Megbocsátás
A gyerekekkel vitorláshajót készítettünk, eljátszottuk a könyvben található Ho’oponopono interaktív játékot, azzal folytattuk, hogy a szigeten talált „kókuszdiót” körbeadva mindenki mondott magáról egy jó tulajdonságot. A „Jön a zombi” játékot kicsit átalakítottam (Zombi helyett szigetet őrző sárkány)
Beszélgetés után a munkafüzetben található színezőket is kiszíneztük, közben Bagdi Bella: Ho’oponopono dalát hallgattuk.
A Föld napját egész hetes projekttel ünnepeltük. Bagdi Bella: Gyújts egy gyertyát a Földért c. dalát többször is meghallgattuk.
Konyári Óvoda, Pillangó csoport
A megbántódással – megbocsátással kapcsolatos érzésekről beszélgettünk a nagycsoportosokkal. A gyerekek megpróbálták körülírni, mit éreztek, amikor megbántották őket, és mit, amikor ezt megbocsátották. Megállapították, és egyetértettek abban, hogy „rossz érzés” megbántottnak lenni és szomorúságot éreztek a pillanatában, míg a megbocsátáskor már boldogok voltak, örömöt éreztek, „jó érzés” volt. Arról is szó esett, hogy ezen folyamat közben, a két szélső érzelem között, van még egy érzelmi állapot, amit akkor éreztek, amikor már elmúlt a „rossz érzés”, de még egy kicsit haragudtak, még nem történt meg a megbocsátás. A felhőcskéken ezen érzelmeket jelenítették meg. Azt is érzékeltették, hogyan emelkedik a hangulat pozitív irányba a megbocsátás gyakorlása során.
Az ovisok különböző szimbólumokat kiszínezve dolgozták fel a megbocsátás témakörét.
Kedves Piroska!
Azért írok, mert kínoz a bűntudat.
Sajnálom, hogy megijesztettelek a nagy füleimmel, hosszú orrommal, és a hegyes fogaimmal.
Nem akartam a bajt hozni rátok!
Nagyon megbántam, hogy megettelek téged és a nagymamádat.
Kérlek, bocsássátok meg nekem!
Számom-bánom, amit tettem!
Köszönettel: Farkas
Hatodikos osztályommal 2 osztályfőnöki órát szántunk erre a témára és otthoni feladatként idézetek gyűjtését kapták a témával kapcsolatban. Először azt kértem a gyerekektől, hogy próbáljanak meg visszaemlékezni egy esetre, amikor valaki megbántotta őket és írják le kis cédulákra, hogy milyen érzések kavarogtak akkor bennük és akkor is, amikor már kibékültek egymással. Ezeket aztán kivágtuk és ráragasztottuk egy fekete- piros szív megfelelő oldalára. Elolvastuk a történetet a bűnös fiúról és az almafáról és kerestük az okot, hogy miért jó megbocsájtani, hogyan tesszük ezt meg. A szavakat, amiket ilyenkor mondunk, szintén cédulákra írtuk és miután megbeszéltük, hogy ez a híd, ami nem más, mint a szeretet, felragasztottuk őket a szívre. Végül idézeteket hoztak, amikkel próbáltuk alátámasztani azt, amit megállapítottunk. Ezeket ma szintén felragasztottuk a szívre.
„Szívünk” további sorsa: Tantermünkben kikerül a faliújságra, hogy mindig emlékeztessen bennünket arra, hogy egy közösség vagyunk, ahol az a cél, hogy mindenki jól érezze magát. Ezért tudjunk bocsánatot kérni és megbocsájtani.
A csoportban minimum heti szinten kerül terítékre a megbocsátás és ezzel együtt a bocsánatkérés. Többször is szükséges beszélgetni erről a gyerekekkel, megtanítjuk nekik, hogy melyik az a helyzet, amikor bocsánatot illik, vagy kell kérni. Ehhez a témához a segédletben található feladatlapot választottuk feladatnak, ami mély nyomot hagyott a gyerekekben. Hatására többen is kihangsúlyozták a nap folyamán, hogy kitől kértek bocsánatot, vagy ki mulasztotta el, pedig illett volna megtennie. Átérezték a fontosságát, mindnyájan érzik, hogy bocsánatot kérni és megbocsátani valóban nagyon jó érzés!