Kiscsoportunkban különösen fontos, a társas kapcsolatok kialakítása, erősítése. A közös játékok, együtt átélt élmények segítenek a közösséghez való tartozás jó érzésének elérésében.
A boldogságóránkat a „Fújj- fújj” c. relaxációval kezdtük. Ez a játék kapcsolódott heti témánkhoz: Őszi időjárás jellemzői. Körben ültünk és a „Mozdulatok körbeadása” játékot játszottuk. Először egy kismackót kellett körbe adni, majd simogatást, ölelést. Beszélgettünk arról, kit szoktak megölelni. Kicsik lévén, szinte mindenki az anyukáját mondta. Megbeszéltük, mi az óvodánk neve, mi a csoportunk neve. Másnap az egyik kislány séta közben megszólalt: „-Mi csoporttársak vagyunk!”
A barátság fogalmát a kicsik még nem tudják definiálni és arra a kérdésre, hogy van e barátod kivétel nélkül a testvérüket nevezték meg. A hónap dalát örömmel énekeltük, mozdulatokkal kísértük. A játékokon való osztozkodást is tanulni kell, főként így kiscsoport kezdetén. A Süni irigy lesz c. bábjátékban sok kisgyermek magára ismerhetett. Később a hét folyamán konfliktus esetén többször előkerült a Süni példája. A mesével való érzelmi azonosulás segített a gyerekeknek a szokás, -szabályrendszer jobb elfogadásában. A héten Szutyejev: A gomba alatt c. meséjét báboztam a gyerekeknek. Ami szép, pozitív példa a mások segítésére, a közösségi összetartásra: „-Kis helyen is elférnek, akik szeretik egymást.”
Elkészítettük a csoport barátságláncát. Az emberfigurákat a csoport névadójába, egy tulipánba ragasztottuk bele. Az elkészült alkotást az öltöző faliújságjára tettem ki. A gyerekek örömmel mutatták szüleiknek a mi csoportunk barátságláncát.

Boldogságóráink nagy előnye, hogy dramatikus játékokon keresztül megtaníthatom a gyermekeket az érzelmeik felismerésére, kezelésére, feszültségeik oldására … illetve társaikat figyelve vegyék észre, ha valaki segítségre szorul, és hogyan tudnak segíteni másokon. Így fejleszthető az érzelmi intelligenciájuk.
November hónapban a kapcsolatteremtésre fókuszáltunk, hogyan ismerhetjük fel mások érzelmeit, hogyan tudunk kölcsönös örömöt adó kapcsolatot létrehozni és fenntartani – kezdik megérteni, hogy a másik ember gondolatai, érzései az övétől eltérők lehetnek. Ez a napi életünkben is egyre jobban észrevehető – vigasztalják egymást, megkérdezik társuktól mi a baj, kézen fogva segítenek egymásnak. Nagy segítségemre van Boldog Dóra és nővére, Boldog Nóra. Az ő párbeszédükön keresztül könnyebben megnyilvánulnak, kinyílnak a gyermekek. Még hosszú út áll előttünk, de az elvetett magok most már csíráznak.

