Áprilisi témánk a megbocsátás volt. Mind a felnőttnek, mind a gyermeknek nehéz ez a téma. De szükséges, hogy már gyermekkorban a feszültségek, a konfliktusok megoldásaira meg kell tanítani gyermekeinknek ezen téma fontosságát.
A foglalkozásunk elején meghallgattuk a megbocsátás dalát. A dal meghallgatása után felidéztünk a gyerekekkel közösen azokat a helyzeteket, amikor valaki valami rosszat tett. Mi lett annak a következménye, milyen volt számára azon nap megbocsátás nélkül. A tevékenység során, a gyermekek gondolkodását arra szerettem volna terelgetni, hogy mennyire fontos számunkra, hogy meg tudjunk bocsátani egymásnak.
Befejezésül, a közösen kiszíneztük a hónap képét, és megtanultuk a mondókát is.

Ebben a hónapban a megbocsátás témát dolgoztuk fel és építettük be az éppen aktuális projektünkbe. Az anyák napjához közeledve a nagyobbakkal sokat beszélgettünk arról, hogy mivel tudjuk megbántani a másik embert és hogy milyen jó érzés is megbocsátani. A pillangó csoportban elmeséltük a mesét a medvebocsról sőt a gyerekeknek annyira megtetszett hogy alvás időben ők is szerették volna elmesélni.Megbeszéltük hogy ki az aki aznap megbántott bennünket és ki az aki mindíg megbocsát nekünk. A szeretetgombóc játék minden csoportban nagy sikert aratott hiszen jó érzéssel töltötte el a gyerekeket hogy többen is megöleltük azt akinek szüksége volt szeretetre.

Az áprilisi tevékenységünket relaxációs gyakorlattal kezdtük „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom…”. Majd „A bánatos medve” mesével folytattuk foglalkozásunkat.
Játékmackó segítségével keltettük fel a gyerekek figyelmét, a mese befogadására. A mesélés interaktív módon valósult meg, a gyerekeket is részeseivé tettük a történetnek, együtt énekeltünk, mozogtunk, hogy a mese élményszerűbb legyen számukra. A történet végén, a gyerekek megölelték barátaikat.

A boldogságóra áprilisi témája a megbocsátás volt. Mind a felnőttnek, mind a gyermeknek nehéz téma, de szükséges, hiszen enélkül nincs boldogság. Úgy érzem, hogy már gyermekkorban meg kell tanítani gyermekeink számára ezen téma fontosságát.
A foglalkozásunk elején meghallgattuk a megbocsátás dalát. A gyermekek figyelmesen hallgatták, nagyon tetszett nekik. Utána még sokáig dúdolgatták a nap folyamán.
A dal meghallgatása után felidéztünk a gyerekekkel közösen egy olyan helyzetet, amikor valaki valami rosszat tett. Mi lett annak a következménye, milyen volt számára azon nap megbocsátás nélkül. Érdekes reakciók, válaszok születtek. Ezen téma megértése még nehéz a gyermek számára, mert nem értik, hogy miért van rá igazán szükség.
A Tündéri bocsánat mesével próbáltam elmagyarázni számukra. A mesét bábjáték formájában adtam elő. Örömmel figyelték, és utána ők is eljátszották Lola és Lili történetét. Sőt! Tündéri jelmezt készítettünk. Megtanultuk hozzá a megbocsátás mondókát is. A lányok kiszínezték a hozzá illő színezőt. A nap folyamán többször is használtuk a varázsszavakat, mint pl. a sajnálom, szeretlek, megbántam.
Délután örömmel újságolták a szülőknek a nap folyamán tanult fontos dolgot: a MEGBOCSÁTÁS a boldogság első lépése!

A megbocsátás gyakorlása

Az áprilisi tevékenységünket egy hangulatkeltő játékkal kezdtük, melynek címe: „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom…”
Ezt követte a mese bemutatása: Mészöly Miklós: „A bánatos medve” (részlet)
Egy játékmackó segítségével keltettük fel a gyerekek figyelmét, a mese befogadására. A mesélés interaktív módon valósult meg, a gyerekeket részeseivé tettük a történetnek, együtt énekeltünk, mozogtunk, hogy a mese élményszerűbb legyen számukra. A történet végén, az óvodások bocsánat pipacsot adtak át egymásnak.
Néhány játékkal folytattuk a téma feldolgozását.
* Szeretetrobot: A szeretetrobot, megteszi, amit a gyerekeknek kellemetlen, pl. ha nehéz bocsánatot kérni, jól jöhet egy közvetítő. Itt megjegyezném, hogy van egy kisfiú a csoportunkban, aki tudta, hogy kitől kellene megbocsátást kérnie, valami miatt még nem sikerült neki, de a szeretetrobot segítségére sietett.
* Szeretetgombóc: Akinek szüksége van szeretetre, ő lesz a töltelék. A többi gyerek átöleli, és közösen azt mondják: „Mi vagyunk a szeretetgombóc, és te vagy benne a töltelék”. A gyerekek addig maradnak így, amíg a „töltelék” azt nem mondja: „Köszönöm!”. Csoportunkban egy kislány nagyon érzékeny, ő vágyott arra, hogy „töltelék” lehessen.
A tevékenységet beszélgető körrel zártuk, ahol megkértük a gyerekeket meséljenek arról, hogy otthon, hogyan szokták a szüleik megbocsátani, ha rosszaságféléket csinálnak, ugyanakkor, hogyan kerül sor a békülésre.

Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota

Programokkal, eseményekkel teli hónapunk volt az április, amelyben helyet kapott a megbocsátás feldolgozása is. A húsvéti ünnepre készülődve feldíszítettük az óvoda udvarán álló diófát, amely tojásfa lett. Az egyik kislány a végén azt mondta, mondhatjuk azt is, hogy „szeretetfa, mert minden kisgyerek felöltöztette a fát”. A megbocsátás témát egy történet elmondásával vezettem be, melyet az elején még nem ismertek fel a gyerekek, majd „világossá vált”, hogy ez a mi csoportunkról szól, illetve azokról a konfliktusokról, melyek az utóbbi időben egyre többször fordulnak elő. A történet vége nyitott maradt, melyet együtt fejeztünk be a kérdések megválaszolásával. „Milyen sérelmeid vannak xy gyermek iránt? Mit teszel azért, hogy ne haragudjon rád?. Annyira megnyíltak a gyerekek, hogy az otthoni konfliktusokról is beszámoltak, ez pedig alapot adott a Megbocsátás vers megtanításának, melyet a szüleiknek is meg kellett tanítani. A varázs-szavakat egyre gyakrabban használták. Sokat oldódott a feszültség, a konfliktus a csoportban. A „Tündéri bocsánat” mesét többször kérték, hogy pihenés előtt meséljem el. Mészöly Miklós: A bánatos mese nagyon aktuális volt, hiszen a mondókákat, dalokat ismerik a gyerekek, így interaktívvá vált a feldolgozása. Elkészítettük a megbocsátás kártyákat, melyre szinte mindennap szükség volt. A „Szeretetgombócunk” is sokat nőtt a hónap folyamán. Április 22-én a Föld napja Bagdi Bella dalának meghallgatásával indult, majd virágot ültettünk a csoportunk párkányaiba és az óvoda melletti KRESZ-parkban a facsemetéket locsoltuk meg. A nyolcadik lépcsőre is feljutottunk.