A februári Boldogságórán a megküzdési stratégiákról beszélgettünk. Mivel az előző évben már találkoztunk ezzel a fogalommal, ezért könnyen rá tudtunk hangolódni a témára.
A negyedikesek okosan kifejtették, hogy a küzdés mindig valamilyen cél elérése érdekében történik. Különböző játékos feladatok segítségével bővítették ismereteiket a témával kapcsolatban.. A cél eléréséhez vezető úton sajnos gyakran akadályba ütközhetünk, és ez stresszhelyzetet okoz.
A stressz és a szorongás kezelésének többféle módja lehet. A gyerekek párokban kerestek egy-egy javaslatot, gyűjtöttek hozzá érveket, bátorító gondolatokat, majd előadták a többieknek.
Általában minden Boldogságórán alkotunk valami szépet, ami mindenkit jó érzéssel tölt el. Ezúttal kövekre festettünk mosolygós arcokat, illetve festettünk egy csodaszép szivárványt, köré pedig bíztató mondatokat írtunk. Olyan gondolatokat fogalmaztunk meg, amelyek átsegítenek bennünket a nehézségeken.
A foglalkozás során a gyerekek nagyon örültek a sok színes feladatnak, melyek segítségével új tapasztalatokat szereztek.
Megküzdési stratégiák
Az órát bölcsességek értelmezésével indítottuk, majd mindenki a saját életéből mesélt példákat arra, hogyan tapasztalta meg ezeknek a bölcsességeknek az igazságát.
Elemeztük a munkafüzetben található képet is, próbálták a gyerekek megfogalmazni, milyen történet állhat a kép mögött.
A szamár története című mese után megbeszéltük, hogy vannak ugyan nehéz helyzetek az életben, de soha nem szabad feladni, mindig meg kell küzdenünk, hogy a problémáinkat meg tudjuk oldani.
Az óra végén tanultunk egy egyszerű villámrelaxációt is, mellyel a megküzdés során előforduló stresszt könnyedén levezethetjük.
A Következő témánk a megküzdési stratégiák.
Célunk hogy a gyerekek a segítségünkkel nézzenek szembe a kudarcaikkal,félelmeikkel a konfliktusaikat tudják kezelni. Nincs könnyű feladatunk mert a birtoklási vágyuk az együttműködési és alkalmazkodóképességük még nagyon kezdetleges. A héten Már a tavaszra készültünk és a sok sok hiányzás miatt a medvéről szóló verseket dalokat ismételtük át és a hét második felében a medve barlangjába szerettünk volna bejutni de ehhez el kellett készítenünk Varázs nyakláncot. igazi küzdelmet jelentette számukra a nyaklánc felfüzése! Az izgalmakat pedig Bagdi Bellának az Ellazulni jaj de jó dalával zártuk.
A Következő témánk a megküzdési stratégiák.
Célunk hogy a gyerekek a segítségünkkel nézzenek szembe a kudarcaikkal,félelmeikkel a konfliktusaikat tudják kezelni. Nincs könnyű feladatunk mert a birtoklási vágyuk az együttműködési és alkalmazkodóképességük még nagyon kezdetleges. A héten Már a tavaszra készültünk és a sok sok hiányzás miatt a medvéről szóló verseket dalokat ismételtük át és a hét második felében a medve barlangjába szerettünk volna bejutni de ehhez el kellett készítenünk Varázs nyakláncot. igazi küzdelmet jelentette számukra a nyaklánc felfüzése! Az izgalmakat pedig Bagdi Bellának az Ellazulni jaj de jó dalával zártuk.
A Következő témánk a megküzdési stratégiák.
