Megbocsátás
Úgy gondolom a megbocsátás az egyik legnehezebb témakör, ami egyben egy nagyon fontos dolog az ember életében. A mindennapjainkban jelen van és mégis nehezen birkózunk meg vele. Áprilisban a gyerekekkel különböző feladatokon és beszélgetéseken keresztül azt próbáltuk feldolgozni, hogy a megbocsátás mit is jelent számunkra, mit nyerhetünk általa, és mit veszíthetünk. A boldogságórákon próbáltam minél több képet használni arra, hogy megértsék hogy a megbocsátás milyen érzelmeket vált ki az emberekből. Úgy gondolom ez a hónap is nagyon tanulságos volt, és a sok személyes történet amit egymással megosztottunk a fejlődésünkre szolgál. A havi feladatnak egy olyan témát választottunk, ami most eléggé aktuális az osztályközösségben. Egy anya-lánya konfliktust. Az ötletet szintén egy személyes történet adta. A feladat közben a gyerekek jókedvűek voltak és kreatív ötleteikkel gazdagították a közös munkát. A feladat végzése közben Bella dalait hallgattuk ami inspirálóan hatott a gyerekekre.
Bocsánatot kérek!
Kedves Gazduram!
Mérhetetlenül sajnálom a kárt, amit okoztam Önnek, szánom-bánom, de már utólag nem tudom jóvátenni.
Nem is tudom, hogy történhetett, csak Iluskára tudtam figyelni, ez az egyetlen mentségem, az iránta érzett szerelmem. Kérem, bocsásson meg! Olyan hálás vagyok, amiért befogadtak, felneveltek, ételt és italt, majd később munkát adtak nekem. Sosem felejtem el jóságukat. Megértem, hogy mérges volt rám, hogy felbőszült a haragtól és vasvillával akart elkergetni. Elfutottam inkább, jó messzire, hiszen láttam, mennyire haragszik. Éppen egy sötét erdőben járok, elbúcsúztam Iluskától is, egymagam maradtam, semmim és senkim sem maradt. Bízom benne, hogy egyszer talán megbocsátja nekem figyelmetlenségemet, addig is járom a világot, hátha ráakadok az elkóborolt nyájra.
Nevelt fia: Kukoricza Jancsi
(Csintalankák,5.B)
Az áprilisi téma a „Megbocsátás” nagyon találó volt a csoportunkra, így többször volt alkalmunk beszélni ezekről a szituációkról. A Maci csoportban ugyanis az utóbbi időben gyakran alakulnak ki konfliktus helyzetek. Vegyes csoportunkban, főleg az iskolába készülő gyerekek vitatkoznak, veszekednek egymással. Általában kis segítséggel hamar kibékülnek, és megbocsátanak a másiknak.. Egy konkrét helyzetet le is rajzoltak a gyerekek, és el is mesélték a képek történetét: „A fiúk kicsúfolták a lányokat, a lányok bánatosak voltak, még sírtak is. Miután ezt a fiúk észrevették, hogy a lányok ennyire bánatosak, szívecskéket rajzoltak nekik, és bocsánatot is kértek. A lányok szívesen megbocsátottak, majd vidáman játszottak együtt.” Azóta is többször beszélek velük a témáról, arról is, hogy mennyire fontos a megbocsátás, a lelki nyugalmunk és boldogságunk érdekében. Hiszen az nagyon rossz, ha az „apró” sérelmek miatt esetleg elveszítjük a legjobb barátunkat.
A tanulókkal arról beszélgettünk, hogy átélték-e már a megbocsátást, milyen „élményeik” vannak a témával kapcsolatosan. Mikor kellett utoljára bocsánatot kérniük valakitől, milyen érzés volt amikor összeveszés után újra tudtak egymás felé nyitni, megbocsájtást nyerni, szeretve lenni. A gyerekek a mindennapi főként barátokkal, barátnőkkel, más gyerekekkel történt sérelmeikről számoltak be, Elmondták negatív érzéseket, beszéltek ” romboló” gondolataikról, amit ilyen esetekben éreztek. Valamint arról is, hogy milyen jó volt újra együtt játszani azzal, akivel néhány napos mosolyszünet után bocsánatot kértek egymástól. A tanulók meghallgatták A három csibe c. mesét, ami után csoportmunkában mutatták be három képben az olvasmány bonyodalmait és megoldását. A gyerekek eldönthették, hogy melyik jelenetet szeretnék lerajzolni, melyik rész a kedvencük. Mindannyian jól érezték magukat, bár a csoportmunka folyamán bizony meg kellet olykor kisebb nagyobb nehézségeket oldaniuk, ami fejlesztette együttműködési készségüket is. A munka közben többször is meghallgattuk a hónap dalát.
A csoport tagjai elgondolkoztak a megbocsátás megközelítésén és, hogy számukra mit jelent a szó. Rácsodálkoztak, hogy a megbocsátás nem egyenlő a felejtéssel. Nagyon fontosnak tartották, hogy ki az a személy, akinek megbocsátanak, milyen közel áll hozzájuk. Most abban a korban vannak, hogy számukra fontosak a társas kapcsolatok, sokuknak van komoly barátja. A szeretet kapcsolatokban is előfordul, hogy az elképzelések nem egyeznek meg és ez konfliktushoz vezet. A valódi megbocsátásról úgy vélekedtek, hogy beszélni róla könnyű, de megvalósítani nehéz. Fontosnak tartották a bocsánatkérést, hogy ne azonnal beszéljék meg a problémát, hanem később. Az idő, az egymásra figyelés segít feldolgozni az eseményeket. Az önismeretük része lett megbocsátás képessége.
A feladatok közül a sorozat készítését választottuk, ahol 3 képkockában rajzoltuk meg a problémát és annak erőszakmentes megoldását.
A diákok a hónap feladatául a fogalmazás feladatot választották. Sokat ötleteltek, csoportokban dolgoztak. A lányok az Alkonyat filmet vették példának a fiúk a Hupikék Törpikéket: Megbocsátás: Hupikék Törpikék
Ügyifogyi szerelte az ablakot, de rosszul rakta fel, ezért az Törp papa fejére esett. Erre ő megharagudott Ügyifogyira. Majd Ügyifogyi bocsánatot kért Törp papától, aki megbocsátott neki, mert tudta, hogy a törp széllel bélelt. Azt is tudta, hogy ő is hibás volt, mert nem kellett volna rábízni ilyen nehéz feladatot. El is mondta ezt törp barátjának, aki nagyon megörült, hogy újra szereti őt Törp papa, és megígérte, hogy legközelebb jobban fog figyelni, ah kap valamilyen feladatot.