A Boldogságóra harmadik órájához érkeztünk. A gyermekek az oviban kerülnek először közelebbi kapcsolatba egymással, itt fedezik fel először egymás társaságát, itt alakulnak a baráti kapcsolataik. A mi csoportunk, a Harangvirág csoport ebben az évben középső csoport lett. A csoportunk bővült új kisgyermekekkel, akik más csoportokból érkeztek hozzánk. Óvodapedagógusként elsődleges feladatom volt, hogy jó kis közösséget alakítsak ki, ahová mindenki szeret járni, tiszteli a másikat, ahol baráti kötődések alakulnak ki. Megszokott kis közösségünket az új gyermekek érkezése átalakította, sokat sírdogáltak főleg érkezéskor. Célom volt, hogy ők is minél hamarabb a beilleszkedjenek a csoportba, szeressé a kialakult közösségünket. A Boldogságóra jó alkalmat adott arra, hogy mindenki jól érezze magát, felszabaduljon egy kicsit, oldódjanak a gátlások. A kolleganőm is szeretett volna bekapcsolódni, mert ő még nem vett részt Boldogságórán, így meghívtam őt is szerezzen tapasztalatokat. A foglalkozás megkezdéséhez már reggeli időben kihelyeztem a varázsládára Boldog Dórát. A gyerekek, ahogy érkeztek, mosollyal fogadták Dóra bábot, kérdezgették, ma milyen mesét hozott, mit fognak játszani. Úgy éreztem, hogy lelkesen várják a nap eseményeit. A kezdő „Meleg fészek”relaxációs gyakorlathoz, a mesepárnáikat használták, mely kiválóan segítette őket a ráhangolódásban. Utána elhelyezkedtünk a szőnyegen és meghallgattuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek dalát, melyre vidám mozdulatokkal táncoltak. A „Kis barátom, hogy vagy” játékot élvezettel játszották. Figyeltek egymásra, előfordult, hogy egymást utánozták. A barátok egymás mellett helyezkedtek el, így még jobban érezték magukat, keresték egymás társaságát, hagytam őket, hogy szabadon dönthessenek. Örömmel tapasztaltam, hogy egymással szemben segítőkészek voltak, senkit nem közösítettek ki. A társakhoz való kötődésüket megmutatták egy-egy baráti mosollyal, kézfogással. Szeretettel beszéltek egymáshoz, rávezető kérdésekkel segítettem őket. Elkészítettük a barátságláncunkat.
Harangvirágformába helyeztük el, ezzel is erősíttettük a csoportunk nevéhez való kötődést, összetartozását. A kiszínezett emberfigurákat úgy helyezték el a virág kelyhébe, ahogyan ők választanak barátokat a csoportban. Középre magunkat tettük, mert nekünk mindenki egyformán fontos. A „Harangvirágosak vagyunk” alkotásunkat a bejárati ajtóra helyeztük el, hogy szülők is láthassák, milyen jó a Harangvirág csoportba járni. Boldog Dóra mesére hívó csengettyűje megszólalt, közösen elmondtuk a mondókát, majd mágneses táblán szemléltetve előadtam a mesét. A mesét figyelmesen hallgatták, bátran nyilvánították ki saját véleményüket, érzésüket. Boldog Dóra mindenkihez odament egy baráti simogatásra, ezzel is fokoztam a hangulatot. A legérdekesebb játék a Barátságkarkötő átadása jelentette. A karkötőt már előző nap elkészítettük, fokozott érdeklődéssel várták az eseményeket. Mindenki annak adta oda, akihez baráti kapcsolat fűzte. Boldogsággal töltött el, hogy mindenki kapott karkötőt, az új kisgyermekekről sem feledkeztek meg. Sokat dicsértem őket ezért, pozitívan erősítettem őket, hogy figyeltek a társaikra. A társas kapcsolatok jól alakulnak a csoportunkban. Olyan kedvesek voltak, hogy a felnőttekről sem feledkeztek meg, mi is kaptunk karkötőket, melyeknek úgy örültünk, mint egy kisgyermek. A kolleganőm elégedettségét fejezte ki, hogy milyen jól érezte magát, megköszönte, hogy részese lehetett ennek az élménynek. Javasoltam a gyermekeknek, hogy más csoportba járó gyermekeknek, otthoni ismerőseiknek, testvérüknek, szüleiknek is adjanak barátságkarkötőt. Visszajelzést kaptam szülőktől, hogy mennyire örülnek a Boldogságórának, mert a gyermekük lelkesen, vidáman mesél róla. A Boldogság várára közösen feltettük a barátság jelét. Csoportunk a kezdeti nehézségek után lassan közösségé kezd alakulni, ahol a kisgyermekek szeretik egymás társaságát, szívesen barátkoznak egymással, mi pedig segítjük őket abban, hogy jól alakuljanak a társas kapcsolataik. Terveim között szerepel még, egy szociometriai felmérés elvégzése, Postás játékkal, mely még jobban szemlélteti, a társas kapcsolatok alakulását a Harangvirág csoportban.

Süni csoport

A hónap nevezetes napjain Dominóztunk, építettünk belőle különböző alakzatokat. „A kedvesség világnapján” ölelős játékot játszottunk, sokat mosolyogtunk, megbeszéltük, hogyan tudunk kedvesek lenni egymáshoz.
A gyerekek szóhasználatába be is épült: „ez kedves volt”, „köszönöm, kedves vagy” kifejezés.
Játszottuk a pókháló játékot, a gombolyag átadásakor egy kedves, dicsérő mondatot mondtak egymásnak a gyerekek, utána pedig jót bujkáltak a pókháló alatt.

Süni csoport

A hónap nevezetes napjain Dominóztunk, építettünk belőle különböző alakzatokat. „A kedvesség világnapján” ölelős játékot játszottunk, sokat mosolyogtunk, megbeszéltük, hogyan tudunk kedvesek lenni egymáshoz.
A gyerekek szóhasználatába be is épült: „ez kedves volt”, „köszönöm, kedves vagy” kifejezés.
Játszottuk a pókháló játékot, a gombolyag átadásakor egy kedves, dicsérő mondatot mondtak egymásnak a gyerekek, utána pedig jót játszottunk a pókháló alatt, fölött.