Kezdjünk tiszta lappal!
Megbocsátás
A beszélgetőkörök ebben a hónapban is jó alkalmat adtak a beszélgetésre a megbocsátással kapcsolatosan. A téma nem volt ismeretlen számunkra, hiszen tavaly is foglalkoztunk már ezzel. A béke, béke barátság mondókát többször is alkalmaztuk, és bevált. Kicsit nehéz volt a témában megnyílni, nem könnyű a megbocsátás. A plakátunkon helyet kapott a szívben az osztályképünk és egy fontos gondolat, hogy …mi egy csapat vagyunk. Úgy gondoltuk, hogy a plakátunkon érvelünk az mellett, hogy miért érdemes megbocsátani, ha megbántottak. Illetve varázsszavakat is igyekeztünk összegyűjteni arra az esetre, ha mi bántottunk meg valakit, és mi várjuk a megbocsátást. A már ismert békülő mondóka mellé az egyik kislány irt egy új mondókát. Ez is felkerült a plakátunkra.
Számomra a megbocsátás szó hallatán, a bibliai jelentése jut eszembe. Azt jelenti, hogy valaki „elenged” valamit.
A gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy amikor megbocsátunk valakinek, az azt jelenti szeretjük és többé nem neheztelünk, haragszunk rá.Beszéltünk arról is, hogy a megbocsátás a békességre való törekvésnek és a felebaráti szeretet gyakorlásának egyik legfontosabb cselekedete.Együtt értelmeztük az előbbi mondatot, szavakat. Elmagyaráztam, mi mit jelent. (pl: felebarát, béke…)
A következő lépésben elmondták a gyerekek , hogy mikor ki bántotta meg őket. Majd megnevezték a személyt akinek megbocsátottak.
Ez után a „Jön a Zombi!” játékot játszottuk. Nagyon élvezték a gyerekek, a játék végére az öt varázsszót megtanulták. Majd közösen megalkottuk a”Megbocsátás” plakátot. A gyermekek rajzai tükrözik, a témával kapcsolatos érzelmeiket.
A játékok, a beszélgetések, az alkotások végén fontos volt számomra, hogy a megbocsátással kapcsolatban egy Bibliai idézettel zárjam a Boldogságórát. Úgy gondoltam ezzel is gazdagítom a gyermekek ismeretét, érzelmi világát.
A Biblia azt tanítja, hogy az igazi megbocsátás az önzetlen szereteten alapul, „mivel a szeretet nem tartja számon a sérelmet.” (1. Kor. 13:4,5)
Ez a hónap a megbocsátás témája volt. Szituációkat játszottunk el. Belebújtunk mások „bőrébe”.
Tanulságokat fogalmaztunk meg.
A történet,amit leírtunk a szülő-gyerek és a testvéri viszonyokról szól.
Hogyan befolyásolhatja a harag és a megbocsátani tudás képessége életünket.
A gyerekek szüleik életéből is ismernek ilyen példát.
Nagyon szép témája volt ennek a hónapnak. Mindenki életében előfordul a sértettség valós vagy vélt formában. Kerestük is a megoldást arra hogyan kezeljük ezt az érzést kiváltó eseményeket, történéseket. Vannak akik nem szeretnek beszélni róla, cipelik magukkal, van aki hangosan fejezi ki
nem tetszését. Bizalommal osztottuk meg egymással érzéseinket,eseteinket. A megbocsátás jelképe a kézfogás, ez lett a tablónk központja. A béke, a megbocsátás madarain megneveztük kitől szeretnénk bocsánatot kérni. A foglalkozás hangulatát segítette a hónap dalának többszöri meghallgatása.
A gyerekekkel a megbocsátásról beszélgettünk, felidéztek egy-egy olyan helyzetet, amikor ők bocsátottak meg valakinek, és olyat is, amikor nekik bocsátott meg valaki. Meghallgattuk a hónap dalát, játszottunk a varázsszavakkal.
Elkészítettük a megbocsátás fáját, kis szíveket színeztek, ezek lettek a szeretet gyümölcsei. Az elkészült munkát a csoportszoba ajtajára ragasztottuk fel.
Nagyon tetszik a Boldogságóra foglalkozások őszinte, nyílt hangulata, a gyerekek teljes bizalommal nyilvánulnak meg társaik előtt, és előttem is.
Április hónap témáját több oldalról közelítettük meg. Az órát zenés vizualizációval kezdtük Bagdi Bella Ho’oponopono című dalára. Megbeszéltük előtte, hogy mindenkinek van pillanatnyilag is olyan konfliktushelyzete, olyan valakivel szemben érzett harag vagy épp bűntudat a lelkében, melynek megoldását, feloldását igyekezhet elképzelni a zenehallgatás során.
Ezután, még szinte a zenés vizualizáció hatása alatt kezdtünk beszélgetni a haragtartás-megbocsátás okozta érzelmekről, ezek jelentőségéről, lelki és fizikai következményeiről. Leszögeztük, hogy a megbocsátás a bocsánatkéréshez hasonlóan az egyik legfontosabb dolog az életünkben, de mindkettőt folyamatosan tanulnunk kell. Nem olyan dolog egyik sem, melyet, ha egyszer megtapasztalunk, akkor a tanulás lezárul, hanem az életünk során újra meg újra olyan helyzetekben találjuk magunkat, ahol a fölháborodás, harag, düh, vagy épp a megbánás, lelkiismeret furdalás érzetét éljük meg. Emberek vagyunk, jó és kevésbé jó tulajdonságokkal, különböző mentalitással, érzelmekkel és értékrenddel, ezért ez elkerülhetetlen. Megfogalmaztuk azt is, hogy a bocsánatkérés és a megbocsátás elengedhetetlen szerepet játszik a lelki fejlődésünk megtapasztalásában is, ez biztos. „Varázsszavakat” gyűjtöttünk, melyek ebben a segítségünkre lehetnek, s melyek a tantermünk ajtajára is kikerültek. A megbántás formáinak számbavétele kapcsán arra is kitértünk, hogy miért van szükség erre, és kinek van szüksége a leginkább ezekre. Nekünk! Mert mi magunk érezzük ezek hatására azt, hogy felszabadulunk, megkönnyebbülünk, amikor bocsánatot kérünk, és meg is bocsátanak nekünk, vagy mi magunk megbocsátunk. A megbocsátás mindenkit örömmel tölt el, a hiányában érzett érzelmek megmérgezik a lelkünket, a kapcsolatainkat.
Az osztály ezt követően 3 csoportban dolgozott. Az egyik csoport egy figyelemfelkeltő plakátot alkotott a megbocsátás fontosságáról. Képeket kerestek, rajzokat készítettek a témáról.
A másik csoport tagjai fogalmazást írtak Szabadulj a haragtól! címmel.
A harmadik csoportot alkotó gyerekek pedig forgatókönyvet, szereposztást írtak és kisfilmet készítettek Az érem két oldala címmel.
Munkájuk végeredményei láthatók a feltöltött fotómontázsokon, képeken.