A Következő témánk a megküzdési stratégiák.
Célunk hogy a gyerekek a segítségünkkel nézzenek szembe a kudarcaikkal,félelmeikkel a konfliktusaikat tudják kezelni. Nincs könnyű feladatunk mert a birtoklási vágyuk az együttműködési és alkalmazkodóképességük még nagyon kezdetleges. A héten Már a tavaszra készültünk és a sok sok hiányzás miatt a medvéről szóló verseket dalokat ismételtük át és a hét második felében a medve barlangjába szerettünk volna bejutni de ehhez el kellett készítenünk Varázs nyakláncot. igazi küzdelmet jelentette számukra a nyaklánc felfüzése! Az izgalmakat pedig Bagdi Bellának az Ellazulni jaj de jó dalával zártuk.

A Következő témánk a megküzdési stratégiák.
Célunk hogy a gyerekek a segítségünkkel nézzenek szembe a kudarcaikkal,félelmeikkel a konfliktusaikat tudják kezelni. Nincs könnyű feladatunk mert a birtoklási vágyuk az együttműködési és alkalmazkodóképességük még nagyon kezdetleges. A héten Már a tavaszra készültünk és a sok sok hiányzás miatt a medvéről szóló verseket dalokat ismételtük át és a hét második felében a medve barlangjába szerettünk volna bejutni de ehhez el kellett készítenünk Varázs nyakláncot. igazi küzdelmet jelentette számukra a nyaklánc felfüzése! Az izgalmakat pedig Bagdi Bellának az Ellazulni jaj de jó dalával zártuk.

A megvalósítás során az aktuális boldogságóránkat az “Rongybabává válok, csak pihenni vágyok.” relaxációs gyakorlattal indítottuk. Ezt követően egyből a mesére tértem rá, de előtte elmondtam nekik, hogy hallgassák végig és utána megbeszéljük, hogy mit jelent a megküzdés. A mesehallgatásra a jól ismert mondókával hívtam a gyermekeket. Most is az élőszavas mesebemutatást választottam, tudatosan használtam a kommunikációs és metakommunikációs elemeket. A kicsiktől azt kérdeztem, hogy mi volt a kiskakas célja, mit akart visszaszerezni? Hogyan akarta visszaszerezni? Hogyan küzdött érte? A gyermeki válaszok sokfélék voltak. A csoport 4 évesei gyorsabban gondolkodnak, ezért őket szoktam elsőként felszólítani, de a kisebbeknél is elindult a gondolkodás és a bátor válaszadás.
Ezt követő mozgásos játékokat egy mesei keretbe foglaltam, ami a motivációt és a foglalkozás sikerességét előre garantálta. Boldog Dórát elrabolta a sárkány, mert hallotta, hogy milyen szépen tud mesét mondani és ő is mesét akart hallgatni. Ezért írt egy levelet, hogy csak akkor kaphatjuk vissza Dórát, ha 3 próbával, akadállyal megküzdünk. Ezek voltak a mozgásos játékok, ahol padon kellett végig menni, babzsákokon végig lépkedni és végül két alagúton áthaladni. Mivel a mozgás az óvodás korosztály alapvető tevékenysége, ezért a gyermekek nagyon aktívan vettek részt a próbatételeken. Ezek a feladatok továbbá az egyensúlyérzéküket is fejlesztették, mert sok gyermeknek instabil az egyensúlya. A 3 próbatétel után megtapsoltuk magunkat, hogy mindenki végig csinálta a próbákat, megküzdöttünk a feladatokkal. Ekkor kinyílt a szekrényajtó és ott mosolygott a sárkány és Dóra. A sárkány elmondta, hogy azóta legalább 100 mesét meghallgatott, ezért visszaengedi hozzánk a mesemondó lányt. A felszabadult megkönnyebbülés, a mosoly, az öröm volt látható a gyermekek arcán.
A tevékenységünket szokásunkhoz híven élményszínezéssel és Bagdi Bella egyik dalának meghallgatásával zártuk

