A gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy miért jó, ha van barátunk. Elkészítettük a barátságfüzérünket, mindenki színezett egy-egy kis emberkét, amit összekapcsoltunk. Megértették a barati kapcsolatok lényegét, mely látszik a képeken is.
Társas kapcsolatok ápolása
A témafeldolgozást Bezzeg Anna: Tavaszi ébresztő meséjével kezdük. Először becsuktuk a szemünket és megbeszéltük, hogy milyen lehet egy barlang.
Elbáboztam a Süni irigy lesz mesét, megbeszéltünk a szereplők viselkedését.
A munkafütetben található színezőket színezék ki a gyerekek. Közben a barátságról beszélgettünk, hogy miért jó, ha vannak barátaink, mi jellemző a jó barátokra.
Berajzoltuk a barátság jelét a Boldogság várának harmadik lépcsőfokára.
Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
A gyerekekkel élő barátságláncot alkottunk, majd lerajzolták magukat. A papíremberkék összekapcsolódtak.
Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
A gyerekekkel élő barátságláncot alkottunk, majd lerajzolták magukat. A papíremberkék összekapcsolódtak.
A tanórát egy ellazító gyakorlattal kezdtük: egy papírlapon színessel körkörös mozdulatokat végeztek. Majd a társas kapcsolatok fontosságát emeltük ki a családban, majd az iskolai életben. A család adta biztonság érzése az iskolában is nagy jelentőséggel bír, ha kötődnek egymáshoz. A gyerekek megnyíltak egymás előtt és sorra elevenítették fel a kellemes élményeiket, hogyan ismerkedtek meg, hogyan lettek jó barátok. Ezt követte A róka és a farkas a lakodalomban című népmesén át a szereplők pozitív és negatív tulajdonságainak megbeszélése. Az értékes emberek feladatlap kitöltése előtt még szerettem volna, ha minden gyermek kap még magáról egy kellemes jelzőt. Azt kértem, hogy a padtársukról mondjanak egy jó dolgot. Ez új volt számukra és jól esett hallaniuk, amit róluk gondolnak. Ezután oldott hangulatban fogtak hozzá a feladatlaphoz, amit elmélyülten töltögettek, és gondolták át magukban a nekik kellemes pillanatokat. Munka közben a hónap dalát hallgattuk Bagdi Bellától: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek.
Novemberben a társas kapcsolatok ápolásával, valamint a csapatmunkával foglalkoztunk a 9.A. osztállyal. A tanulók már megszokták a szokásos „bemelegítő” beszélgetés. Miért fontosak a kapcsolataink? Miben tudnak segíteni a kapcsolatok? Melyek a legfontosabb kapcsolatok? Ugyanezek a kérdések a csapatmunkával is. A család, az iskolai csoportok, baráti kapcsolatok kiemelt helyet foglalnak el a tanulók életében, melyek támogatják, motiválják és segítik őket a nehéz helyzetekben. Összefogással több minden elérhető, mint egyedül, és közös munkával nem csak a munkaidő rövidülhet le, de a kedvük és hangulatuk is jobb lehet. Társak nélkül nem jó élni, mert magányosak lennének és nagyon unatkoznának, ráadásul több tevékenységet nem is tudnának egyedül elvégezni: pl társasjáték, csapatsport.
A feladatok közül először megnéztük a Nehéz helyzetekhez javasolt kisfilmet, és megbeszéltük azt. A problémának azt találták, hogy mindenki egyedül szerette volna megoldani a helyzetet, mindenki magának akarta az ételt. A legfőbb konfliktust a leves kiöntése okozta. Az igazi csapatmunka elindítója az a figura volt, aki átnyújtotta a másiknak a levest, erre pedig a többiek gyorsan reagáltak, így a nehézség megoldódott, mindenki jóllakott. A történet üzenete: „Egyedül nem megy, együtt minden könnyebb.”
