E havi témánkat, mely a „Testmozgás” volt, összekötöttük a Gyereknap megünneplésével. Játékos mozgásos vetélkedővel készűltünk a gyerekeknek az óvoda udvarán.
Csapatokban sorversenyeztünk, ahol minden gyerek nagyon ügyesen teljesített, s jutalomként finom gyümölcsöt fogyasztottunk.
Tevékenységünk végén a zárókörben, kellemesen elfáradva beszélgettünk a mozgás öröméről, hogy miért fontos a testmozgás, az egészséges életmód. Megkértük őket, hogy mondják el, hogy mi a kedvenc sportjuk, s milyen mozgásos tevékenységet szeretnek a leginkább csinálni.

Izgő- mozgó apróságok fát ültettek
A Nagykárolyi 1-es Számú Napköziotthon 5-ös Számú Tagintézményének, valamint a Nagykároly- Kertvárosi Református Egyházközség által létrehozott és támogatott református napköziotthon ,,Bogyó és Babóca” kiscsoport (óvónők: Baumgartner Ildikó, Suhó Andrea) óvodásai önkéntesként vettek részt egy faültetési programban. 6 darab gyümölcsfát ültettünk el a játszótér udvarán, ez év május 14-én.
Pedagógiai programunk keretét az egészséges életmódra nevelés adja. A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét fejleszti.
A gyermek, a mozgáscselekvésen, játékon keresztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot.
Az egészséges életmódra nevelés alapvető feltétele a fizikai aktivitás – legyen szó sporttevékenységekről, kertészkedésről.
Pedagógiai programunkban kiemelt helyen szerepel a környezetvédelem, a környezeti értékek megóvása és a biodiverzitás fenntartása.
A régi, sok esetben 500 éves ellenálló gyümölcsfajtákat óvjuk, védelmezzük. Ezzel támogatjuk a biodiverzitás fenntartását is.
Először is körültekintően kiválasztottuk az elültetendő fák helyeit. A legfőbb szempont az volt, hogy a fák közel legyenek a játszótérhez, hogy majd árnyékot nyújtsanak a rekkenő nyári hőségben.
Az izgő- mozgó apróságok ástak, ültettek, elhelyezték a fa kerítéselemeket. Almafákkal és fügefákkal színesítették az óvoda játszóterét. Az óvodapedagógusok és dajkák példaértékű munkája, a gyerekek őszinte mosolya, vidámsága megmutatta a közösen végzett munka örömét. El is fáradtak, de megtapasztalták az önzetlenül végzett munka örömét. Olyan volt ez a tevékenység, mintha a Testmozgás házát rajzolták volna meg, minden egyes helyen különböző mozgásformát tudtak végezni az izgő- mozgó faültetők.

Az Eszterlánc kiscsoport számára a Testmozgás téma megvalósítása könnyen ment, hisz csoportunk lételeme a mozgás. A gyermekek életkori sajátosságaihoz, egyéni tempójához és állóképességükhöz igazodva terveztünk számukra mozgásos játékokat és feladatokat. Minden napot a már jól ismert „Égig érő fa vagyok….” relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd változatos, mimetizált mondókákkal (Nyújtsd ki kezed…, Napsugaras nyárban…) mozgattuk át minden testrészünket. Igyekeztünk kreatív megoldásokkal, játékos mozdulatsorokkal felkelteni és kielégíreni a gyermekek mozgásigényét. Plüssökkel zenére együtt tornáztunk, vonalak között egyensúlyoztunk és babzsákkal „erősítettünk”. Mivel óvodánk rendelkezik műfűves ovi-focipályával, a „Tűz-víz-repülő” játékot ott játszottuk. Pihenés képen a mesehallgatás sem maradhatott el. A mindennapi zöldség vagy gyümölcs evés pedig jól szolgálta az egészséges életmódra nevelést. Az egész heti játékos gyakorlatok végzésével nem csak jól szórakoztunk, hanem nagy mértékben fejlődött a gyerekek motoros képességei is.

