attitűd. A játékok után applikációs képek segítségével beszélgettünk a család és a barátok fontosságáról. Boldogságóránk zárásaként elkészítettük a barátság-láncunkat mely ismét helyet kapott a folyosónkon a Boldogság-falunkon.
Boldogságóra pedagógusként mindig nagy hangsúlyt fektetek a szülők közvetett-vagy közvetlen bevonására is. Így most is, mint mindig, az ovis csoportunk zárt facebook oldalán tájékoztatom őket a megvalósulás élményeiről.
A novemberi boldogságórán a társas kapcsolatokat próbáltuk erősíteni az osztályban. Bagdi Bella Ellazulni jaj, de jó relaxációs lazító dalát hallgattuk meg, közben az ének feladatait utánoztuk. Tükörkép játékkal folytattuk az órát: párokat alkottunk és a párok tagjai utánozták egymás mozdulatait. A táblánál megfejtettük a tankönyv keresztrejtvényét, aminek megoldása a szeretlek szó lett. Beszélgettünk róla, hogy mit jelent ez a szó, miért fontos mindennapi életünkben, kit szeretünk, miért. Az óvodás munkafüzetben kiszíneztük a barátság jelét, megbeszéltük a rajzok segítségével, mit jelent a barátság, mit várhatunk el a barátunktól, mit kapunk és mit adunk egy barátság során. Játszottunk egy Tégy egy lépést felém játékot, aminek a végén egy szép szoros körben megöleltük egymást. Nagyon megható pillanat volt. Aztán pihenésképpen megnéztük Az öreg néne őzikéje című mesét, majd mindenki elmondhatta, mi fogta meg legjobban a mesében.
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
A novemberi témát több lépésben dolgoztuk fel. A hónap első óráján kimentünk az udvarra ( még gyönyörű volt az időjárás és a természet), s jó nagy kört alakítva a ” Tégy egy lépést felém! „című játékot játszottuk el. Először én mondtam állításokat, majd egy- egy gyermek állt középre. Nagyon jól érezték magukat a játék során. Aztán élő szobrot alkottunk, s tükörjátékot is játszottunk.Ebben is nagyon kreatívak voltak diákjaim.
A második órában hangulatteremtésként meghallgatuk a hónap dalát. Ezután megkértem a gyerekeket, hogy készítsenek két társuknak elismerő oklevelet. Először annak, aki a legjobb barátjuk, majd annak akivel a tanév során a legkevesebbet játszottak. A második kicsit hosszasabb fejtörést okozott, de végül mindenkinek sikerült elkészítenie. Személyesen adták át egymásnak néhány kedves mondat és érintkezési forma kísérete mellett.
A harmadik órán párokban készítették el a Szerethető vagyok című plakátokat. A rajzot megelőző beszélgetések nagyon jó hangulatban zajlottak.
Reggeli körben kezdtünk beszélgetni a barátokról. Kis barátom hogy vagy?… Játékkal indítottuk a témát. Megbeszéltük, hogy miért jó, ha van barátunk, és mit kell tennünk azért, hogy legyen barátunk. Elmeséltem a gyerekeknek, hogy olyan képet szeretnék kitenni az öltözőbe, amit együtt készítenek el, amiben mindenkinek jut feladat. Mivel Osvát Erzsébet: Minek a medvének bunda? című versét tanultuk, a gyerekek medvés képet választottak. A nagyok kifestették a medvéket és a közös séta során együtt gyűjtött faleveleket köréjük ragasztottuk. A ragasztani mindenki tudott és el is készült a kép, mindenki nagy örömére.
Másnap eljött hozzánk Boldog Dóra és elhozta nekünk Bartos Erika: Barátság című meséjét. A mese meghallgatása után mindenki eltakarta az arcát és akinek a karját megérintettem, az elmondhatta, ki lenne ő a mesében. Volt aki Bogyó, volt aki Babóca, volt aki a kukac, sőt, volt olyan is, aki cseresznye szeretett volna lenni ( mindenki őt szerette volna). Megvitattuk, kinek volt igaza a mesében. Volt aki Bogyóra, volt, aki Babócára szavazott. Oda is álltak a képek elé és mindenki elmondhatta, miért úgy gondolja. A végén jóga gyakorlatokat végeztünk (kolléganőm gyerekjógát tanít, ő mutatta meg hogyan kell). Csináltunk Katicát, csigát, sőt még kukacot is! A gyerekek nagyon élvezik ezeket a gyakorlatokat! Később a nagyobbak lerajzolták magukat és a barátjukat, a kicsik pedig a barátjukkal páros kéznyomot készítettek. Amikor mindenki elkészült, Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie című számára táncoltunk egy nagyot!
