Megküzdési stratégiák
Hol érzem a feszültséget, hogyan tudom leküzdeni?
“Az igazi hős nem Superman vagy Batman,
a csoda ott él benned és bennem,
nem kell, hogy megmentsd az egész világot,
megteszik úgyis sok filmben a sztárok”
“Az igazi hős nem Superman vagy Batman,
a csoda ott él benned és bennem,
nem kell, hogy megmentsd az egész világot,
megteszik úgyis sok filmben a sztárok”
Szabina óvó néni beszámolója:
A havi témánk bevezetését az „Aranykulcs” című mesével kezdtük. A gyermekek kényelmesen igény szerint helyezkedtek el a szőnyegen, ki fekve, ki háton, hason, könyökölve, stb. A történet teljesen magával ragadta őket, végig lekötötte a figyelmüket. Minden egyes alkalommal megtapsolták a végén (a történetet, vagy óvó nénit, ez maradjon az ő titkuk). Az éneklős részeket gyorsan el is sajátították, többszöri meghallgatás után már velem együtt énekelték. A meséhez kapcsolódó kérdéseket feldolgoztuk, volt, aki szó szerint értelmezte, de volt, aki már az átvitt értelméhez fűzte hozzá gondolatait. pl. ő az aranykulccsal a szívét nyitná ki, és a legjobb barátnőjének, Annának adná oda. Arra a kérdésre, hogy miért, pedig azt válaszolta hogy „mert nagyon szeretem őt!”
Meghallgattuk és elvégeztük Bagdi Bella relaxációs zenéjének gyakorlatait, ami a hónap dala is volt egyben. Ez nagyon aktuális volt, hiszen a gyermekek is egy kissé felfokozott állapotban voltak („zsongtak”), ez a csoda erejével bírt, hiszen, amint meghallották, elcsendesedtek, felfigyeltek, és már folytak is a gyakorlatok.
A játékok közül a „cápatámadás” mozgásos játékot választottuk. Nagyon érdekes volt látni azt, hogy ki az aki könnyebben veszi az akadályokat, és ki az, akinek segítségre van szüksége. Volt, aki gyorsan reagált a problémahelyzetre, és volt, aki csak álldogált, és várta a megoldást. Nagyon jó érzés volt, hogy egy olyan kislány is csatlakozott a játékhoz, aki nem kifejezetten szereti a mozgásos játékokat. Minden percét élvezte. A feladatból kitűnt, hogy a megküzdési stratégia vajon kinek is okozhat problémát, nehezebb átlendülést, és ki az aki gyorsan megbirkózna egy-egy helyzettel. Feladatunk, hogy azokat a gyerekeket segítsük, akik nehezebben boldogulnak ezen a téren, feloldjuk bennük azt a bizonyos képzeletbeli gátat.
A havi feladatok közül a „Tanácsadást” választottuk, melyről videó-felvételt készítettünk. A felvetett probléma Kati baba új óvodaváltása volt, és segítséget kért a gyermekektől, hogyan szerezhetne új barátokat, hiszen most tanácstalan, és szomorú emiatt, attól tart, hogy nem lesznek barátai. A gyermekek segítségét kérte, akik készségesen mondták el javaslataikat, ötleteiket, gondolataikat. Minden gyermek ellátta Kati babát néhány jó tanáccsal, van aki rögtön közölte gondolatát, de olyan is, aki bátorítást, ösztönzést igényelt. A jó tanácsok, hogyan szerezzen új környezetben barátokat, az alábbi ötletek szerepeltek:
– Játssz és táncolj velük!
– Tarts teadélutánt és hívd meg őket!
– Öltözz fel csinosan!
– Ölelgesd, puszilgasd meg őket!
– Ha valaki nem ér el a polcon valamit akkor segíts neki és vedd le! (ebből a segítőkészségre fókuszáltunk, legyen segítőkész)
– Hívd őket játszani, játsszál velük!
Összefoglalva tartalmas hónap volt, s bízunk abban, hogy ezt a nehéz témát sikerült kellő mértékben, több szempontból is körbejárni. Reméljük, hogy maradandó ismeretekkel, emlékekkel és élményekkel lettek gazdagabbak, amit a későbbiek során kamatoztatni tudnak/fognak majd.
Két osztályfőnöki órán foglalkoztunk a megküzdési stratégiákkal. Az elsőn beszélgettünk az elméletről, és a tanulók egyenként kiválasztották a rájuk jellemző stresszoldó technikákat, majd kiemeltük, hogy mely megoldások eredményesek. A második órán csoportokban dolgoztak a diákok a történet megírásán. (A legjobb történetet töltöttük fel, ami alább olvasható.)
A tanulókat érdekelte a téma, mert a stressz mindenkit érint, és majd érinteni fog. A jó leküzdési technikák elsajátítása is fontos. Ezt a tanulók többsége belátta, és a hetedikesek aktívan dolgoztak az órán.
TÖRTÉNET
Tibi története
Tibi családja – szülei munkahely változtatása miatt – másik városba költözött. A fiú ötödikes volt, amikor ezt történt. A diák nagyon sajnálta, hogy el kell hagynia az iskoláját és osztálytársait, akiket nagyon kedvelt. Az új iskolában eleinte nem volt semmi probléma, de egy idő után társai, főleg a fiúk közül néhányan, csúfolni kezdték a kövérsége miatt. Eleinte nem törődött ezzel a dologgal, a piszkálódás azonban rendszeressé vált. Tibi egyre komolyabbá lett, már kedvenc hobbijával, a horgászattal sem foglalkozott. Szüleinek is feltűnt, hogy fiuk nem a régi. Kérdezgették is, mi a probléma, de gyermekük nem mondta el az igazat.
Egy idő után Tibi is érezte, hogy baj van, valamit tennie kellene. Úgy gondolta az lesz a megoldás, hogy nem vesz tudomást osztálytársai gúnyos megjegyzéseiről, helyette másokkal tölti idejét a szünetekben, nem keresi a társaságukat. Ez a taktika azonban nem vált be. Az osztálytársai közül hárman még bántóbb megjegyzéseket tettek rá, még azzal is gyötörték, hogy gyengébb osztályzatokat kap az utóbbi időben.
Tibi végleg elkeseredett, de úgy érezte nincs más lehetősége, szól az osztályfőnökének, hogy milyen problémája van. Az osztályfőnök, Gabi néni gyorsan intézkedett. A soron következő osztályfőnöki órán az elfogadásról, a toleranciáról beszélt. De az óra nagy részében a gyerekeknek kis jelenteket kellett előadniuk a mások elfogadásáról. A szerepeket úgy osztotta ki, hogy a csúfolódó gyerekek voltak a kiközösítettek, nekik kellett azok bőrébe bújni, akiket a közösség kitaszít magából. A fiúk számára világossá vált, főleg a következő órán, amikor a megbeszélésre került sor, hogy milyen nagy hibát követtek el osztálytársukkal szemben, aki tulajdonképpen nekik egy rossz szót sem szólt. Óra után tanáruk még külön is beszélgetett három diákjával. Azt kérdezte tanítványaitól nincs-e valamilyen mondanivalójuk számára. A gyerekek elmondták, hogy nagyon szégyenlik magukat, de új osztálytársukat ők is kiközösítették, csúfolták. A következő nap reggelén mindannyian bocsánatot kértek Tibitől, és ezt követően nem fordult elő többé, hogy szándékosan rosszat mondtak volna róla. Mint később kiderült, ők is szerettek horgászni, és kiengesztelésül még közös pecázást is szerveztek Tibinek.
Tibinek most már volt kedve iskolába járni, és a jegyei is javulni kezdtek.