Boldogságóránkat a ” Meglengetem a karom…”relaxációs gyakorlattal kezdtük,mely után Ferenczi Éva: Süni irigy lesz meséjéből kindulva beszélgetést kezdeményeztem a barátságról. Beszélgettünk arról, miért fontosak a barátok, mi mindent csinálhatunk együtt, és mit éreznénk a barátaink nélkül. Ezt követően Bagdi Bella : Ha boldog vagy …zene számára csillag kereső útra indultunk, megkeresni a barátság csillagokat, majd mi is átváltoztunk jógacsillagokká. A játék jól motiválta a gyermekeket, lelkesek ,aktívak voltak. Erősítve a csoport kohéziót , elkészítettük a barátság-pókhálóját is. A játék során nagyon ügyesen figyeltek arra, hogy a pókhálóból senki ne maradjon ki. Boldogságóránkat a barátságot jelképező csillagok díszítésével és egy örömtánccal zártuk.

Csoportunkban vegyesen járnak fiúk, lányok, kisebbek, nagyobbak. Minden gyerek igyekszik barátot találni, tartozni valakihez, illetve tartozni egy „csapathoz”. Ebben tudunk mi segíteni különböző érdekes tevékenységgel, ahol kis csapatokban érezhetik ezt a csapatszellemet. A közös játék során gyakorolhatják az egymás iránti türelmet, toleranciát, segítségnyújtás örömét. S ilyenkor alakulhatnak ki szinte észrevétlenül a baráti kötelékek is. Ilyen közös, illetve csapatmunkát igénylő tevékenység volt a bogárházak elkészítése, a hóemberkirakó csapatverseny, ahol a munkamegosztást is gyakorolhatták a gyerekek. De idetartozik egy közös baráti várépítés is, ahol már meglévő barátok élhetik át a közös játék élményét.

Kis-középső csoport lévén, megpróbáltam a baráti kapcsolatokra fókuszálni, ezen a Boldog órán. A reggeli beszélgető körben játszottuk a „Kis barátom, hogy vagy játékot?”, egy gyermek kivételével, mindenki azt mondta, hogy jól. A kisfiú, azt mondta: „Miért, mondjam azt, hogy köszönöm, jól vagyok, mikor én nem vagyok jól…” . Nagyon meglepődtem, de egyébként teljes mértékben igaza volt. Megkérdeztem, hogy miért nincs jól, amire azt válaszolta, hogy hiányzik neki az apukája. Beszélgettünk kicsit, hogy kinek hiányzik még anyukája, apukája, hol vannak ők most, mit csinálnak, mi mit csinálunk, és természetesen mindenki egyetértett abban, hogy alvás után mindenki láthatja majd az anyukáját és az apukáját. Eszembe jutott a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játék, így erre próbáltam átvezetni őket. Vicces arcokat vágtak egymásnak, hogy szomorú társukat meg tudják nevettetni. A végére szerencsére mindenki mosolygott és vidám volt, úgyhogy eljártuk a barátom és a vidámság táncát zenére. Majd barátság ujjlenyomatokat és barátságláncot készítettünk. A foglalkozás zárásaként pedig együtt közösen, mert nálunk a csoportban az a szabály: „Itt mindenki, mindenkinek a barátja!”, mézeskalács tésztából közösen, liba sütit sütöttünk. Nagyon élvezték a gyerekek, mindenki úgy díszíthette ki, ahogy akarta. Annyira belefeledkeztünk a játékokba, beszélgetésekbe, hogy elfelejtettünk képeket készíteni, így mire eszünkbe jutott, már csak a sütemény készítésénél tudtunk pár fotót készíteni. Végül is ez történik akkor, amikor a boldogság, a boldog pillanatok, a boldog óra magával ragadja az egész csoportot….

Ebben a hónapban a Társas kapcsolatok témát dolgozták fel csoportjaink .A kisebbek a különböző kézfogó formákat gyakorolták.Kört csigaformát falevelet próbáltak formázni . A napocska csoport nemcsak térben próbálta ki a falevél formázását, hanem az avarban való önfeledt játékot is kipróbálhatták.a Katica csoportosok beszélgettek a barátságról, megbeszélték ki és miért a barátjuk. Csodálatos képeslapokkal örvendeztették meg egymást a barátaikat, akik megnevetették, felvidították vagy megvigasztalták őket.

Együtt …..”

Együtt AOU hangokban ! ÁO – zümmögünk egy darabig.
„Dagasztás”- váll felhúzásával ,elengedésével ökölbe zárt karral dagasztunk, majd lerázzuk a lisztet.
Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalra mozgás koreográfiával.
Mese: Egérke piros szegélyes kék kabátja.
Barátságkarkötő készítése.