Az 5. B osztály csökkent létszámmal, de annál nagyobb lelkesedéssel vágott neki a feladat teljesítésének. Sajnos a kapkodás gyakori hiba volt, amikor már közelebb kerültek a célhoz. De az is előfordult, hogy a biztonság kedvéért az egész táblát megpróbálta kitölteni valaki. Sokan megfogalmazták, hogy baráti körükön kívül sem volt nehéz közös pontot találni, legfeljebb meglepődtek. Másoknak kicsit többet kellet törni a fejüket. Talán az okozott legnagyobb örömöt, ha olyan osztálytársak ismertek rá hasonlóságukra, akik keveset beszélgettek eddig egymással. Mindenki jól érezte magát, s csaknem egyszerre érték el a bingót is.
Ebben a hónapban a barátságokra fókuszáltunk. Hiszen tudjuk nagyon jól, hogy társas kapcsolataink hatással vannak a személyiségünk fejlődésére is. Ezért nagyon fontos, hogy jó kapcsolatokat ápoljunk. Már a gyermekeket is arra kell ösztökélni, hogy a kapcsolataikra figyeljenek. Szerezzenek igaz barátokat, és ápolják is azt a barátságot.
Ezért úgy döntöttünk, hogy elkészítjük barátságláncunkat, mégpedig úgy, hogy a barátságemberkét a társunknak készítjük, ahogy látjuk őt.
Utána körbe leültünk, és mindenki elmesélhette, hogy ki miért a barátja, és mit szeret benne a legjobban. A szabadjátékok során kialakult szerepjátékokba igyekeztem megfigyelni, hogy hogyan alakulnak ki újabb és újabb barátságok a csoporton belül. Pl.: volt olyan nagycsoportos, aki a kicsikkel is kezdett több időt eltölteni, hiszen rájött, hogy ő még kedves, aranyos, cuki, vele még együttműködően lehet játszani. Volt olyan gyerkőc is, aki olyan gyermekkel kezdett barátkozni, akivel eddig még nem nagyon tartották a kapcsolatot, és rájött, hogy milyen jól lehet vele játszani.
A hetet mindig Bagdi Bella Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek dalával kezdtük, mely egész hétre szólóan ott csengett a fülünkbe, és énekelgettük.
„Fogjunk össze! Építsük meg együtt!” címszóval gyönyörű építmények születtek, és erősebb barátságok. Az együtt játszások alkalmával még jobban erősítettem bennük a hitet, a barátságuk kötelékének erősségét, hogy milyen jól meg tudták oldani a feladatot.
Ebben a hónapban a családot olyan szinten vontam be a feladatokba, hogy meséljenek a gyerekeknek otthon családjukról. Meséljék el családfájukat!
Boldogságóra – November: Társas kapcsolatok gyakorlása
Felvezetésként a szőnyegen körben ülve halk, lazító zenét hallgattunk, melynek hatására mélyebb hangvételű beszélgetést tudtam kezdeményezni a gyermekekkel. Mivel még többnyire kiscsoportosok, sokan nem értették a téma lényegét és a feltett kérdéseket. Miért is vágyunk mások társaságára? Miért fokozza a boldogságérzetünket mások társasága? Elsősorban a gyermeki kapcsolatokat hozták fel, mint vágyat a társaság gyanánt. Eszükbe sem jutott, hogy akár szülőkkel, testvérekkel, közelebbi rokonokkal, nagyszülőkkel is lehet „társaságot” alkotni. Egyértelműen a gyermekcsoportunkra gondoltak, mivel ezen belül képesek a saját érzéseiket (bánatukat, örömüket, vágyaikat, feszültségüket) elmondani, megélni. A süni irigy lesz című mese meghallgatása után a gyermekek többsége még jobban megerősödött abban, hogy milyen jó, hogy vannak barátaik. Az együttlét öröme, a közös boldogság jobban összekovácsolja őket, mélyebb érzések jöhetnek elő belőlük.
Lezárásként mindenki egy egyelőre kivágott szívformába belerajzolta a legjobb barátját, vagy barátait.
A Maci-kártyák segítségével beszélgettünk, hogy érzik magukat, mi az oka az aktuális érzelmi állapotuknak. Párokban megbeszéltük, hogy mit szeretünk a másikban, cseréltünk is, hogy minél több társunknak elmondhassuk szerethető tulajdonságait. Ezután gépet terveztünk, ami megjavítja az elrontott barátságokat.