A februári hónap témájával, a megküzdési stratégiákkal több napon át foglalkoztunk, hiszen igen érdekesnek tűntek a gyermekek számára, feldolgoztuk a különböző érzelmeket, hogyan fejezzük ki őket, megbeszéltük a félelmeiket és azt is, hogyan küzdjük le őket. A témát Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjével vezettem be. A mese segítségével a gyerekek megfogalmazták érzéseiket, a félelmeiket és a cél elérése érdekében tett erőfeszítéseket, megértették a megküzdés fogalmát is. Minden gyermek elmesélte hogy mitől fél és mit tesz, hogy elmúljon a félelme. Több gyermek fél a sötéttől, ilyenkor az anyukájukhoz bújnak, volt aki a takaró alá bújik, egy kislány a boszorkánytól fél, vele megbeszéltük, hogy a való életben nincsenek boszorkányok, csak a mesében, és azt is megfogalmaztuk, hogy mi erősek vagyunk és mindennel megküzdünk akárcsak a királylány a mesében. A foglalkozás végén eljátszottuk, dramatizáltuk a mesét különböző gesztusok és mimikák felhasználásával.
Másnap mi is megmutattuk, hogyan tudjuk kifejezni érzéseinket, majd a feladatlapon is megjelöltük az érzelmeinkhez tartozó különböző arckifejezéseket. Megbeszéltük a gyerekekkel azt is, hogy ki mitől érzi jobban magát, mi az a tevékenység, ami megnyugtatja, ha fél, vagy dühös, esetleg szomorú.
A hét végén az állatok farsangját tartottuk, állatmaszkokat készítettünk, megfogalmaztuk a mesékben milyen tulajdonságokkal ruházzák fel az állatokat és megbeszéltük milyen érzés lehet más bőrébe bújni.

A relaxációs gyakorlatok közül „Az én hangom” nevűt választottuk ki, melyet bemutatás után a gyerekek közül is többen kezdeményeztek. Egymás hangjának, rezgésének átvétele érdekes feladatnak ígérkezett, és így gyorsan hangolódtunk a közös játékra.
Meghallgattuk közösen a megküzdési hónap dalát, Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó zenéjét, amire a gyerekek ösztönösen mozogtak, a bevont testrészek megfeszítésével és ellazításával. Kérték, hogy többször is hallgassuk meg, így kiélhették feszültségeiket.
Megismerkedtünk Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjével. A mesében Róza, királylányhoz nem méltó módon viselkedett, kinevette és megdobálta kővel az embereket, amiért a sárkány elrabolta és egy toronyvárba zárta. Innen csak úgy szabadulhatott, ha kiállja a három próbát. A gyerekek átélték a mese kapcsán, hogy a királylánynak ahhoz, hogy visszatérhessen a palotába, meg kellett változnia, helyrehozni a hibáit és kitartania a céljaiért. A mesében énekkel bátorította magát Róza, amit közösen mi is mondogattunk: Ha én egyszer útra kelnék, átszelném a nagy folyót…” . Végül a csodás szíve átsegítette a királylányt, megtalálta az aranykulcsot, ami a sárkány szívét nyitotta, így lett belőle királyfi.
A gyerekekkel megbeszéltük, ki mit nyitna ki az aranykulcsával, ha lenne. Olyan válaszokat adtak, mint titkos ajtó, ahol még senki nem járt; titkos fal, amiben kincs és pénz van. Érdekes módon, a legtöbben a legjobb barátjukat is beleszőtték a képzeletbeli történetükbe. Szívesen válaszoltak, a -„Mit kívánnál, ha lenne három kívánságod?-kérdésre: -„Azt kívánnám, hogy mindig szót fogadjanak a gyerekek, ne veszekedjünk, és egy igazi unikornist!” -Azt kívánnám, hogy legyen egy pacim, anyával elmenjünk lovagolni és vehessünk neki sok ennivalót!” -„Én azt kívánnám, hogy utazhassak vonattal, hogy eljussunk nyaralni és azt, hogy legyen nyár! -„Azt kívánnám, hogy legyen egy olyan dobozunk a barátommal, amiben mindig egy olyan játék van, amilyet kívánunk; legyen sok aranyunk, és hogy F. jöjjön oviba!”
Amikor nehéz helyzetbe kerülünk elővesznek minket a rossz érzések, ahogy a királylányt is a mesében. Kipróbáltuk, hol érezzük a boldogság, félelem, szeretet, szomorúság érzését. A feszültségek oldására megbeszéltük, mit tehetünk, a munkafüzet által ajánlott színezős feladaton bejelöltük, kinek mi segít.
A színes érzelmeket kifejező arcokat belamináltuk, és kitalálósat játszottunk. Megkértem a gyerekeket, hogy fejezzék ki arcukkal, gesztusaikkal amit a képen látnak és én majd kitalálom. A játékot nagyon élvezték, később cseréltünk. A nagycsoportosok közül néhányan lerajzolták magukat, különböző hangulatukban- a megadott arcformákba, fáradtan, kíváncsian, mérgesen, boldogan. Az ellentétpárok játék is tetszett a gyerekeknek, ezt is több alkalommal kipróbáltuk.
A „Gumiember” játék, megítélésem szerint nagyon jó segítette a belső feszültségek oldását, nem győztük újra játszani.
A választható feladatok közül elkészítettük a Katicák Pajzsát, ami megvéd minket bútól, bajtól. A kis képekből közösen választottunk, olyanokat amiket közösen alkalmazhatunk, amik segítenek átvészelni a szomorú pillanatokat, nehéz helyzeteket, vagy amik jobb kedvre derítenek minket. Mindenki kivette a részét, volt aki vágott, ragasztott, volt aki festett vagy színezett. Méltó helyre került a Boldogságvárunk közelébe.

Az Újszentiváni Süni kiscsoport a hónap témájának feldolgozását a Gumiember lazító-feszítő relaxációs gyakorlatával kezdte. Ezután érdeklődve hallgatták Süni Úr legújabb kalandjait. Történt ugyanis, hogy Süni Úr elindult megkeresni a legszebb tavaszi kertet, csakhogy út közben eltévedt…
A gyerekektől kért segítséget! Feladatul kapták azt, hogy keressék meg és vezessék vissza hozzánk, a csoportba. Segítségül egy-egy puzzle képet hagyott hátra bizonyos helységekben, hogy lássuk merre járt. S amikor a kirakós minden darabja a helyére került, akkor látták azt is, hogy merre ment tovább. A gyerekek nagy lelkesedéssel vetették bele magukat Süni úr megtalálásába. Nagy volt ám az öröm, amikor összetartó munkájuk eredményeként ráleltek a sünire és természetesen egy mese keretén belül meglett a legszebb kert is!
Ezután a szőnyegen körben ülve beszélgettünk azokról az érzésekről, amiket e feladat közben átéltek: az együttműködés sikerességéről, a félelmeink legyőzéséről. E beszélgetésbe bábokat hívtunk segítségül és belevontuk a mindennapi életünket is, örömeinket, bánatainkat.
Zárásként a heti mondókánkat mondtuk el különböző hangulatban, például szomorúan, vidáman, lelkesen. Természetesen a vidám táncos befejezés sem maradhatott el Bagdi Bella Jól érzem magam című dalára.