Megbocsátás
A Kolibri Színház előadásában láthattuk, velünk egykorúak közt milyen problémák adódhatnak, s miként oldják meg. Persze ott voltak Csodálatos Állatok. Mi a rajzórán a címereinkbe belerajzoltuk a sajátjainkat.
Ez az alkalom igen kacagós mókázósra sikeredett. Óriásiakat nevettek a Ho’oponopono kifejezésen. Megbeszéltük a jelentését és a hozzátartozó 4 varázsszót:
Sajnálom
Kérlek, bocsáss meg!
Köszönöm!
Szeretlek
Küldtük Egymásnak ezeket az üzeneteket. Élvezték a játékokat, Öröm volt látni. 🙂
Köszönjük a lehetőséget!
Szép, Megható pillanatokat Éltünk meg Együtt. A Gyerekek a Varázsüzenet küldős játékon olyan Szépeket mondtak, Öröm volt hallgatni: Vilmos MegKöszönte Botinak, hogy egyszer bevette a játékába. 🙂
Anyák-Apák napi készülődés miatt nem jutott idő a Múmiás játékra (csak a neve érdekes, a játék Szép és hasznos), ezért azt az udvaron megmutattam Nekik és Élvezettel játszották. Tíz perc múlva is hallottam, ahogy vidáman kurjongatták: \”Köszönöm Liza!\” \”Sajnálom Szonja!\” \”Bocsánat Medox!\” \”Szeretlek Panka!\”
Kifejezetten Jól esett az Együtt töltött idő.
Köszönjük a lehetőséget!
Ebben a hónapban a megbocsátás volt a témánk.
Április hónapban a téma a megbocsátás gyakorlása volt. A harmadikosok mesehős levelet írtak, a negyedikes diákok pedig rajzsorozatot készítettek.
A gyerekek eldöntötték, hogy kitől vagy kiktől szeretnének bocsánatot kérni. Pár sorban megfogalmazták, leírták egy papírra. Körbe ültünk, és odaálltak az elé, akitől bocsánatot szerettek volna kérni. Ha elfogadta társa a bocsánatkérését, megölelték egymást. Szívesen játszottuk ezt a játékot, örültek a lehetőségnek. Megkönnyebbültek, a játék végére, mosolyogtak, elmondásuk szerint is felszabadító és megható érzés volt.