A novemberi boldogságórák témája a társas kapcsolatok ápolása volt. Főként a barátságról és a családi kapcsolatokról beszélgettünk.Mindenki elkészítette a saját barátságnyakláncát,majd rajzokban is megjelenítettük a barátság főbb jellemzőit ,illetve a családi kapcsolatokról is színes ,érdekes rajzok születtek.Közösen fogalmaztuk meg és többször is elmondtuk a jelszavunkat:A barátság jobban gyógyít,mint bármilyen csodacsepp.Eldöntöttük,hogy ezt jól az eszünkbe véssük!
Társas kapcsolatok ápolása
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár
1.Közös játék-barátság szövés fonal segítségével.
2. Interaktív relaxáció-masszázs labda segítségével páros gyakorlatok. Egymás hátán labda legörgetése, majd csere. Jó lehetőség a bizalom kialakulására. Ezt következően együtt való mozgás gyakorlása, váltott párokkal.
Ragacs játék-páros
3. Csapat feladat. Azonos játékeszközből egy közös alkotás készítése. Volt kisgyerek, aki képtelen volt az együtt működésre és voltak, akik nagyon jól irányították a többieket.
4. Képek segítségével megbeszéltük, hogy hogyan működnek a kapcsolatok./jó, rossz/
5.Mese a süniről, aki irigy lett.
6. Hónap dala
Elkészítettük a Micimackó csoport barátságláncát. Barátságköröket alkottunk, ahol a csoporton belüli szorosabb baráti kapcsolatok is megfigyelhetőek voltak. A barátságszív átadásával megfogalmazták a gyermekek, hogy miért tekintik egymást barátjuknak. A boldogság, szeretet átadását a már megszokott ölelő kör segítségével adtuk át egymásnak. A „Ha boldog vagy…” dalt közösen énekeltük és mozgással is kísértük.
Novemberi boldogságóránkat relaxációval indítottuk. Ez követően meghallgattuk Mohamed Fatima barátságról szóló dalát, melynek címe Ott leszek…Nagyon nagy sikert aratott a gyerekek körében ez a ritmusos dal. Megbeszéltük, hogy miről szól és a dal értelmezésének segítségével jutottunk el ehavi témánkhoz a Társas kapcsolatok gyakorlásához. Megbeszéltük miért van szükség a társas kapcsolatainkra, kik a legfontosabbak számunkra és miért. Hogy milyen is a jó barát? Összegyűjtöttük ún. „Barátságleltár” keretén belül. Érdekes, hogy 2.osztályos gyerekekről lévén szó, mégis egyértelműen kifejezték, hogy a legfontosabb alappillére a barátságnak és a társas kapcsolatainknak a SZERETET. Ezt követte a „szeretetzuhany” feladatunk, ahol mindenki hátára írólapot tűztünk csipesszel, majd rá kellett írni, az adott illető egy jó tulajdonságát. Amikor elolvasták a róluk írt pozitív tulajdonságokat-elmondásuk alapján- meglepődtek, örömmel töltötte el őket. Az órát a „Micsoda alakok” rajzos feladattal zártuk. Itt csoportokban dolgoztak, instrukciók alapján, mindig tovább kellett adni a lapot és annak megfelelően kikellett egészíteni a rajzot. A csoportok tagjai jól együtt tudtak dolgozni, ám az elején kissé nehezen értették meg a feladatot. Jó hangulatú óra volt.
