A kezdő relaxációnak most azt választottam, hogy körbeülünk, megfogjuk egymás kezét hallgatunk egy nagyon szép zenét szöveg nélkül és az elején ezt mondom:” Nyújtom a kezem fogd meg kérlek, hisz együtt mindig, minden könnyebb! A rosszat is szebbnek látom, ha mellettem van a barátom! Ha simogatod szívemet, leszek vidám kisgyerek!”- aki szeretné becsukhatja a szemét- és a zene vége felé pedig ezt mondom: „Kézen foglak ,elrepítlek, virágos rétre lefektetlek. Napsugárral simogatlak, harmatcseppel megmosdatlak. Szép az arcod, tiszta kezed, jóságos a kicsi lelked. Szeretettel átöleljük, kedvességgel teletöltjük. Benned nyugalom és béke, ébredezz, mert itt a vége!”.- megérkezünk a boldogságórára (lélekben).
Beszélgetünk arról, hogy ki az, aki nekünk fontos. A barátunk, a családunk…És miért fontosak?- gondoskodnak rólunk, játszanak velünk, szeretnek, megölelnek, megvigasztalnak, meghallgatnak.
Ehhez kapcsolódóan Bezzegh Andrea Baráti segítség című meséjét mondtam el a gyerekeknek eszköz segítségével (nyomtatott, laminált képek a mese szereplőiről).
A mesében fontos szerepet kap az összedolgozás, az együttműködés, a probléma közös megoldása.
Így a következő játékban az együtt gondolkodásra, összedolgozásra serkentve a gyerekeket alakzatokat formáztunk úgy, hogy nem engedtük el egymás kezét. Kezdtük a körrel, aztán háromszög, majd négyzet és ezután már a csillag formát ügyesen maguktól alkották meg. Nagy volt az öröm, hogy felfedezték azt, amit ők alkottak maguktól.
Ezután a Hahó együttes Barátság c dalára szabadon végezhető mozgás. A zene végén mindenki keres magának egy párt. Ezzel a párral jól megfigyelik egymást, majd páros játékokat játszunk , Húzz, húzz engemet…, tükörjáték.
Befejezésképp kiszíneztük a barátság és társas kapcsolat jelét és a saját jelüket elhelyezték vagy mosolygós vagy szomorú arcon, attól függően, hogy hogy érezték magukat!
Nekem pedig nagy segítség volt egy kolleganő, aki szívesen vállalta, hogy segít nekem a technikai dolgokban és én nagyon hálás voltam, mert eddig egyedül bonyolítottam a boldogságórákat, de együtt mindig minden könnyebb!
Társas kapcsolatok ápolása
A november hónap a tàrsas kapcsolatokról szól. Újonnan alakult homogén kiscsoport lévén, a szocializáció ilyenkor nagyon erős hangsúlyt kap intézményünkben.
A témàt remekül ki tudtam egészíteni Göbel Orsolya: Varàzsjàték című relaxàciós gyakorlatával.
A hónap dala nagyon tetszett a gyerekeknek, boldogan, örömmel énekelték és utànoztàk a dalban elhangzó motívàciókat.
„Az ember társas lény”, ugye milyen sokszor hallottuk már, úton- útfélen? Annyira igaz mondat ez, mint ahogy levegőt veszünk, hiszen nem véletlenül egyeznek meg abban a pszichológia neves tudósai, hogy a boldogság és az öröm szoros összefüggésben van társas kapcsolataink meglétében. Ösztönösen tudjuk, hogy akinek egy vagy több közeli, (nem pedig felületes) barátai vannak sokkal boldogabbak. Ahogyan a gombák nőnek a réten, a mi csoportunk se lenne társai nélkül.
Barátságunk ápolására, különböző tevékenységekben vettünk részt. Relaxációs zenére ringtunk együtt összekapaszkodva, jobbra- balra, így egymás érintésével is erősítettük összetartozásunkat.
Beszélgetőkörünk kialakítása során( kisgombánk jár körben, akinél éppen jár, az beszél )figyelhettünk egymásra, elmondtuk egymásnak élményeinket, örömünket, bánatunkat. Természetesen toleráltuk azt is, akinek semmi mondanivalója nem akadt.
Bagdi Bella : Jól érzem magam, című dalára táncoltunk, majd közösen elbáboztuk a „Süni irigy lesz” című mesét. Megbeszéltük Süni viselkedését, igyekeztünk rávilágítani a mese tanulságára, úgy , hogy a gyerekeknek önálló véleményeik legyenek.
Közösen építettünk egy csodálatos palotát süninek, macinak, nyuszinak, majd felálltunk a varázsszőnyegünkre, ami minden egyes percben egyre csak zsugorodott, így segíteni kellett egymásnak, hogy mindenki rajta tudjon maradni.
