Ráhangolódásként a foglalkozást Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó… dalával kezdtük. Meghallgattuk, majd a dal szövegének megfelelően mozdulatsorral is kísértük. Ezt követően egy saját élményen alapuló történetet meséltem a gyermekeknek arról, hogy nekem milyen kihívással, problémával kellett megküzdenem és ezt hogyan oldottam meg. Kértem, hogy meséljenek ők is ehhez hasonló történeteket. A beszélgetés során erősítettem bennük azt, hogy ha a megpróbáltatásokat megoldottuk, akkor az boldogabbá tesz bennünket.
A megküzdés téma gyakorlati részét tornatermünkben felállított akadálypálya teljesítésével valósítottuk meg. A mozgásos feladatsor ismertetése után megkérdeztem a gyermekeket, hogy melyik gyakorlatot gondolják a legnagyobb kihívásnak, legnehezebbnek. Amikor mindenki többször is legyőzte az akadályokat, teljesítette a feladatokat ismét megkérdeztem, hogy melyik akadályt volt a legnehezebb végrehajtani. A válaszok szinte ugyanazok voltak a feladatok elvégzése előtt és után is. A gyermekek jól fel tudták mérni, hogy mi jelent számukra a legnagyobb erőfeszítést, mivel kell megküzdeniük.
A boldogságóra végén felraktuk a Boldogság várához vezető létra hatodik fokára a megküzdés jelét.
Megküzdési stratégiák
A foglalkozást, Bagdy Emőke által kidolgozott arcizomlazítás játékosan relaxáció előzte meg.
A foglalkozást kezdő zenével (Bagdy Bella: Ellazulni jaj de jó!) kezdtük.
Bezzeg Andrea: Aranykulcs című meséjét elolvastam. Beszélgettünk, ha lenne egy aranykulcsunk, akkor mit nyitnának ki vele és hol tartanák a kulcsot.
A munkafüzetből feladatokat oldottuk meg – a következő dolgoktól jobb lesz a kedvem színezőt és berajzoltuk, h milyen a kedvem, ha… vagyok.
A kedvenc játékunkat kiszabadítottuk kincses térkép segítségével.
Berajzoltuk a Boldogság várunk hatodik lépcsőfokát is.
A foglalkozást lezárását Hogyan érzed most magad? beszélgetéssel zártuk.
Az órát a szamuráj szerencséje japán népmese felolvasásával kezdtem. Megfigyelési szempontnak azt adtam figyeljék meg, hogy a fiatal fiú milyen nehézségeken ment keresztül. Azokat hogyan oldotta meg.
Az óra második felében a mellékletet felhasználva időrendbe rendeztük a cselekményeket, majd a füzetükbe színezve, beragasztották a tanulók.
Az órát önértékeléssel zártuk.
A héten a „Bújj, bújj medve, gyere ki a gyepre…” nevű projektet dolgozzuk fel a gyerekekkel.
Nagyon jó hangulatú medvevadászat keretein belül megmentettük a macijainkat.
A tevékenységet relaxációval kezdtük. Majd elmondtam a témához kapcsolódó mesét. Irányított kérdésekkel visszakérdeztem a mese cselekményére. Meghallgattuk a témához kapcsolódó dalt, majd a gyermekek megépítették a Boldogvárat.
A tevékenységet relaxációval kezdtük. Majd elmondtam a témához kapcsolódó mesét. Irányított kérdésekkel visszakérdeztem a mese cselekményére. Meghallgattuk a témához kapcsolódó dalt, majd a gyermekek megépítették a Boldogvárat.
A tevékenységet relaxációval kezdtük. Majd elmondtam a témához kapcsolódó mesét. Irányított kérdésekkel visszakérdeztem a mese cselekményére. Meghallgattuk a témához kapcsolódó dalt, majd a gyermekek megépítették a Boldogvárat.
A tevékenységet a Hógömb játékkal kezdtük.
A gyerekeket egy kék kendő segítségével hópelyhekké varázsoltam. A hópelyhek táncoltak a szél szárnyán, s egyszercsak egy tündér összegyűjtötte őket, s egy hógömbbe zárta. Egy gyerek megtalálta a hógömböt és rázni kezdte. Ekkor a gyerekek a teremben ugrabugrálhattak szabaadon. Majd a gyerek letette hógömböt, s a hópelyhek összetömörültek a hógömb aljára.
Egyszercsak a gyerek elejti a hógömböt, az eltörik, és a hópelyhek kiszabaadulnak, majd hóemberek lesznek belőlük. A hóemberek a teremben sétálnak, és találniuk kell egy társat, akivel szembeállnak. Egyik gyerek felválllja a vezető szerepet, mozdulatokat mutat, és a társának utánoznia kell. Később szerepet cserélnek.
Ezután eljátszottuk a Láthatatlan törzsfőnök nevű játékot. A törzsfőnök gyerekeket én jelültem ki, majd egy adott pillanatban én mentem ki a teremből, a gyerekeknek kellett eldönteniük, hogy ki legyen a törzsfőnök. Érdekes és tanulságos 10 perc volt ez a csoport számára, nehezen tudták eldönteni, hogy kit jelöljenek ki. Több gyerek próbálta átvenni az irányító szerepet, nem tudtak megyegyezni. Végül csak megszületett a döntés.
A játék után átbeszéltük a gyerekekkel, hogy hogyan élték meg ezt a feladatot, miért is volt nehéz a döntés, hogyan lehetett volna megoldani veszekedés nélkül?
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
A megküzdési stratégiák témája különösen fontos a kisgyerekeknek, hiszen sokszor nehézséget okoz számukra, hogy a problémáikat jól kommunikálják. Gyakran csak akkor derül fény egy-egy problémás élethelyzetre, amikor már súlyos következményei vannak, holott hamarabb is lehetne rá megoldást találni. Gyakori jelenség az iskolában, hogy ha egy kisgyereket valamilyen idegesítő helyzet ér, akkor indulatból reagál, az az ő megküzdési stratégiája. A gyerekek saját példáin, ötletein keresztül gyűjtöttünk össze olyan egyéb lehetőségeket, amikből tudnak ilyen esetekben választani. Szituációs játékokon keresztül mélyítettük el ezeket a fontos tudnivalókat.
Az őszi fesztivál keretein belül küzdöttek gyermekeink a 7 próbán 🙂 Igazi csapatmunka volt.