Jelmezbál volt a csoportban. Minden gyermeknek egy kis versikével kellett bemutatkoznia, amit otthon a szülőkkel tanultak. A gyerekeknek könnyebb volt más „bőrébe” bújva kiállni a csoport elé, ami jól sikerült mindenkinek.

A hónap zárófoglalkozásaként szivárványt készítettünk. Először arról beszélgettünk, hogy ki mit kívánna, ha bármit kívánhatna. A nem időtálló kívánságok mellett előkerültek maradandóak is. Ezután kitűztünk közös célokat a csoport életének jobbá tételére. A szivárvány színeihez (ami számomra az összetartást szimbolizálja) kötöttünk egy-egy motívumot:
– piros: kedvesség (szívecske)
– narancs: derű (mosolygós arc)
– citrom: kíváncsiság (könyv)
– zöld: türelem (levél)
– kék: önzetlenség (korona)
– ibolya: gyógyítás (virág)
Miután minden színről beszélgettünk, a „szivárványhal” elkezdte hullajtani a jó tulajdonságokat szimbolizáló cetliket, amikből minden gyerek gyűjthetett, amit szeretett volna. Utána közösen színeztünk egy szivárványt, amire a gyerekek a megfelelő helyre fel is ragasztgatták a cetliket. Végül jól látható helyre tettük a szivárványt, hogy emlékeztessen minket a szivárványhal ajándékaira.