Tevékenységünk végén pedig barátaikat rajzolták le, és boldogan találgatták kinek ki a legjobb barátja.
Boldogságóráink minden alkalommal rengeteg élményt és önfeledt pillanatot adnak tanulóinknak.
Nem volt ez másként november hónap során sem, amikor a társas kapcsolatok témakörben dolgoztunk, s játékos formában ötleteltünk.
Miként a témával kapcsolatos tevékenységeink során kiderült, ez a tárgykör nagyon közel áll a gyermekek szívéhez, ezért könnyen és jókat tudtak róla beszélni.
Megvitattuk mennyire meghatározóak az ő életünkben a baráti, családi és a társas kapcsolataik,
s hogy ezek kialakításában, fenntartásában és ápolásában milyen fontos az egymásra való odafigyelés.
Heti foglalkozásaink során megfogalmaztuk, hogy ezek a kapcsolatok csak folyamatos ápolással és törődéssel képesek fennmaradni. Kiderült mik a jó barát ismérvei, s milyen az, ha az ember egy jó közösség tagja.
Megfogalmaztuk, hogy egy kis energiaráfordítással sokat tehetünk mindennapi jólétünk megteremtéséért, s mindezek közben fantasztikusan éreztük magunkat a mi kis napközis közösségeinkben.
A Boldogságóra Program novemberi témája a társas kapcsolatok ápolása.
A kapcsolatok nagyon fontosak az életünkben. A barátok szeretik, segítik egymást, sokat játszanak és nevetnek együtt. Ezért a közös játékokra összpontosítottam, hiszen a játék a társas kapcsolatok alappillére.
Barátságháló
A feladat : fogd meg a fonalat és a gombolyagot add át valakinek. Nézz a társad szemébe és mondd ezt: azt szeretem Benned, hogy.. .
A játék végén egy pókhálót kapunk, ami az összetartozást jelképezi.
Halraj mozgásban
Torna órán halacskák voltunk. Megbeszéltük, hogy a halak együtt szeretnek mozogni, nem válnak szét egymástól, pontosan ugyanúgy, mint a barátok. Szorosan egymás mellé állva, összeölelkezve, vagy karolva, kézfogással csoportot alkottunk. Bagdi Bella: Világomban minden rendben van cimű dalára elindítottam az együtt mozgást halrajként, egyik faltól a másikig, majd a teremben átlósan,majd körben és visszafelé is. Pihenésképp megbeszéltük, hogy vajon miért is jó nekünk együtt mozogni, összetartozni.
a legcukibb válasz ez volt:
– azért, mert mi vagyunk a világ legboldogabb Nyuszi csoportja
Barátság javító varázsgép
A feladat az volt, hogy alkossunk egy olyan varázsgépet, amely megjavítja az elromlott barátságokat. Ehhez a csoportszobában bármilyen eszköz, tárgy felhasználható. A legötletesebb egy olyan kuckó lett, ami a gyerekek elmondása alapján úgy működik, hogy:
-ha összeveszünk, akkor be kell bújni, beszélgetni, mert a barátok mindig kibékülnek.
Használjátok a csoportszobában található építőkockákat, és közösen építsetek egy hatalmas barátságjavító gépet! Hogyan kell használni? Készítsetek fotót!Zenehallgatás
Zárásképpen meghallgattuk a hónap dalát, Bagdi Bella: Világomban minden rendben van.
Hogy vagy?
A beszélgető körünkben egyenként elmutogattuk, hogyan érezték magukat a Boldogságórán. Mosolyogtak, grimaszoltak, ugráltunk, átöleltük egymást.
Pillanatkép
A végén egy jelre egyszerre mutattuk be az adott érzelmet pillanatképben, és készítettünk egy csoportképet róla.
Téma továbbadása
A szülőknek Családi napot szervezünk, ahol együtt lehet mindenki, közös programokkal és élményekkel.
„A jó barátok képesek megváltani a világot egy csésze tea és házi sütemény mellett.” (Micimackó)
A gyerekekkel a társas kapcsolatok ápolása témakörével ismerkedtünk meg egy foglalkozás keretein belül. A foglalkozást relaxációs gyakorlatokkal kezdtük, majd elmondtuk a már tanult Boldogságórás mondókánkat. Ezt követően egy mesét báboztam a gyerekeknek, melynek címe: Az irigy sün. Ebből a meséből a gyerekek megtanulhatták, hogy nem szabad undoknak, irigynek lenni a társaikkal. Fontos, hogy másokat is beengedjenek a játékukba, hiszen a másiknak az rosszul eshet és ők sem szeretnék ha kizárnák a játékból. Ezt követően, hogy a társas kapcsolatokat erősítsük, ápoljuk a csoportban, karkötőt készíthettek annak a kispajtásnak, kinek a nevét kihúzták a kalapból. Így mindenki egy pozitív élménnyel gazdagodhatott.
