A gyerekekkel beszélgetőkör formájában egy hosszas, mély beszélgetést folytattunk a bocsánatkérés fontosságáról és a bocsánat elfogadásáról.
Mindenki mesélt példákat az életéből, megállapítottuk, hogy senki sem tökéletes, mindenkinek vannak hibái.
Felolvastam a mesét a kiscsibékről, megbeszéltük a megbocsátás nem mindig egyszerű, de a szeretet erejének erősebbnek kell lennie.
Színes bocsánatkártyákat készítettünk, megbeszéltük, hogy szükség esetén felhasználják.
Megbocsátás
A hónap témája a megbocsátás gyakorlása volt. Az órát relaxációs gyakorlatokkal kezdtük, majd kötetlen beszélgetéssel arról beszélgettünk, hogy bántottak-e már valakit, kértek-e bocsánatot, illetve elfogadták-e a bocsánatkérésüket. Hogyan érezték magukat utána?
Megegyeztünk abban, hogy ha hibáznak, ismerjék el, tudjanak bocsánatot kérni, és megbocsájtani. Előkerültek a „varázsszavak”, melyeknek teremtő erejük van, az emberi kapcsolatok javíthatók, szebbé tehetők általuk. Kifejezhetjük velük érzéseinket, hálánkat, gondolatainkat, színesebbé tehetjük velük kapcsolatainkat.
Az óra végére mindenki pozitív érzésekkel töltődött fel, s megegyeztünk abban is, hogy szükség van a szeretetre, az egymásra figyelésre, az empátiára és a toleranciára is a mindennapi életben.
A gyerekek visszaemlékeztek a boldogságórák élményeire, majd lerajzolták, leírták. Elkészítették a Boldogító leveleiket.
A megbocsátásról beszélgettünk Lola és Lili meséjén keresztül a Kerekerdőben. Majd énekeltünk és tancoltunk a „Ha boldog vagy tapsolj a kezeddel” dalra, végén pedig relaxáltunk Bagdi Bella Hooponopono dalára.
Ez a téma az iskolai életben rendszeresen előfordul. Érveltünk, vitáztunk, hogy megbocsátani vagy bocsánatot kérni nehezebb-e. Illetve az adott helyzeteket szituációs gyakorlatok formájában dolgoztuk fel a nem érintett felek segítségével. Volt aki ilyenkor meg tudott bocsánati azonnal, de voltak akik nem. Megbeszéltük milyen volt kívülről látni ezt a helyzetet, illetve azt is, hogy mit éreztek a szereplők abban a helyzetben.
Április hónapunk is nagyon mozgalmas volt!
Sokat beszélgettem a gyerekekkel az osztályokban , hogy volt- e már olyan helyzetben , hogy meg kellett bocsátania? Szinte minden gyermeknél előfordult! Viszont fordítva is, hogy egy gyermek tett egy nem túl helyes dolgot és a a szüleinek , vagy barátainak kellett megbocsátania.
22- én énekeltünk a Földért! Az egész alsó tagozatunk részt vett!
Köszönjük szépen a hónap dalát!
Tildy Zoltán Általános Iskola
Szeghalom
Konczné Szabó Szilvia!
Erre a témakörre egy kis cetlire mindenki leírta a sérelmét, dühét, szomorúságát – azt, amitől megszabadulna, ami teher, amit elengedne. Tanítóként én is leírtam a saját gondomat.
Majd héliumos lufit engedtünk fel az égbe, azzal jelképezve, hogy a megbocsátás, elengedés útjára lépünk. (Sajnos a cetliket nem lehetett beletenni/rátenni a lufira, mert a hélium nem bírta volna el azt a súlyt.)
A hónap témája a Megbocsátás gyakorlása, melyet relaxációs gyakorlattal kezdtünk. Meghallgattuk a hónap dalát. Beszélgetőkör keretében elmondták a gyerekek, hogy mit jelent számukra a megbocsájtás, mikor van szükség megbocsájtásra. A beszélgetéssel célunk volt, hogy a gyerekek értsék meg, hogy a megbocsájtással elsősorban maguknak tesznek jót. Ha hibáznak, ismerjék el, tudjanak bocsánatot kérni, és megbocsájtani. A Tündéri bocsánat című mese szorosan kapcsolódott a témához és elmélyítette a beszélgetés tartalmát. A hónap feladatának elvégzésén kívül kedvelt tevékenységükké vált a gyerekeknek a varázsszavak című játék is. A hónap feladatában aktívan minden gyermek részt vett, nagyon kreatívan voltak a saját bocsánat-állatuk elkészítése során és ezt a konfliktus, vitás helyzetek megoldásához egész hónapban alkalmaztuk. A foglalkozást záróénekléssel fejeztük be.
A megbocsátás gyakorlása
A foglalkozás kezdetén meghallgattuk a Ho’oponopono c. dalt, amelyet már ismertek a gyerekek és nagyon kedvelnek. Jó motiváció volt ez a dal a foglalkozás folytatásához.
Beszélgetés a varázs-szavakról: mikor mondhatjuk, kinek mondjuk, melyik mikor hatásos?!
A szavaknak teremtő erejük van, az emberi kapcsolatok javíthatók, szebbé tehetők általuk. Kifejezhetjük velük érzéseinket, hálánkat, gondolatainkat, színesebbé tehetjük velük kapcsolatainkat.
Hosszasan tárgyaltuk a bocsánatkéréseink történeteit, abban egyetértettünk, hogy megbocsátani könnyebb, mint kérni a bocsánatot! Ötleteket adtak egymásnak a gyerekek, hogy ki hogyan szokta ezt tenni.
Egy nagyon aranyos story: a kisfiú az apukájától leste el – amikor „rosszat csinál apukám és anyukám haragszik, apa szó nélkül elmosogat.