Második feladatnak a Kapcsolódást választottam, ahol csoportokban dolgoztunk. A megbeszélés során egy kép kivételével mindenhol akadályozó tényezőként jelent meg a telefon, az alábbi üzenetekkel: 1. A telefonozás gátolja a kommunikációt. 2. Ne telefonozz állandóan. 3. Nehéz helyzetekben fontos a kommunikáció. 4. Jó érzések.
A történetek között voltak családi kapcsolatokat leíró, kommunikációt gátló és vicces sztorik is.
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: Társas kapcsolatok ápolása volt.
Kincseimmel Bagdi Bella aktuális nyitódalával kezdtünk: „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek!” . Nagyon tetszett nekik, amúgy is roppant kedvelik a mutogatós-mozgásos-kiáltós-dalolós feladatokat.
Ezután megbeszéltük, mit is értünk a társas kapcsolatok szókapcsolaton. Frappánsan meg tudták határozni, szuper jó meghatározások születtek, ügyesen meg tudták fogalmazni, mitől is lesz jó és boldog egy társas kapcsolat. Az osztályt már valódi közösségként kezdik kezelni, ügyesen ráéreznek, mitől is olyan jó ez. Elsős osztályként olyan mély gondolatokat, érzéseket fogalmaztak meg, ami tényleg boldogsággal töltött el minket.
A beszélgetést követően elkészítettük barátságfüzérünket, díszítettük vele termünket, örömmel fotózkodtunk a témával kapcsolatban. … és gyönyörködtünk …
Csudaszép nap sikeredett ezen a borongós és hideg novemberi délutánunkon!
Relaxálással kezdtünk, majd közösen meghallgattuk a hónap dalát Bagdi Bella előadásában: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. Beszélgettünk arról, hogy miért jó, ha van barátunk. Van kivel játszani, beszélgetni, együtt sétálni. Mindenki megölelte a barátját, senki nem maradt egyedül. Elkészítettük a barátságfüzérünket, mindenki színezett egy-egy kis emberkét, amit tűzőgéppel összekapcsoltunk. Nagyon nagy örömmel segítettek abban, hogy minden kis emberkének fogja valaki a kezét. Azt mondták hogy ez olyan szép lett. Mindenki együtt van. Azt hiszem megértették a társas kapcsolatok lényegét, mely látszik a képeken is.
Egy olyan órát terveztem a felső tagozatosoknak, amely a társas kapcsolatok ápolásáról szól. Az órát azzal kezdtem, hogy megkérdezem a diákoktól, mit tartanak fontosnak egy jó barátságban vagy csapatban. Ezzel szerettem volna felmérni, milyen értékeket tartanak fontosnak a kapcsolataikban.
Ezután egy érzelemfelismerő játék következett, ahol párokban vagy kisebb csoportokban dolgoztak. A feladatuk az volt, hogy eljátsszanak egy-egy érzelmet (például boldogságot vagy dühöt), a többieknek pedig ki kell találniuk, mit látnak. Ezzel szerettem volna fejleszteni az empátiájukat és a mások érzéseire való odafigyelést.
Következő lépésként konfliktuskezelési gyakorlatot tartottam. Bemutattam néhány mindennapi szituációt (például egy félreértést vagy egy vitahelyzetet), és arra kértem őket, hogy dolgozzák ki csoportokban a megoldási javaslataikat. Így gyakorolhatják az aktív hallgatást, a kommunikációt és az együttműködést.
Az óra végén megbeszéltük, mit tanultak, és hogyan tudják alkalmazni a mindennapokban a most szerzett készségeket. A célom az volt, hogy a diákok jobban megértsék a társas kapcsolatok fontosságát, és tudatosabban ápolják baráti és csoportos kapcsolataikat.
“Az óra zárásaként szeretném megköszönni mindenkinek az aktív részvételt és a közös munkát. Örülök, hogy együtt gondolkodtunk a társas kapcsolatok fontosságáról és különböző helyzetek megoldásáról. Most már remélhetőleg jobban látjátok, mennyire fontos az empátia, az odafigyelés és a jó kommunikáció. Kívánom, hogy a tanultakat használjátok fel a mindennapi életben, és ápoljátok tovább a kapcsolataitokat!”