Februári témánkat – a magküzdési stratégiákat – Bagdi Bella: Ellazulni, jaj de jó! dalára végzett relaxációval kezdtük, majd elmeséltem Mester Györgyi: A türelmetlen nyulacska című meséjét. Átbeszéltük a történetet, majd összegyűjtöttük saját, időjárással kapcsolatos megfigyeléseinket. Beszélgettünk az erdei állatok életéről: milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a tél folyamán, melyik hogyan készül fel a téli hónapokra, hogyan tudunk segíteni rajtuk. A gyerekek nagyon élvezték az „Állati állapotok” játékot. A mozgásutánzást próbáltuk mondókákkal, versikékkel segíteni. Sok vidám, mókás pillanatot éltünk át közben. Néhány kisgyermek szívesen ült rajzasztalhoz, lerajzolva kedvencét, amint a tavaszra várva az avarba burkolózva szunyókál, vagy éppen az odújában lakmározza az ősszel gyűjtött eleséget. Az állatok mindennapjaival párhuzamot vonva beszélgettünk arról is, hogy nekünk, embereknek milyen nehézségekkel kell megküzdenünk. A gyerekek a betegségeket, az ennek következtében hosszabb ideig hiányzó barátaikat említették elsőként, illetve a társaktól elszenvedett sérelmeket, míg a kisebbek a szülőktől hiányát. Arról is sokat beszélgettünk, hogy hogyan tudunk egészségesek maradni, mit kell tennünk ennek érdekében, hangsúlyozva táplálkozás, mozgás fontosságát az egészségmegőrzésben.
Az udvaron folyamatosan figyeltük a virágoskertben végbemenő változásokat: a szokatlanul enyhe idő hatására korán nyíló hóvirágok, pipitérek, krókuszok előtűnését. A hóvirág és a tavaszvárás, mint téma, megjelent verseinkben, dalainkban, kézműves tevékenységeinkben is. A gyerekek különböző technikákkal (festés, ragasztás, varrás) készítették el a kis tavaszi hírnököt. Hóvirágos dekorációval díszítettük csoportszobánkat és az óvoda helyiségeit is melyek „Bíztató Hóvirágmezővé” változtak ezáltal.
A mozgásos feladatok közül a „Cápatámadás” játékot nem csak a csoportszobában, de az udvaron is önfeledten játszották a mindennapok során.
Remélem, hogy a feladatokon, játékokon keresztül mindenki elsajátíthatott néhány módszert, amelynek segítségével a jövőben, könnyebben túljutnak a nehéz helyzeteken.

2024 február
Téli erdő
A felajánlott lehetőségek közül a következő témát választottuk.
Téli erdő – rajzos érzések
Rajzoljatok téli erdőt, állatokkal. Jelenítsétek meg, hogy a különböző állatok hogyan küzdenek meg a
hideggel és a téllel! Pl. bagoly, medve, nyuszi, sas, egér, róka, süni, mókus, vaddisznó.
Melyiknek nehezebb, és melyiknek könnyebb a tél? Melyik szeret jobban egyedül elbújni, és melyik állat
kedveli a társaságot? Melyik állat félősebb, melyik bátrabb?
Rajzoljátok rá magatokat is a téli képre! Hol vagy, mit csinálsz?

A beszélgetést a témával kapcsolatban a szőnyegre kényelmesen leülve kezdtük el. Először is arról
beszélgettünk, hogy az emberek miként alkalmazkodnak a télhez. A melegebb öltözködés, begyújtás, a
kandalló melletti melegedés is eszükbe jutott. Ezt a mindennapi életben is megtapasztalhatják.
Így kerültek szóba az állatokat, főleg az erdőben lakók. A gyerekek érdekes megállapításokat tettek azzal
kapcsolatban, hogy az állatok miként küzdenek meg a téllel.
Szerintük a medve, a sün, a mókus téli álmot alszanak. A róka, a nyuszi behúzódik a vackába. A vaddisznóról,
az őzikékről az emberek gondoskodnak. Ők azok az állatok, akik szeretik a társaságot, hiszen csapatokban
járnak. Akik téli álmot alszanak, azok jobban szeretnek egyedül elbújni, és nekik könnyebb átvészelni a telet.
A legfélősebbek a nyuszik és az őzikék lettek.
Az egyik kislány édesapja vadász. Ő kiemelte, hogy a vadászoknak is feladatuk az állatok etetése, a róluk
való gondoskodás.
A rajzolás felajánlásával inkább a lányok éltek. A fiúk a már elkezdett játékukat folytatták tovább.
Rajzoláshoz használhattak színesceruzát, grafitceruzát, zsírkrétát, filctollat.
A rajzok szépen visszatükrözték a már megbeszélteket. Vannak, akik a barlangba bújt medvét rajzolták le,
vagy éppen az avar alá bújó sünit ábrázolták. Többen választották rajzolásuk témájának a madarak etetését,
amit madáretető kihelyezésével oldottak meg. Egy-egy helyen volt látható a nagyobb állatok (őz,
vaddisznó) emberek által felállított etetőből történő táplálása.
Öröm volt látni, hogy mindenki lelkesen kezdett hozzá az alkotómunkához. Igyekeztek, hogy rajzuk tükrözze
a megbeszélteket, s mellette elképzelésüket is.
Lényeges gondolatok fogalmazódtak meg bennük:
Az állatokról való gondoskodást, nem lehet elég korán kezdeni. Ez a gyerekek feladata is.