Az útkereső játékokkal vezettük be a küzdelem fogalmát. Körüljártuk a nehézségek okozta fájdalmak, érzések témakörét. Megbeszéltük a rejtvény, illetve emlékek, esetek felidézésével, hogy együtt könnyebb. Mindig van akire számíthatsz. Csoportosítottuk az előttük álló nehézségeket, majd képregény formájában mindenki feldolgozott egy számára fontos, emlékezetes történetet.
Megküzdési stratégiák
Csoportomban egyre gyakrabban szembesülök a problémával, hogy a gyerekek megsértődnek, dühöngenek, sírnak, vagy feladnak különböző tevékenységeket, ha nem sikerül rögtön elsőre, ha nem irányíthatják benne társaikat, vagy ha nincs benne sikerélményük. A nehézségektől sokan inkább megfutamodnak, s meg sem akarják próbálni amit úgy gondolnak, nem megy nekik. Veszekszenek, ha nem úgy történik valami, ahogyan ők szeretnék. Egy véletlenül összedőlt vár sírást, egymás hibáztatását, dühöngést vált ki. Ezért ebben a hónapban, a hónap feladata nagyon jó alkalmat nyújt ezen problémák orvoslására. Ennek érdekében most különösen nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a türelmüket, kitartásukat, kudarctűrő képességüket fejlesszem. Nagyon sok beszélgetéssel, biztatással, dicsérettel ösztönzöm őket. Sok-sok versenyjátékot játszunk, amiben bizony vannak nyertesek és vesztesek is. A gyerekek élvezettel hallgatták az Aranykulcs című mesét. Ábrázolták saját arckifejezésüket: amikor valaminek örülnek, ha mérgesek, vagy szomorúak mert valami nem sikerül. Többször is játszottuk a Cápatámadás játékot, gyakoroltuk a minél magasabb tornyok építését, ügyességi akadálypályákon „küzdötték át magukat”, s elhelyeztük a megküzdés jelét, a Boldogságvárhoz vezető lépcső hatodik fokán.
Beszélgettünk a hétköznapi küzdelmekről, amelyek nem csak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is okozhatnak szomorú pillanatokat. Bántja őket a kudarc, a sikertelenség, segít a jó szó, a bátorítás. Megrajzolták „hullámvölgyeiket” képregény formájában, majd két csoportban összegyűjtötték azokat a kifejezéseket, gondolatokat, amelyeket szívesen hallanának, amikor maguk alatt vannak. Így született meg a mi szivárványunk.
Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
A „cél” felé haladva sok kihívással kell megküzdeni, de van ami nem kellemetlen!
Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
A „cél” felé haladva sok kihívással kell megküzdeni, de van ami nem kellemetlen!
Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
A „cél” felé haladva sok kihívással kell megküzdeni, de van ami nem kellemetlen!
Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
A „cél” felé haladva sok kihívással kell megküzdeni, de van ami nem kellemetlen!
Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
A „cél” felé haladva sok kihívással kell megküzdeni, de van ami nem kellemetlen!
A “megküzdési stratégiák hónapja” hallatára az volt az első kérdés, hogy mivel kell megküzdenünk, mit kell legyőznünk?
Beszéltünk az akadályokról, az aggodalmakról, a félelemről… Nincs szomorúbb a gyermek számára, mint, hogy a félelmeit nem értik meg, esetleg kinevetik!
A relaxációs gyakorlatok után mindenki mesélt egy történetet, amikor sikerült leküzdeni a félelmét, az aggodalmát, esetleg egy akadályt. Nagyon sokan le is írták, hogy ezzel is erősebb legyen a győzelem átélése.
Összefoglaltuk, hogy ki mitől fél, miért aggódik:
-Félelmek az idegenekkel való kommunikáció miatt.
-Aggodalmak a dolgok megtörténte előtt: versenyek, fellépések, bemutatók stb.
-Aggodalmak a család, az iskola, a barátok miatt.
-Félelmek a megszégyenüléstől, attól, hogy hibát követnek el.
Amikor úgy érzezzük, hogy megbénított a félelem, győződjünk meg, hogy mi is az, gondoljuk végig, milyen lépések vezettek a félelemhez, s már le is győztük! Ez a mi stratégiánk.
Végül levontuk a következtetést: A siker, a pozitív visszajelzés segített a félelmek leküzdésében. Boldogan nézegettük a képeket, amelyek azt bizonyítják, hogy valóban sikerült győzelmet aratnunk.
Erősségeink, amelyek segítenek a problémák megoldásában: Vigyázzunk a környezetünkre! Játsszunk együtt! Ne legyen senki sem magányos! Segítsünk egymásnak!