Boldogságóra keretén belül a célok kitűzésével és elérésével foglalkoztunk. Megismerkedtünk Bezzeg Andrea: Boldogvár meséjével, és a mese kapcsán beszélgettünk arról, hogy volt-e már olyan dolog, amit szerettek volna elérni, de nem sikerült, mi a legnagyobb álmuk, milyen érzés, amikor sikerül elérni valamit.
Meghatároztunk célokat, amikért egyénileg és közösen is tettünk, gyakoroltunk, együttműködtünk pl. jobb-bal kéz, oldaliság rögzítése, hangerő visszafogása, színezés során vonalkövetés stb.
Új relaxációs gyakorlatok szintén a jobb-bal oldaliság gyakorlásában segítettek. Minden gyermek kiszínezte a maga boldogvárát, valamint Bagdy Bella: Van nekem egy álmom című dalára interaktívan mozogtunk is. Mindenki örömére megtanultuk (egyik célunk volt) Járom az én váramat kezdetű dalt.
Célok kitűzése és elérése
„Ha meg tudod álmodni, meg is tudod tenni.” (Walt Disney)
A január hónap az újrakezdés, új célok, tervek kitűzésének az ideje. Ez nem csak a felnőttekre igaz, hanem a gyerekekre is.
A téli szünet utáni első feladatunk volt, hogy beszélgessünk a témáról. Meghallgattuk a hónap dalát, közben mindenki kigondolta, milyen céljai vannak, mit szeretne elérni.
Kaptak egy lapot, amire ráírták a céljaikat, terveiket, mit szeretnének elérni. Megbeszéltük, mi szükséges, ahhoz, hogy elérjék a kitűzött célokat. Majd kidíszítették, és kitettük, hogy bármikor megnézhessék. Erőt adjon nekik a küzdésre, kitartásra.
Évtervező kalendáriumot készítettünk az osztállyal. Minden hónapra írtunk egy-két célt, ami számukra fontos volt. Díszítésként állatos képeket használtunk (újrahasznosítás), mert szeretik az állatokat.
A félévi bizonyítvány kiosztása után ismét előkerült a téma. Fontos, hogy megértsék, hogy olyan célokat kell kitűzni, ami elérhető és teljesíthető. Azokért pedig sokat kell dolgozni, küzdeni.
Természetesen fontos, hogy ebben segítsük és támogassuk a gyerekeket a szülőkkel, barátokkal együtt.
„Nincs túl nagy álom, csak túl kevés cselekedet.”
Ebben a hónapban célul tűztük ki csoportunkban, és az egész óvodában, hogy még nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a környezettudatos nevelésen kereteiben, a szelektív hulladékgyűjtésre.
Játékos formában tevékenykedtünk a mindennapok során. Igyekeztünk beépíteni, megszilárdítani az ismereteket, bízva abban, hogy otthon is tudatosabban fogják kezelni a hulladékokat, így motiválva a szülőket is a pozitív szemléletváltásra. Pályázatot, projektet szerveztünk, hogy bevonjuk a szülőket is, hogy gyermekeikkel közösen alkossanak új dolgokat kidobásra ítélt hulladékaikból.
Ami igazán nagy öröm volt számomra ebben a hónapban, az az volt, hogy az ünnepek után visszatérve az oviba, az egyik kisfiú, hétfő reggel, mikor megérkezett édesanyjával, az első kérdése az volt, hogy mikor fogunk boldogságórázni. Hírtelen nagyon megörültem, de gyorsan pörögtek a gondolataim, és azon tűnődtem, hogy vajon mi oka lehet, hogy egy hosszú, családdal töltött idő után egyből pozitív töltekezésre van szüksége. Fel is raktam számára a kérdést, hogy miért szeretne boldogságórázni, amire azt a választ kaptam, hogy idegesnek érzi magát. Nem volt konkrét ok, amit el tudjon mondani, de belül ezt érezte. Mondtam is neki, hogy ha szeretné, akkor aznap már boldogságórázhatunk is egyet. Gyanítottam, hogy az elválás lehetett, ami miatt így érezte magát. A nap végére már nyoma sem volt a rossz érzésének.
