A tanmese elgondolkoztatott bennünket. Vajon érdemes-e a múlton rágódni? Inkább az előttünk álló új dolgokra kell gondolni. Mindig vannak új lehetőségek, új utak, amiket érdemes kipróbálni, végigjárni, mert az ezalatt tapasztaltak mind csak megerősítenek.
Megküzdési stratégiák
Villányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
A Villányi Általános Iskola és Alapfokú Művészti Iskola 1. a osztályos tanulói ezen a boldogságórán meséltek a saját nehézségeikről, félelmeikről, ki mit érez amikor fél. Egy testen bejelölték, hogy mely testrészükön éreznek fájdalmat, ha izgulnak vagy félnek valamitől. Beszégettünk arról is, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben, hogyan tereljük el a figyelmünket. Ezután közös játékkal oldottuk az izgulás okozta feszültséget.
Ez alkalommal biciklitúrára mentünk. A táv már maga kihívás volt. Az út felénél egy jó magas domb várt. Mindenki eldönthette hogyan megy fel, majd jön le róla. A legszebb pillanat az volt, ahogyan a legbátortalanabb társukat segítették, úgy, mint addig soha. A kép a közeli szalmakazlakon készült. Emlékezetes nap volt ez számomra is, meg kellett küzdenem a saját félelmeimmel is.
A Diákönkormányzat napja alkalmából csapatversenyen vettünk részt. Fontos volt, hogy a gyerekek egymás ismeretének segítségével a legmegfelelőbb csapatkapitányt válasszák. Ezt teljes mértékben rájuk bíztam. Komoly feladat volt, de megegyeztek. Érdekes volt nézni, hogy érveltek, vitatkoztak, végül mégis megegyeztek, hogy ki legyen az.
Ezután arra kértem őket, hogy valamilyen stratégiát építsenek fel, aszerint, hogy kinek mi az erőssége, miben tud leginkább a csapat segítségére lenni. Itt szintén az egymás ismerete, és az egymásról alkotott vélemények számítottak. Ki is választották, hogy kit „delegálnak” az ügyességi, a matematikai vagy a kommunikációs jellegű feladatokhoz. Öröm volt látni, ahogy a srácok összedolgoznak!
Az eredmény magáért beszélt, nagyon ügyesek voltak, bár végül pontozás nem volt, hanem csak a részvétel számított, mégis odatették magukat a fiúk. Nagyon büszke voltam rájuk.
Szegedi Vörösmarty Általános Iskola
Megküzdési stratégiák
Nehézségek az 1.b osztály életében is vannak, amióta azonban a boldogságórák az életünk része lett könnyebben túllendülünk a nehézségeken, és jobban odafigyelünk egymásra. Ennek ellenére sok új ismerettel, és tapasztalattal gazdagodtunk ebben a hónapban, és így legalább ha igazán nehéz helyzetbe kerülünk valaha, vagy egy nagy kihívással kell megküzdenünk már lesz ötletünk, hogy , hogyan vészeljük át ezt az időszakot, mi az ami segíthet nekünk ebben.
A relaxáció és az éneklés a minden napunk része, de tudatosítottuk, hogy gyógyírként is használhatjuk.
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
MEGKÚZDÉSI STRATÉGIÁK
A mai tevékenységen a Hám János Római Katolikus Líceum előkészítő osztályában arra törekedtem, hogy rávezessem a gyerekeket, hogy hogyan lehet leküzdeni a negatív esemény, vagy helyzet okozta fájdalmakat, hogyan győzhetjük le a feszültségeket, szenvedéseket, hogyan enyhülhetnek a problémák okozta nehézségek….
A suszter manói című mese meghallgatása volt az indító momentum. Ezután szerepekre osztva eljátszottuk, közben megbeszéltük, hogy milyen problémáik voltak a suszternek, feleségének, majd kik lettek a segítőik, hogyan oldódtak meg problémáik. Elsoroltuk a szereplők tulajdonságait, mint segítőkészség, becsületesség, jóság, szorgalom. Ezután manókat színeztünk, nyakbavalót készítettünk, hogy a gyerekek is szorgalmas, segítőkész manókká váljanak.