Május első hetén tartottam meg a Boldogságóra testmozgás – egészséges életmód témakörét, így egybekötöttem a május 6-án tartandó Sport nappal. Az első napon a szokásunkhoz híven megnéztük, hogy hol tartunk a Boldogságvárhoz vezető úton és mesével vezettem be a következő témánkat. A mese után megbeszéltük a kérdéseket, valamint az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretanyagainkat is felelevenítettük. Megtanultuk Matyi mondókáját, majd a gyerekek kiszínezték a Lusta királyt.
A második napon egészségpiramist készítettünk: képeket gyűjtöttünk ételekről, mozgásformákról, a gyerekek kivágták és közös megbeszélés után felhelyeztük a piramis megfelelő szintjére. Mi az, amiből többre van szükségünk, és mi az, amit mértékkel vagy ritkán kellene fogyasztanunk, annak érdekében, hogy egészségesek maradjunk. Ehhez készítettem illusztrációként képeket (egészséges-egészségtelen ételek). Utána a közös piramis alapján mindenki kapott egy előre kinyomtatott példányt, ezt pedig kiszínezhették. Mivel van egy cukorbeteg kislány a csoportunkban, ezen a napon tartottunk vele egy mini előadást a csoportnak a cukorbetegségről (képek segítségével). Bár már a csoport megszokta, és természetes számukra a jelenség, amikor elővesszük a cukormérőt és tudják, hogy ő nem ehet akármit és akármikor, valamint a mozgás is különös figyelmet igényel nála. De úgy gondoltam, hogy a heti témánkban aktuális, hogy beszélgessünk kicsit róla ilyen formában is. Majd megmozgattuk magunkat a Tükörjátékkal, én kezdtem, majd mindenkire sor került, egymást választhatták ki a gyerekek. Nagyon élvezték az utánozó mozgást. A munkafüzet feladatlapja alapján (65. o.) segítettünk a nyuszinak megtalálni az ugróköteleket, és párosítottuk a sporteszközöket a zsákba.
A harmadik napon a Lufi a magasban – mozgásos játékkal edzettük magunkat, mielőtt a rabló nyomába eredtünk volna, azaz a Kapjuk el! – játék előtt. Ebben segítségemre volt a kolleganőm, beavattam a játékba, mivel ő érkezett azon a napon később, megkértem, hogy játssza el a kétségbeesést, mert nem találja a papucsát. Előtte az udvaron papírból kivágott lábnyomokat helyeztem ki egy kis akadálypályával tarkítva. A gyerekekkel közösen kezdtünk gondolkodni, hogy most mi tévők legyünk, nincs meg óvó néni papucsa. Elővettem egy nagyítót és kukucskálni kezdtem vele az udvarra. Mondtam a gyerekeknek, hogy furcsa nyomokat látok. Így elindult a nyomozás, libasorban jöttek utánam, nyomról-nyomra haladtunk az udvaron, míg végül megtaláltuk a babaház mögé dugva. A gyerekek fantáziáját nagyon beindította ez a játék. Elnevezték papucs tolvajnak, volt, aki azt mondta, hogy ő már reggel látta a nyomokat, mikor jött óvodába (pedig akkor még nem voltak nyomok), volt, aki azt mondta, hogy biztos azért nem vitte el a papucsot, mert hallotta, hogy közelítünk, ezért megijedt és eldobta a papucsokat.
A következő napon tartottuk meg a Sport napot a közelben lévő sportpályán. Kivittük magunkkal az eszközöket. Bemelegítő játék volt a Tűz-víz-repülő és a Mókusok ki a házból. Ezt követte futóverseny, távolugró verseny és kislabdadobó verseny, zárásként pedig sorverseny. Mindenki aktívan vett részt a sporttevékenységeken, szurkoltak egymásnak, lelkesek voltak, örültek egymás sikerének. Majd átadtam a díjakat: mindenki kapott a nyakába egy érmet (papírból készült) és gratuláltam a Sport napon való részvételükhöz. A tevékenységet piknikkel zártuk a sportpályán: almát, répát rágcsálhattak.
Az utolsó napon a munkafüzet gyümölcsös feladatait készítették el (66. o), közben megbeszéltük újra, hogy miket kell tennünk annak érdekében, hogy egészségesek legyünk. Mire kell odafigyelnünk a táplálkozás és a mozgás során. A heti tevékenységet a Jól érzem magam boogie-val zártuk és felkerült az utolsó előtti jel is a helyére. A gyerekek már nagyon izgatottak, hogy mi fog történni, ha bejutunk a várba.

Az emberi jólétnek alapvető feltétele a fizikai aktivitás, legyen szó sporttevékenységről, táncról, futkározásról, sétálásról.
A testmozgás azonban legalább annyira fontos része az egészséges életmódnak, mint a táplálkozásra való odafigyelés vagy a megfelelő tisztálkodás. A mozgás a gyerekek számára nélkülözhetetlen, nem helyetesíthető semmi mással. A sok mozgás, örömteli sportolás, ötletes- színes erőpróbák, közös küzdés, sportjátékkal megvalósuló közösségépítés. A gyermekek játékos mozgás közben tanulják meg a stresszes helyzetek könnyebb elviselését, segíti őket a szociális beilleszkedésben és az egészséges önbizalom kialakulásásban.