Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Megbocsátás
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Az óvodások életében kritikus pont a megbocsátás. Életkori sajátosságaik által egyre inkább törekszenek akaratuk érvényesítésére, ami sokszor ütközik mások elképzeléseivel. Mindez súrlódásokat eredményez, melyeknek feloldása nagyon fontos. Ebben a korban valóban tanulni, gyakorolni kell a megbocsátást.
A mi csoportunkban is mindennaposok – a szerencsére kisebb – konfliktusok. Sarkalatos kérdés, hogy ki játszott először egy-egy játékkal, vagy épp ki ütközött neki kinek. Törekszünk arra, hogy a gyerekek próbálják meg önállóan megbeszélni, megoldani a konfliktusokat, melyhez érzelmi támogatást nyújtunk. Ezek a helyzetek lehetőséget nyújtanak a megbocsátás gyakorlásra, amit a Boldogságprogramos foglalkozásokkal remekül tudunk kiegészíteni.
Már korábban tanultunk egy békülős dalt, Összevesztünk, hajba kaptunk, amit a gyerekek szeretnek énekelgetni, egymással eljátszani. Ez jó alapot adott a foglalkozáshoz, amit Bella dalával, majd a könyvben foglalt mesével vezettünk be. Jó kapcsolódási pontot jelentett, hogy sokszor nem is emlékeznek a gyerekek, hogy min vesztek össze, és kibékülni sokkal jobb, mert úgy mehet tovább a játék. A mese utáni beszélgetésen mindenki tudott mondani példát arra, hogy valakivel összevesztek, és egyöntetűen megegyeztünk, hogy kibékülni sokkal jobb. A tündérek mondókáját többször mondogattuk, a varázsszavakat gyakoroltuk. A gyerekek, főleg a fiúk nagyon élvezték a zombis játékot, remek lehetőséget nyújtott a szavak játékos gyakorlására. Egy kis matematikai játékkal is színesítettük a foglalkozást, mely során megbocsájtásszíveket számlálgattunk, és ritmikus sorokat alakítottunk ki a különböző nagyságú szívecskékből. A foglalkozást énekléssel, tánccal és egy kis imádsággal zártuk.
Egész hónapban gyakoroltuk a varázsszavakat, biztattuk a gyerekeket, hogy valódi helyzetekben is használják azokat. A zombis játék a gyerekek egyik kedvence lett, amit sokat játszunk azóta is.
Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola
Április a megbocsátás hónapja, ezért felidéztük azokat az eseményeket, amikor valakit megbántottak, illetve amikor nekik esett rosszul valami. Ezeket a problémákat természetesen napi szinten megbeszéljük, amikor konfliktus támad, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy legyünk toleránsak és megbocsátók.. „Bocsánat” kártyákat is készítettek, oda is adták annak, akit megillet.
A Föld napján megtanultuk és többször elénekeltük a Föld dalát. Nagyon szeretik a gyerekek ezt a dalt! 🙂