Megbocsátás
Elkészült a plakátunk, fontos dolgokról beszélgettünk közben és az lett az óra mottója, hogy „Az ember hisz a jóban, hisz abban, hogy csak jót kell adni a társainak. Nem bántani meg senkit. Mégis előfordul. Nem tudatosan, véletlenül. Megbocsátok. Teljes mértékben igyekszem elfelejteni, és úgy kezelni, mintha mi sem történt volna. Ez nekem nagyon jó, tudom, annak a személynek is, aki korábban megbántott. Ez olyan, mint az ajándékozás.”
Élveztük a három boldogságórát, melyet a témával töltöttünk. Nagy öröm minden alkalommal, amikor kihelyezzük alkotásunkat a falra, és lakótársaink érdeklődve tanulmányozzák.
„..()Bocsásd meg bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk..()”
A szokásos óra eleji relaxáció és hónap dala után sor került a témához illő mesére, aminek kapcsán beszélgettünk a haragról, megbocsátásról, azok következményeiről.
Bocsánatkártyákat készítettünk, és kifestőt színeztünk.
Végül meditációval mélyítettük a tanultakat.
A megbocsátás (legalábbis a szívből jövő) nem is annyira egyszerű feladat.Már gyermekkorban is sokan hurcolják magukkal vélt, vagy valós sérelmeiket. Az órai beszélgetés során kiderült, sok tennivalónk van még ebben a témában.
Az osztállyal megbeszéltük, mit jelent megbocsátani, miért annyira nehéz megbocsátani, mi lesz más, ha az ember megbocsát a másiknak. Felolvastunk pár idézetet, azokat megbeszéltük, hogy igaznak érzik-e, megismertük Amy Biehl történetét, és megbeszéltük, mi képesek lettünk volna-e ugyanarra, mint Amy szülei. Ezután választott mindenki egy történetet, és a rossz szereplő nevében bocsánatkérő levelet írtak.
Diákjaim a meseírást választották a hónap feladatául.
Megbocsátás
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer két medve testvér a Négyszögletű Kerekerdőben.
Az egyik nap az erdőben járva megpillantottak egy méhkast. Azt mondja Maci: „ Nézd Laci, ott egy méhkas!” Látom már –mondja Laci- Le kellene venni onnan valahogy, de túl magasan van. Jó Lacika, én a hátadra ugrok, így majd elérjük a mézet. –mondta Maci. Így is tettek. Nagy nehezen hazavitték a zsákmányt. De ekkor jól összevesztek, mert nem tudták igazságosan elosztani a mézet. Laci szerint neki több járna a zsákmányból, mert ő tartotta Macit, ami egy nehéz feladat volt. Maci viszont azzal érvelt, hogy neki jutott a veszélyesebb feladat. Mi lett volna vele, ha megtámadják a méhek? A nagy veszekedésben Laci véletlenül kiborította a mézescsuprot. A sok finomság fele kifolyt a földre.
Nagyon megharagudtak egymásra, mert mindegyik a másikat hibáztatta a baleset miatt.
Ezek után 3 hónapig kerülték egymást. Ha találkoztak, még köszönni sem köszöntek egymásnak.
Élt az erdőben egy nyuszi testvérpár is, akik hallottak a medvék esetéről. Nagyon nem örültek neki, hogy a testvérpár haragban van. Ezért elhatározták, hogy kibékítik őket. El is mentek mindkettőhöz egyenként. Elmesélték nekik az ő történetüket. Ugyanis a nyuszik tavaly nyáron egy szép fej káposztán vesztek össze. Ők egy évig nem váltottak szót egymással. Ezt most már nagyon bánják. Közben a fiatalabbik megnősült. Ő az esküvői szertartáson jött rá, hogy mennyire hiányzik a testvére. Azonnal elment hozzá, és kibékültek.
A két maci elgondolkozott, és rájöttek, hogy nem érdemes a haragot tartani.