Társas kapcsolatokról szóló hetünket a reggeli körben együtt légzéssel kezdtük. Megfogtuk egymás kezét, majd egy lépést hátra lépve beszívtuk a levegőt, karunkat magas tartásba emelve, majd egy lépést előre lépve lehajoltunk és kifújtuk a levegőt. Pár légzés után már egészen összehangolódtunk. Miután leültünk, körbeküldtünk egy simogatást. Arról kezdtünk beszélgetni, miért jó, ha van barátunk? fölsorolták, hogy lehet vele játszani, néha ajándékot ad, segít,ha valami baj van, megvigasztal ha szomorúak vagyunk. Gyorsan el is kezdtünk olyan mondatokat gyűjteni, amit mondhatunk a barátunknak ilyenkor. Megtanultunk egy békülő mondókát is, arra az esetre, ha véletlenül valamin mégis összevesznének (Béke béke barátság…) A délelőtt folyamán készítettünk együtt egy libát különféle magokból (kukorica, napraforgó, tökmag) mert Márton nap alkalmából liba szépségversenyt rendeztek az óvodában. Akkor még nem tudtuk, hogy a versenyt meg is nyertük ezzel az alkotással és egy nagyon szép mécsest kaptunk érte jutalmul! Ennek örömére, hoztam kekszet is, de sajnos, nem jutott mindenkinek, mert kevés volt. A gyerekekre bíztam a megoldást. Hamar ki is találták, hogy el kell törni, akkor több lesz és így jut mindenkinek!
Következő nap, testnevelés foglalkozáson, páros gyakorlatokat végeztünk. Aztán azt játszottuk, hogy egy sorba álltunk a terem egyik oldalán és annak kellett átfutnia a szemközti oldalra, aki: szeret nevetni, aztán, aki félt már, aki szeret tortát enni, szeret kidobózni…. aki Maci csoportos. Végül ölelős fogót játszottunk.
Ábrázolás foglalkozáson a nagyobbak lerajzolták magukat a barátjukkal együtt, a kisebbek tenyérnyomattal mutatták meg, ki is a barátjuk. Másnap egy nagy őszi képet színeztek együtt. elbeszélgettünk a beszélgető körben arról, hogy hányféle módon tudjuk egymásnak kimutatni a szeretetünket: együtt játszunk vele, dicsérjük, megsimogatjuk, átöleljük, ajándékot adunk neki és segíthetünk neki öltözni, vagy töltünk neki innivalót. Észre vettem, hogy a nap folyamán többen is apró ajándékokat készítettek egymásnak: rajzoltak, képeket vágtak ki és átadták a pajtásuknak.
A Dadus nénit is meglepték a gyerekek, segítettek neki a leveleket összegereblyézni az udvaron. Volt nagy öröm, hogy együtt mennyi munkát sikerült elvégezni!
A szülőket megkértük, hogy meséljenek a gyerekeknek a saját gyerekkorukról, barátaikról és arról, milyen játékaik voltak akkor!
Ebben a hónapban a társas kapcsolatokkal foglalkoztunk. Mivel az időjárás még mindig nekünk kedvezett, ezért kis csapatunk lelkesen indult neki egy lélekemelő sétának.
Beszélgettünk arról, milyen társas kapcsolatokat ismerünk. Ennek során eljutottunk az osztályközösség fogalmához. Felsoroltuk a jó osztályközösség jellemzőit és megállapítottuk, hogy egy igazán összetartó, segítőkész osztály tagjai vagyunk.
Testnevelés órán páros gyakorlatokat és játékokat végeztünk, amely által gyakorolhattuk a kölcsönös együttműködést egymással.
Meghallgattunk barátságról szóló dalokat és verseket, ennek hatására megbeszéltük, milyen egy igaz barát. Az osztályban több barátság is született az elmúlt időszakban, ezek ápolása folyamatos feladataink közé tartozik. Játékos keretek között mindenki megkereste a saját „Szívpárját” és elmondta, miért szereti. Ezután következett a barátság karkötő készítése, amit a „Szívpárok” egymásnak készítettek.
Közösen készítettünk egy „Osztályszívet” is, amely jelképezi az osztály tagjainak szeretetteljes összetartozását.
