Fucsán fog hangzani, de a Társas kapcsolatok ápolása hónap feldolgozását idén a Hóembernek se keze se lába című dal ihlette. Gondoltam hangolódjunk egy kicsit a télre és eszembe jutott a dal, majd találtam is hozzá alkotni valót.
Hogyan tudunk úgy kapcsolódni egymáshoz, hogy se kezünk, se lábunk? Hangozott a kérdésem.
El is játszottunk. Mindenki leült egy körbe, és a kezünket hátra kellett rakni, a lábunkat törökülésbe. Először csak néztek rám a kis cukikáim, de aztán felcsillant valakinek a szeme, és kimondta: a lelkünkkel is tudunk kapcsolódni…..
Csodás pillanat volt. Egy perc néma csönd….. Majd végül megfogtuk egymás kezét. Valahogy így mégerősebb volt az érzés. Aztán összeért a lábunk, így még erősebbenek éreztük, de akkor volt igazán erős az elmondásuk szerinte, amikor megcsináltuk az „Ölelő perceket” (bármikor, ha a nap folyamán elkiáltja magát valaki, hogy ölelőperc, vagy látjuk, hogy valakinek szüksége van rá, odaszaladunk hozzá, és csoportosan megöleljük.)
Ezekután az óra hátralevő részében csak színeztek, színeztek és valahogy minden hóember összekapcsolódott, pedig a Hóembernek se keze se lába…….
Társas kapcsolatok ápolása
Ma a társas kapcsolatokról és a barátságról szólt a foglalkozás.Miközben olvastam a Bogyó és Babóca Barátság című meséjét, a gyerekek gyurmából megformázták a szereplőket. Majd közös barátság rajzok készültek úgy, hogy mindenki kapott egy lapot, amire rajzolt valamit, aztán körbementek a rajzok addig, amíg vissza nem ért ahhoz aki elkezdte. 🙂
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola
November
Társas kapcsolatok
„Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.”
(József Attila)
„Az ember társas lény, és csak más emberekkel szövetségben, kapcsolatban élhet teljes életet.”
(Arisztotelész)
Szükségünk van arra, hogy támogató és pozitív emberi kapcsolatokat tudjunk fenntartani és kialakítani. A tartós kapcsolatok kihatnak a szubjektív jóllétünkre. Egészségesebbnek és boldogabbnak érezzük magunkat, ha tudjuk, hogy van kire számítanunk. A másokhoz tartozás alapvető emberi szükséglet.
Fejezd ki nagyrabecsülésedet!
A gyerekek szembefordultak a padtársukkal:
Nagyra becsüllek azért, mert…
Barátságötös
Az én barátom legyen…
A tanulók megfogalmazták azt a számukra öt legfontosabb dolgot, amitől jó egy barátság.
Bizalomkör
Az osztálytársak szorosan egymás mellett állva kört alkottak. Egy tanuló becsukott szemmel a kör közepére állt, és lassan hátradőlt a mögötte álló társakra bízva magát, akik gyengéden elkapták és átbillentették a másik oldalra (harangozás).
November hónapban a társas kapcsolatok ápolása volt boldogságóránk témája. Az óra elején a barátságról beszélgettünk. Kérdésemre, hogy „Ki az igaz barát?” mindannyian lelkesen válaszoltak és szívesen meséltek élményeikről. Ezt követően feladatlapon dolgoztak önállóan, majd megbeszéltük a feladatokat. Végül kaptak egy színezőt, melyen a gyerekek körben álltak, miközben fogták egymás kezét barátságuk, összetartozásuk jeleként. Az elkészült munkákat kitettük a faliújságra.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
A tanulókkal A róka és a farkas a lakodalomban című mesét dolgoztuk fel a társas kapcsolatok témakörben. Vizuális kultúra órán meseillusztrációt készítettek a meséhez.
November hónapban a társas kapcsolatok ápolásával foglalkoztunk. Egy bemutató óra keretében megmutattuk: milyen is egy boldogságóra.
Az óra legkedveltebb feladata a ” melegzuhany „volt. Egy tanuló középen ült egy széken, a többiek jó tulajdonságait sorolták.