Célunk hogy a gyerekek a segítségünkkel nézzenek szembe a kudarcaikkal,félelmeikkel a konfliktusaikat tudják kezelni. Nincs könnyű feladatunk mert a birtoklási vágyuk az együttműködési és alkalmazkodóképességük még nagyon kezdetleges. A héten Már a tavaszra készültünk és a sok sok hiányzás miatt a medvéről szóló verseket dalokat ismételtük át és a hét második felében a medve barlangjába szerettünk volna bejutni de ehhez el kellett készítenünk Varázs nyakláncot. igazi küzdelmet jelentette számukra a nyaklánc felfüzése! Az izgalmakat pedig Bagdi Bellának az Ellazulni jaj de jó dalával zártuk.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Sziklaforrás csoport
A mi kitalálós játékunk Az érzelmi bingóval valósult meg. Dobókocka, sok kártya az eljátszható érzelmekhez, képkockák az érzelmek megnevezéséhez. Érzelmek, amelyeket a képről olvasva eljátszottunk, ki kellett találni, meg kellett nevezni. Az aktivitihez hasonlóan szerepeket játszottunk, de a képek segítségünkre voltak.
Majd egy csipeszelős játékkal zártuk a foglalkozást, a mai napon előfordult érzelmek megmutatásával, majd ehhez fűződően a saját élmények elmesélésével.
Megmutatjuk játékunkat a mellékelt képeken.
A megvalósítás során az aktuális boldogságóránkat az “Rongybabává válok, csak pihenni vágyok.” relaxációs gyakorlattal indítottuk. Ezt követően egyből a mesére tértem rá, de előtte elmondtam nekik, hogy hallgassák végig és utána megbeszéljük, hogy mit jelent a megküzdés. A mesehallgatásra a jól ismert mondókával hívtam a gyermekeket. Most is az élőszavas mesebemutatást választottam, tudatosan használtam a kommunikációs és metakommunikációs elemeket. A kicsiktől azt kérdeztem, hogy mi volt a kiskakas célja, mit akart visszaszerezni? Hogyan akarta visszaszerezni? Hogyan küzdött érte? A gyermeki válaszok sokfélék voltak. A csoport 4 évesei gyorsabban gondolkodnak, ezért őket szoktam elsőként felszólítani, de a kisebbeknél is elindult a gondolkodás és a bátor válaszadás.
Ezt követő mozgásos játékokat egy mesei keretbe foglaltam, ami a motivációt és a foglalkozás sikerességét előre garantálta. Boldog Dórát elrabolta a sárkány, mert hallotta, hogy milyen szépen tud mesét mondani és ő is mesét akart hallgatni. Ezért írt egy levelet, hogy csak akkor kaphatjuk vissza Dórát, ha 3 próbával, akadállyal megküzdünk. Ezek voltak a mozgásos játékok, ahol padon kellett végig menni, babzsákokon végig lépkedni és végül két alagúton áthaladni. Mivel a mozgás az óvodás korosztály alapvető tevékenysége, ezért a gyermekek nagyon aktívan vettek részt a próbatételeken. Ezek a feladatok továbbá az egyensúlyérzéküket is fejlesztették, mert sok gyermeknek instabil az egyensúlya. A 3 próbatétel után megtapsoltuk magunkat, hogy mindenki végig csinálta a próbákat, megküzdöttünk a feladatokkal. Ekkor kinyílt a szekrényajtó és ott mosolygott a sárkány és Dóra. A sárkány elmondta, hogy azóta legalább 100 mesét meghallgatott, ezért visszaengedi hozzánk a mesemondó lányt. A felszabadult megkönnyebbülés, a mosoly, az öröm volt látható a gyermekek arcán.
A tevékenységünket szokásunkhoz híven élményszínezéssel és Bagdi Bella egyik dalának meghallgatásával zártuk
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Sziklaforrás csoport
Szorult helyzetben… Ez nálunk gyakran megesik. A tanulási helyzetek majd mindegyike így kezdődik, ha ismeretlen területre tévedünk.
Lóri példái mind ismerősek voltak a gyerekeknek.
A Boldogságórán mi rajzoltunk arról, mi az a szorult helyzet, és mi segíthet. Ki hogyan tud túljutni, megküzdeni.