Ebben a hónapban is mind az öt csoportban megtartottuk a boldogságórákat. A téma kidolgozása minden csoportban más és más módszerrel történt meg. A pillangó csoport úgy dolgozta ki a havi témát, hogy a mese története után megbeszélték a mesét, majd játékosan mindenki elmondhatta annak a gyereknek a nevét akit barátjának tekint a csoportban. Ezután a játék után közösen elkészítették a barátságláncot, amit utána ki is helyeztek a munkafalra. A téma lezárásaként meghallgatták a hónap dalát. A katica csoportban a téma kidolgozása úgy valósult meg, hogy meghallgatták a hónap meséjét, közösen átbeszélték a hallottakat. Majd egy süni megjelent a csoportba, szegénynek ki kéne festenie a kerítését, a csoportban sok segítőre talált ezért, a gyerekek kaptak egy színezőt ahol kiszínezhették a süni kerítését, majd lerajzolhatták a süni barátait. A téma lezárása a hónap zenéjével valósult meg. A Mókus csoport gyermekei is meghallgatták a hónap meséjét, átbeszélték a történetet, megbeszélték kinek ki a barátja, majd ők is barátságláncot készítettek. A téma lezárása itt is a hónap dalával valósult meg. A maci csoportban úgy dolgozták ki a témát, hogy átbeszélték kinek mit jelent a barátság és miért fontos, hogy legyen barátunk. A mese meghallgatása után mindenki szabadon játszhatott a barátjával, közben meghallgatták „Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című dalát. A süni csoportban Bezzeg Andrea: Tavaszi ébresztő mese meghallgatása után, megbeszélték a meséhez tartozó kérdéseket. Mindenki felsorolhatta a barátját, majd ezután a gyerekek elkészítették a saját barátságláncukat. A téma lezárásaként meghallgatták a hónap dalát.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Könd Utcai Telephely
Minden kisgyermek elkészítette saját magát papírból, majd körbe ültünk a szőnyegen és először, eljátszottuk a kis barátom hogy vagy? című játékot. Körbe indítottam ezt a kérdést, a gyerekek pedig a szomszédjuknak mondhatták, közben kezet fogtak, majd egy szeretetteljes érintést küldtünk körbe ugyanígy, végül mindeki elmondhatta, miért szereit a többiek a csoportban és ő maga miért szeret ehhez a csoporthoz tartozni, melyek a kedvenc élményei, majd mindenki a legjobb barátjának adhatta a papírfigurát, elmesélve, mit szeret benne a legjobban és ebből egy nagy kört alkothattak a gyermekek, amely a fotón is látható. Végül a tevékenység zárásaként párokban táncos improvizáció következett.
Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Egy képzeletbeli ország zászlaját és címerét kellett megtervezni.
Egy olyan Közösségét, ahol egy-két vidám téma összeköt Lakókat, s nincs vita.
Érdekes, és érdeklődésnek megfelelő megoldások születtek, alkotás közben végig jókedv uralkodott, „torzsalkodásnak” nyoma sem volt. Öröm volt elkészíteni!
Novemberi Boldogságóránk a társas kapcsolatok ápolásáról szólt. A tanteremben körbe ültek a gyerekek. Az óra bevezető részében állításokat mondtam, amiről el kellett dönteniük, hogy melyik társukra jellemző. Izgatottan találgattak, látszott, hogy jól ismerik egymást. Ezután a mellettük ülőnek elmondták, hogy mit becsülnek benne. Nagyon szépen sikerült megtalálniuk a pozitív dolgokat egymásban. Egy görög mese felolvasásával folytattam, ami a barátságról szólt. Együtt megbeszéltük a tanulságot és ők maguk hoztak példákat a saját életükből azzal kapcsolatban, hogy a levont tanulság mennyire igaz. Utána ügyesen dramatizálták a mesét, sőt némajátékkal is előadták. Az óra középső részében egy rajzlapra lerajzolták a kezüket, az ujjakba pedig beleírták azt az öt számukra legfontosabb dolgot, ami szerintük a barátsághoz nélkülözhetetlen. Nagyon szép munkák születtek. Meg is dicsérték egymást, miután végig néztük az alkotásokat és beszélgettünk róluk. Munka közben meghallgattuk a „Jobb veled a világ” című dalt, amit másodszor már ők is dudorásztak. Az óra végén eléjük tettem egy nagy lapot és megkértem őket, hogy írjanak rá dicsérő kifejezéseket. Nagyon szépen megoldották ezt csoportmunkában, sok kifejezést tudtak gyűjteni. Figyeltek arra, hogy mindenki lehetőséget kapjon arra, hogy megcsinálja a lapon a saját elképzelését. Utána ezekkel a kifejezésekkel zártuk az órát. Szünetben mindenkinek a munkája felkerült a faliújságra.