„Jó érzés volt ott ülni!”- mindenkinek ez volt a véleménye.
Még az elmúlt hónapban egy nagyon jó kis állattenyésztési kiállításon jártunk, ahol megfigyelhettük elsősorban a háziállatokat. De volt egy nagyon különleges hely ahol nyuszi és kígyó együtt voltak, mint terápiás állatok. Innen indítottuk a beszélgetést felidézve ezt az élményt.
Hogyan élhetünk békésen egymás mellett. És hogyan élhetnének békésen a vadállatok és a háziállatok egymás mellett. Ugye a gyerekek még mindenben hisznek és ebben rejlik az erejük is. Így aztán meg is építették azt a helyet ahol tigrisek és tehenek egymás mellett jól megférnek.
Sokat beszélgettünk arról is, hogy mi emberek mennyi félék vagyunk és mégis milyen jól megvagyunk a világban.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Móricz Zsigmond u. Telephely
Ebben a hónapban a társas kapcsolatok témáját bábozással kezdtük. kolleganőmmel. A süni irigy lesz bábjátékot játszottuk el. Ezután röviden beszélgettünk a szereplők viselkedéséről. Természetesen a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő kérdéseket tettem fel. A délelőttös két hetemet úgy terveztem meg, hogy szinte minden tevékenységbe belecsempésztem a társaskapcsolatok témáját. Testnevelés foglalkozáson olyan játékot játszottunk, ahol szaladgálni kellett a gyerekeknek, jelre meg kellett keresniük a barátjukat, és együtt kellett beleállni egy karikába. Így nagyon jól meg tudtam figyelni az alkuló kapcsolatokat. Ábrázolás foglalkozáson barátság köveket festettünk. Egyik délelőtt pedig kivágott szivecskéket ajándékozhattak egymásnak. A korosztály miatt még elég gyakran előfordul játék miatti veszekedés. Ilyenkor mindig megbeszéljük, hogy a társakkal, főleg a barátokkal meg kell osztani a játékokat. A társas kapcsolatok szabályait most fektetjük le. Kiscsoportosaink egyre ügyesebben játszanak egymás mellett, de egyre gyakrabban előfordul az együtt játszás is. Az előkészítő tevékenységek után, csengővel és versikével hívtam őket a szőnyegre, ahol kerekítő manó barátjaként megérkezett csoportunkba Boldog Dóra. Vele együtt táncoltunk „ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek” kezdetű dalra. A gyerekek vidáman, jókedvűen mozogtak, táncoltak.
Az osztályunk egy összetartó közösség, ahol fontos az értékes együtt töltött idő.
Szeptember óta eltelt idő alatt már kialakultak barátságok, bár ebben a korban még képlékeny ez a dolog, az erős kapcsolatok már olykor felismerhetők.
Bartos Erika Bogyó és Babóca meséje kapcsán arról beszélgettünk a gyerekekkel, hogy a barátok vajon mit szoktak csinálni közösen. Első sorban természetesen a közös játék került szóba. Némi segítséggel eljutottunk odáig, hogy néhányan megállapították, hogy a barátok segíteni is szokták egymást (megkeresni az elveszett játékot, megvigasztalni, ha a másik szomorú).
A november eleji gyönyörű őszi időben a közös munka és a közös játék jó élményt nyújtott a gyerekeknek. Elővettük a gyerekek kerti szerszámait, és összegereblyéztük a lehullott faleveleket. A kertész bácsi örült a szorgos munkának, és csak mosolygott, amikor a levélkupacban meghemperegtek a gyerekek, és kacagva dobták a magasba a színes leveleket.
A hónap közepén Kerekítő Manó is meglátogatta a csoportot. Most járt itt első alkalommal. Bemutatkozott, elmesélte a gyerekeknek, hogy ő hogyan szokott köszönni, amikor megérkezik a barátaihoz, és hogyan köszön a felnőtt manóknak. Kiderült, hogy nagy munkában van, mert rengeteg falevél hullott le a fákról. A leveleket a kert egyik végében a bokor alá sepri, mert ott szokott aludni egy régi barátja, Süni.