Játékként feszültséglevezető mozgásos játékokat játszottunk, majd érzelmeink kifejezését varázsoltuk az arcokra, mint ijedtség, rémület, szomorúság, amelyek átváltoztak boldogsággá, örömmé, vidámsággá.
A foglalkozás lezárása az volt, hogy meglepetésszerűen társaiknak kis jutalmakat ragasztottak a nyakbavaló manócskáikra. Ezt követően megtekinthették, ki mit kapott, hogyan segítették egymást, mivel jutalmazták meg barátaikat.
A tevékenység elérte céljait, megtapasztalták, hogy kétségbeesett helyzetben is mindig érkezik segítség, megoldás, ami a bánatot, szomorúságot örömmé, boldogsággá varázsolhatja….
tanító: Renn Renáta
Andreetti Károly Általános Iskola és Művészeti Iskola
A gyerekek az online oktatás időszakában naplót vezettek. Ebben jegyezték fel, mi minden történt velük, mik voltak nehezek, milyen apró örömök érték őket.
Február – Megküzdési stratégiák
Mindenki lerajzolt egy emberalakot – magát – amibe beleírta, hogy milyen rossz érzései szoktak lenni, azok hogy nyilvánul meg, hogy érzi magát közben és hogy mit tud tenni, hogy elmúljanak.
A leggyakrabb megállapítások az alábbiak voltak:
Érzés
szomorúság
feszültség
félelem
harag
sok a házi
Tünet
fáj a gyomrom
izzad a tenyerem
remeg a lábam
lázas leszek
fáj a fejem
fázom
gyorsan ver a szívem
hányinger
kiszárad a szám
elpirul az arcom
Megküzdési technika
beleüvöltök a párnámba
megölelem anyát
ökölbe szorítom a tenyerem
sokat lélegzek
futok
mélyeket lélegzek
sírok
kiengedem a gőzt
megölelem a házi állatomat
beszélek magammal
among us-ozom
olvasok
megbeszélem a barátaimmal
10-ig számolok
iszok
pihenek
egyedül maradok
megölelem a takaróm
simogatom a pocakom
A témáról való beszélgetés és a rajzok elkészítése sok mindent felszínre hozott, amire aztán a pedagógus jobban tudott figyelni. Bevezettünk egy a szorongás oldására alkalmas módszert is két gyermek esetében (természetesen a szülőkkel egyeztetve). Kaptak egy csengőgombot, amit maguknál tarthattak óra alatt és ha szükségét érezték, megnyomták. A csengő a tanári asztalon szólalt meg, jelezve, hogy a tanuló segítségre szorul. Az egyik ilyenkor ivott a kulacsából, a másik pedig kiment a mosdóba. Így nem kellett magyarázkodnia, engedélyt kérnie ezekre a cselekvésekre, a pedagógus tudta, hogy mi történik, de nem kellett a többiek előtt felvállalni, ha nem akarta az adott diák. Mindkét esetben kiderült, hogy ez a megbeszélt protokoll olyan biztonságot ad a tanulónak, hogy nincs is szükség a használatára. Ez nyilván annak köszönhető, hogy ezt a témát nyíltan megbeszélhette a tanítókkal és általa elfogadható megoldás született rá.
Foglalkozást kezdő relaxáció: „Irkafirka”; „Medve vagyok és cammogok”
Bevezetés: A gyerekek figyelmét „bátorságpróbával” keltettem fel. Pók néni levelét követve, mozgásos feladatok segítségével közösen kiszabadíthatták játékaikat.
A téma feldolgozását az Aranykulcs című mesével és beszélgetőkörrel valósítottam meg.
A foglalkozás lezárásaként a Hajótörés és a Cápatámadás című játékokat játszottuk, és zenét hallgattunk.