A hónap témája a társas kapcsolatok ápolása volt. Sokat beszélgettünk a társas kapcsolatokról, barátságról, boldogságról, szeretetről. A „Kis barátom, hogy vagy?” játékot már kiscsoportban is játszottuk, most ismét felelevenítettük. A barátságlánc elkészítéséhez előre kivágtunk 10 cm-es emberfigurákat, ezt kiszínezték az asztalnál színes ceruzával. Ezután kézen fogva nagy kört alkottunk, majd felragasztottuk kartonra a kis emberkéket. Elbáboztam nekik síkbábok segítségével a „Süni irigy lesz” című mesét, majd megbeszéltük a mese mondanivalóját, a szereplők viselkedését. Ismét elővettük Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát, beszélgettünk különböző szituációs feladatokat oldottunk meg. Végül közösen építettünk fakockából a szőnyegen. Ebbe a tevékenységbe minden gyermek bekapcsolódott.
Az osztatlan csoportunkban különösen fontos szerepe van a pozitív társas kapcsolatok kialakításának, hiszen az elmúlt év végén 11 gyermek elballagott, jöttek kiscsoportosok helyettük, és másik két csoportból is kerültek át hozzánk gyermekek szeptemberben. Sok kedves játékkal segítettük az ismerkedést. (Pl.: Ölelő kör, névismétlős, azért vagy a barátom…, Koszorú, koszorú) Az „Egy csónakban ülünk” című játékban nagyon élvezték a gyermekek, hogy egymás után ülve, egy-irányba kell dőlniük. Nagyon jó érzés, hogy a gyermekek elfogadták egymást. Sajnos sok kis gyermek alig beszél és van egy gyermekünk, aki komoly készség, képesség lemaradással küzd. A társai ennek ellenére nagyon szeretik, biztatják, segítik őt a csoportunkban.
Prügyi Mesevár Napköziotthonos Óvoda
A foglalkozást Bagi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalával kezdtük. Megbeszéltük, hogy miért van szükségünk egymásra, a családra. Eljátszottuk a Kis barátom, hogy vagy? című játékot, majd Barátságláncot készítettünk, barátságkarkötőt fontunk. Állatkertet építettünk, ahol az állatok békében élnek egymás mellett. A végén pókhálót készítettünk fonalból, elmondtuk, hogy miért szeretjük a másikat. Nagyon jól szórakoztunk a foglalkozáson.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
A novemberi hónap témája a „Társas kapcsolatok”, ezért a Bogyó és Babóca csoportba járó gyermekek meghallgatták Titi Hajnalka „Anna és a varázslatos zongora” című meséjét. Ebben a mesében, a gyermekek megismerhették Anna nagymamájának varázslatos zongoráját, mely csodatevő ereje abban rejlett, hogy képes volt megváltoztatni az időjárást a zenéjével. Amikor Anna mosolyogva zongorázott, a zongora dallamára az ablakon keresztül besütött a nap, és melegítette a padlást, annak ellenére, hogy előtte hideg, felhős idő volt. Ha szomorú dalt játszott, észrevette, hogy az ablakon keresztül esni kezdett az eső. Anna izgatottan gondolta, hogy milyen sok szép dolgot tehetne ezzel a zongorával. Talán segíthetne a szegény embereknek és az állatoknak, akik szenvednek a hidegtől vagy a szárazságtól. Így is volt, mivel a mese további részében tanúi lehettünk annak, hogy Anna vidám zongorajátéka hogyan mentette meg a fán rekedt oposszum családot, melyet Anna kutyusa, Gavallér ugatása nem engedett lejönni.
A mese végén Anna nagymamája megfogalmazza, hogy nem szabad a zongorán túl sokat játszani, mert annak ereje nem végtelen:
„Ha túl sokat játszol rajta, akkor elfogyhat a varázsa. És ha nem figyelsz arra, hogy mit játszol rajta, akkor bajt okozhatsz magadnak és másoknak is. Ez a zongora nem játék. Ez egy nagy felelősség.”
A mesében párhuzamot lehetne vonni a zongora és a barátság között, melyet ápolni kell, hiszen ha nem megfelelően beszélek és viselkedem a barátommal, akkor az a barátság egy idő után „el fog fogyni”, mint a zongora hangja.
A gyermekekkel megbeszéltük, hogy a zongora az egy hangszer és az ütős hangszerek családjába tartozik, annak ellenére hogy húrjai vannak. Ezt követően hajtogatási technikával minden gyermek készített egy zongorát, melyet a legjobb barátjának ajánlott fel azzal a mondattal, hogy „Hajtogattam neked egy zongorát, mert te vagy a legjobb barátom!”
A foglalkozás végén közösen elénekeltük a „Süss fel, nap” című mutogatos éneket.