A megbocsátás talán az egyik legfontosabb technika, amit sokat kell gyakorolnunk! Nem elég egy odavetett „Bocsi”, mert akkor nem igazán érezzük át ennek a lényegét. Nem fogadjuk el a másikat, nem tudjuk beleélni magunkat a helyzetébe. Megbocsátást kérni vagy megbocsátani nemcsak szóban lehet, hanem írásban és ölelésben, kézfogásban.
Lelkesen álltunk neki a plakát szerkesztéséhez. Sok mindenről beszélgettünk ebben a hónapban! Megállapítottuk, hogy bocsánatot kérni nem is olyan könnyű, de muszáj! Ugyanolyan fontos a lelki sérelmek elengedése.
Nagyon tetszett a gyerekeknek ez a téma. Örömmel és lelkesen rajzolták a bocsánatkérő szíveket.
Örömteli pillanatokat éltünk át együtt, amikor átadták egymásnak. A kibékülések után csupa boldog arcokat láttunk.
Első osztályban elég sok a súrlódás a gyerekek között. Szinte nap, mint nap alakulnak ki köztük kisebb-nagyobb konfliktusok: megbántják egymást szavakkal vagy tettekkel. Életkori sajátosságaikból adódóan nem is gondolnak még abba bele, hogy mekkora fájdalmat okoznak társaiknak. Azt a feladatot adtam a gyerekeknek, hogy őszintén gondolják végig, hogy mikor és kit bántottak meg. Nagyon aranyosak voltak, mert mindenféle külső ráhatás nélkül önként elmesélték azokat a történeteket, amelyek a megbántásokról szóltak. Úgy tűnt, hogy meg is bánták viselkedésüket. Majd olyan kulcsszavakat gyűjtöttünk össze, amelyek „segítenek” a gyerekeknek bocsánatot kérni: „Bocsánat!, Bocsáss meg!, Ne haragudj!, Nem akartam! …” Ezt követően mindenki kiválasztotta azt a személyt, akitől bocsánatot szeretne kérni, majd nekiláttak a szív alakú bocsánatkérő kártyák elkészítésének, melyekből közösen egy szép bocsánatkérő fát alkottunk. személyt, akitől bocsánatot szeretne kérni, majd nekiláttak a szív alakú bocsánatkérő kártyák elkészítésének, melyekből közösen egy szép bocsánatkérő fát alkottunk.
Bocsánatkérő kártyákat készítettünk.
Az óra elején beszélgettünk a megbocsátás erejéről.Arról,hogy miért és kinek jó,ha megbocsátunk.Miután rájöttek,hogy saját magunknak jó,ha elengedjük a sérelmeinket,fontosnak éreztük,hogy másoknak is felhívjuk a figyelmét erre.
Plakátot készítettek,amire az került,amit fontosnak találtak.
Beszéltem nekik a H’oponopono történetéről-,az orvosról,-s elkészítettük a kártyákat./Sajnálom,stb./
Az óra végén együtt meghallgattuk a hónap dalát.A refrént közösen énekeltük.
Nyitott szívvel mentünk a következő órára.
A Dunakeszi Szent István Általános Iskola alsó tagozatos tanulói (Palkóné Pekár Erika indítványozására több, mint 400 diák részvételével) énekeltek közösen a Föld napja alkalmából.