Megbocsátás
A mese és a dal könnyen ráhangolta a gyerekeket a hónap témájára.Nagyon nehéz kimondani ezeket a szavakat,de megbeszéltük,hogy fontos és érdemes megtanulni megbocsátani .Így jót teszünk vele másoknak és magunknak is.Kellemes és jó hangulatban teltek el a boldogság óráink!
Drága Lujzám, Egyetlenem! Hát mégis élsz?!Meg akartalak ölni,mert elborzasztottak és feldühítettek a De la Molle márkinak írott soraid:tökéletes képmutató vagyok,a Te elcsábításoddal akartam valaki lenni.Nem bírtam elviselni az igazságot, ezért le akartalak lőni. De amikor megtudtam, hogy élsz, rádöbbentem, hogy általad én is visszatérhetek az életbe, hisz szembesítettél régi önmagammal! Bocsásd meg, hogy elárultam a Te tiszta érzéseid, elárultam azt a Julien Sorelt, akit Te szerettél, a karrierem érdekében. Szerelmed megváltott,elegem lett ebből a képmutató világból. Tudom, hogy kivégeznek, hisz Rád lőttem, s mert „keveredni merészeltem…a gőgös gazdagok világával”. Mélyen és őszintén szeretlek, mint még soha.Bocsásd meg, hogy fájdalmat okoztam Neked! a Te Juliened (Julien Sorel képzeletbeli levele de Renalnénak a börtönből-Stendhal:Vörös és fekete)
A Tiszakanyári Hunyadi Mátyás Általános Iskola 2. osztályos tanulóival óránkat a hónap dalával kezdtük. Hangulatteremtés után relaxációs gyakorlatot végeztünk. Elolvastam A három kiscsibe című mesét,megbeszéltük a tartalmát. A gyerekek megosztották egy- egy élményüket a testvérükkel, milyen konfliktusba szoktak általában keveredni, hogyan zajlik a megbocsájtás. A meséhez tartozó táblázat kitöltése után nekifogtak a rajzok elkészítéséhez, mindenki elmesélte rajzának történetét. A színezés alatt folyamatosan hallgattuk a boldogságóra dalait, meghitt hangulattal dolgoztak a gyerekek.
„Beszélgettünk a gyerekekkel, hogy mi is az a megbocsátás…. Mikor és kitől szoktunk, vagy nem szoktunk bocsánatot kérni. Szinte mindenki a saját anyukáját hozta fel példának. Azt is mondták,
néha olyan nehéz bocsánatot kérni!
Vannak olyan helyzetek, amikor nem szavakkal, hanem tettekkel kell ugyanezt megtennünk.
Egymástól nem szoktak – ezt is megfogalmazták. 🙁
Van még mit gyakorolni! 🙂
Végül, de nem utolsó sorban említettem a gyerekeknek, hogy mi, felnőttek is megtesszük ezt, ha szükséges!”
Dani Szilvia fejlesztő pedagógus
Kedves Donald! Azért írom Neked ezt a levelet, mert nagyon bánt az a dolog, hogy múltkor nem hallgattam Rád, nem megfelelő időben használtam a titkos mikkentyűt. Tudom, hogy ezzel nagyon megsértettelek, mert azóta nem jársz le a játszóházba. Belátom, hogy igazad volt, és önző voltam Veled szemben, remélem még azért meg tudsz nekem bocsátani: szerető barátod, Mickey
Azzal szeretném kezdeni,hogy eddig minden dal nagyon tetszett a gyerekeknek,de úgy érzem a mostani számukra a legkedvesebb. Meghallgatták a témához kapcsolódó mesét,majd nagy örömmel játszották az interaktív játékot. Végül a 4 kép kiszínezésével és annak könyvvé fűzésével fejeztük be. Így az mindig náluk lehet és segítségükre lehet a nehéz helyzetekben.
A beszélgetés során kiderült, hogy a gyerekeknek mennyire rosszul esik, ha megbántják őket és mennyire jólesik viszont, ha ezt követően a megbántó azért bocsánatot kér. Az elmondottak alapján, fontosnak tartják a bocsánat kérést a csoportba járó gyermekek, melyet alkalmaznak is, ha megsértik egymást és örömmel fogadják a megbocsátást.