– Aki pont akkor esett el, amikor reggel a támogató szolgálatos kocsihoz futott a járdán, csak akkor nyugodott meg, amikor a kutyusa odament hozzá. Elmúlt a fájdalom.
– A kislány, akit balszerencse ér, vagy nem sikerül valami, alig várja, hogy hazaérjen. Elfut a szülei, a felnőttek elől a barátokhoz és kint a réten nyugszik meg. Utána akar csak beszélni arról mi történt.
Többen is a barátoknál találnak vigaszt. A feszültség, a megküzdés szokásai közötti lényeges különbség az elvonulás és az azonnali vigasztalás várásának két véglete. A megoldás végül a külső közeledő segítség, a szorongás okának elmondása. Egyedül nem jó, együtt megküzdeni, igeeen! Ma ezt tanultuk. Egymás kivárásában, támogatásában jók vagyunk!
Várkonyi István Általános Iskola, Cegléd, Széchenyi út 14/d
Ellazulni jaj de jó dallal kezdtük minden boldogságóránkat. Legyugodtak tőle a gyerekek.
Jószerencse, balszerencse mese meghallgatása után mi is mondtunk helyzeteket arra, hogy mikor jó, mikor bal a szerencse.
Boldogan bújtak a gyerekek az állatok bőrébe, játszották el az állati helyzeteket. A medvebocsok tetszett a legjobban, hisz a medvehéten sokat beszéltünk erről az állatról.
Activityvel mutogattuk el a különböző állapotokat.
Februári témánkat – a magküzdési stratégiákat – Bagdi Bella: Ellazulni, jaj de jó! dalára végzett relaxációval kezdtük, majd elmeséltem Mester Györgyi: A türelmetlen nyulacska című meséjét. Átbeszéltük a történetet, majd összegyűjtöttük saját, időjárással kapcsolatos megfigyeléseinket. Beszélgettünk az erdei állatok életéről: milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a tél folyamán, melyik hogyan készül fel a téli hónapokra, hogyan tudunk segíteni rajtuk. A gyerekek nagyon élvezték az „Állati állapotok” játékot. A mozgásutánzást próbáltuk mondókákkal, versikékkel segíteni. Sok vidám, mókás pillanatot éltünk át közben. Néhány kisgyermek szívesen ült rajzasztalhoz, lerajzolva kedvencét, amint a tavaszra várva az avarba burkolózva szunyókál, vagy éppen az odújában lakmározza az ősszel gyűjtött eleséget. Az állatok mindennapjaival párhuzamot vonva beszélgettünk arról is, hogy nekünk, embereknek milyen nehézségekkel kell megküzdenünk. A gyerekek a betegségeket, az ennek következtében hosszabb ideig hiányzó barátaikat említették elsőként, illetve a társaktól elszenvedett sérelmeket, míg a kisebbek a szülőktől hiányát. Arról is sokat beszélgettünk, hogy hogyan tudunk egészségesek maradni, mit kell tennünk ennek érdekében, hangsúlyozva táplálkozás, mozgás fontosságát az egészségmegőrzésben.
Az udvaron folyamatosan figyeltük a virágoskertben végbemenő változásokat: a szokatlanul enyhe idő hatására korán nyíló hóvirágok, pipitérek, krókuszok előtűnését. A hóvirág és a tavaszvárás, mint téma, megjelent verseinkben, dalainkban, kézműves tevékenységeinkben is. A gyerekek különböző technikákkal (festés, ragasztás, varrás) készítették el a kis tavaszi hírnököt. Hóvirágos dekorációval díszítettük csoportszobánkat és az óvoda helyiségeit is melyek „Bíztató Hóvirágmezővé” változtak ezáltal.
A mozgásos feladatok közül a „Cápatámadás” játékot nem csak a csoportszobában, de az udvaron is önfeledten játszották a mindennapok során.
Remélem, hogy a feladatokon, játékokon keresztül mindenki elsajátíthatott néhány módszert, amelynek segítségével a jövőben, könnyebben túljutnak a nehéz helyzeteken.