A két kecskéről szóló animációs filmet megtekintettük a gyerekekkel. Ezt egy közös beszélgetés követett, melynek során a gyerekek elmondták a nehézségeiket, problémáikat, melyekkel szembesültek az óvodába lépésüktől. Pl: szobatisztaság, helyes kézmosás, helyes fogmosás technikája, rajzolás, számolás, téri tájékozódás, figyelem, finommotorika fejlődése, hallás, ritmusérzék. A képességeink sok-sok gyakorlással fejlődnek, melyhez kitartásra, türelemre van szükség. Ezekkel küzdünk meg naponta. A beszélgetés után a Kecske ment a kis kertbe című dalosjátékot játszottuk, mely nagy örömöt okozott a gyerekeknek. Majd kézlenyomattal kecskét nyomdáztunk és festéssel kiegészítették, természetben levő képpé, a gyerekek. Az elkészült alkotásokat kihelyeztük a faliújságra. Mindannyiunk számára öröm volt ez a nap.

Boldogságóránk e havi témája: a „Megküzdési stratégiák” volt. Sajnos, nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyerekeknél bekövetkező változások is kihatnak testi-lelki egészségükre. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy legyenek úgynevezett megküzdési módszereik, mellyel helyesen tudják kezelni az egyes élethelyzetekben felmerülő problémákat, kudarcokat.
A foglalkozás kezdéseként relaxációs gyakorlatot végeztünk: Medve vagyok, cammogok című feladattal. Meghallgattuk több alkalommal Bagdi Bella: Ellazulni, jaj de jó című dalt, melyre utánzó mozgásokat végeztünk. Elmeséltem a gyerekeknek a Félős nyuszi című mesét, mely remekül szemléltette, hogy a dolgok nem mindig olyan félelmetesek, mint amilyennek hisszük őket (helyes valóságészlelés), valamint megtanítja azt, hogy fontos különbséget tenni a valóban veszélyes és az élénk fantázia szülte veszély között (diszkriminációs képesség), továbbá azt, hogy mikor indokolt a menekülés, és mikor érdemes nyugalomra inteni magunkat. Játszottunk Medvevadászat címmel mozgásos játékot, ahol megküzdöttünk a medvével. Nagyon élvezték a különböző medvenapi akadálypályás játékokat, ahol szintén gyakorolhatták a különböző megküzdési módszereket. Építettek óriás tornyot, amelynek célja volt, hogy minél magasabbra tudják megépíteni anélkül, hogy eldőljön.
A játékos gyakorlatok során, úgy érzem, sikerült segíteni a gyermekeknek abban, hogy a megküzdési módszerek alkalmazásával minél kevesebb feszültséget, megpróbáltatást éljenek át az egyes élethelyzetekben.

Boldogságóránk e havi témája: a „Megküzdési stratégiák” volt. Sajnos, nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyerekeknél bekövetkező változások is kihatnak testi-lelki egészségükre. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy legyenek úgynevezett megküzdési módszereik, mellyel helyesen tudják kezelni az egyes élethelyzetekben felmerülő problémákat, kudarcokat.
A foglalkozás kezdéseként relaxációs gyakorlatot végeztünk: Medve vagyok, cammogok című feladattal. Meghallgattuk több alkalommal Bagdi Bella: Ellazulni, jaj de jó című dalt, melyre utánzó mozgásokat végeztünk. Elmeséltem a gyerekeknek a Félős nyuszi című mesét, mely remekül szemléltette, hogy a dolgok nem mindig olyan félelmetesek, mint amilyennek hisszük őket (helyes valóságészlelés), valamint megtanítja azt, hogy fontos különbséget tenni a valóban veszélyes és az élénk fantázia szülte veszély között (diszkriminációs képesség), továbbá azt, hogy mikor indokolt a menekülés, és mikor érdemes nyugalomra inteni magunkat. Játszottunk Medvevadászat címmel mozgásos játékot, ahol megküzdöttünk a medvével. Nagyon élvezték a különböző medvenapi akadálypályás játékokat, ahol szintén gyakorolhatták a különböző megküzdési módszereket. Építettek óriás tornyot, amelynek célja volt, hogy minél magasabbra tudják megépíteni anélkül, hogy eldőljön.
A játékos gyakorlatok során, úgy érzem, sikerült segíteni a gyermekeknek abban, hogy a megküzdési módszerek alkalmazásával minél kevesebb feszültséget, megpróbáltatást éljenek át az egyes élethelyzetekben.

Boldogságóra – Február: Megküzdési stratégiák

A téma feldolgozását Az aranykulcs című mese elmondásával vezettem fel, nagyon érdekes beszélgetések keletkeztek belőle. Érződött, hogy a gyerekek figyelnek már a fogalmakra, bár sok minden még megfoghatatlan számukra korukból fakadóan. A gyakorlati megközelítést példákon keresztül viszont nagyon jól érzékelik. Ügyesen el tudják mesélni, mikor és milyen sérelmek érik őket, és azok milyen érzelmeket, esetleges feszültséget alakítanak ki bennük.
A téma feldolgozásához, beszélgetéshez körbeültünk a szőnyegen és egy plüss sünit körbeadva mesélték el a gyermekek a velük történt sérelmeket. Elmondták, hogy ezek feloldásához, megszüntetéséhez, kihez szoktak fordulni segítségért (anya, óvó néni, nagy testvér, barát, stb.). Érdekes volt számomra, hogy néhányan a rajzolásban, zenehallgatásban, táncban tudják magukat felvidítani, ami nagyon jó volt, hogy egyáltalán meg tudták fogalmazni.