Egy másik esetben is a boldogságórákon alkalmazott relaxációk közül választottam, mégpedig a villámlazítást, mert két kislányt neveztünk be a Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezésre került versmondó versenyre. Nagyon szerettek volna részt venni rajta a lányok, de az egyik kislány szorongó természetű. Nem tudta elmondani a társai előtt sem a mesét, és az otthonában a családja előtt sem. Kivéve engem és az anyukáját. Kitaláltam, hogy illóolajat fogunk belélegezni versmondás előtt, természetesen a szülők beleegyezését követően, és alkalmazzuk a villámlazítást, és ekkor megtört a jég, átszakadtak azok a bizonyos gátak, és előadta társainak és családjának is a versét, valamint a versmondó versenyen is. Nem erőltettem semmit, de azért bíztattam támogattam, és megbeszéltük, hogy ha még sem sikerül most, akkor ez egy kiváló célnak bizonyul a jövőben, de kitartó és csodálatos lelkületű kislány, aki megértette, hogy milyen lehetőségeink vannak a célunk elérésére. Támogatták, bíztatták a gyerekek is a csoportban, és nagyon örült amikor a gyerekektől rengeteg dicséretet és ölelést kapott. Kicsit mindenki boldogabb lett.
A boldogságóránkat a napimádás relaxációval indítottuk, majd megbeszéltük, hogy ebben a hónapban a célok kitűzése és elérése lesz a témánk. Akadt is belőle bőven, aminek nagyon örültem. Kicsit visszatekintettünk az előző nevelési éven megfogalmazott céljainkra, és megnéztük, hogy a munkafüzetekbe ki, mit rajzolt, hogy mit szeretne elérni, és azóta sikerült e, vagy még mindig küzdenie kell érte. Sokuknak teljesen új céljuk lett. Elmeséltem nekik Boldogvár meséjét, és nagy meglepetésünkre a lányok gyönyörű építményeket készítettek a szőnyegen, és gyorsan ki is neveztük azokat Boldogvárnak. Szerettem volna nekik ismét megmutatni, hogy a célba eljutni nem is igazán könnyű, és rengeteg nehézség fog az utunk gördülni, ezért a célunk eléréséhez egy mocsáron kellett átjutnunk, de vigyázva, hogy bele ne essünk. Megkérdeztem, hogy milyen érzés számukra célba érni, és azt is, hogy milyen érzés, amikor nem sikerül valami.
Majd Bagdi Bella- Van nekem egy álmom című zenéjére meg is mozgattuk magunkat, majd a munkafüzetben is dolgoztunk.
Beszélgetőkör: mik a céljaink?
Mesére hívó mondóka.
Mese: A pingvin, aki mindent tudni akart.
Zene, tánc, mozgás: Van nekem egy álmom.
Vizuális tevékenység: Pingvinek ragasztással.
Zárókör: Mi tetszett ma a legjobban a boldogság órán?
Osztályunk a téli szünetről visszatérve közös évértékelést indított. A tanulók önkéntes alapon szóban megfogalmazták tanulmányi és magatartási céljaikat is. Átvizsgáltuk a kapott osztályzatokat, beírásokat, és az osztálytársak egymásnak adtak tanácsot, hogyan javítsanak az összképen. Ezután találomra húztak egy-egy befejezendő mondatot. Születtek bátrabb és visszafogottabb vállalások egyaránt. Az osztályban két tanuló is vállalkozott „Célregény” készítésére. Igazán színvonalas munkák születtek!
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Tisztaforrás csoport
A csoport Célefántja kívülről hasonlít az igazi elefántra, de mérete kisebb, mint az igazi.
„-Csak akkor nő, azt élteti, hogy segít a célok megvalósításában.
-A fülébe súgjuk a célokat és Ő megjegyezi.
-Azért van olyan nagy füle, mert figyel ránk.
-Olyan, mint egy őrszem.
-Ha a tervezett célokat megvalósítjuk, az év végére megerősödik.
-Egy-egy céltól növekszik.
-Ha hozzákezdünk a célok megvalósításához, a Célefánt segít.
-Csak gondolunk a Célefántra és bátran cselekszünk.”
A rajzokon a Célefánt mellett a gyerekek a saját céljaikat fogalmazták meg.
Edzett, erős szeretne lenni az egyik fiú. Háziállatokat, cicát, kutyát szeretnének, de van aki focista szeretne lenni. Virágos kertre vágyik az egyik kislány.
Mindenki tudta, hogy ez csak játék, mese. A Célefánt segítsége arra világította rá a gyerekeket, hogy segítségre, támogatásra van szükségük a célok megvalósításáoz.
Boldogságóra
a
Zsadányi Református Általános Iskolában
Első osztály
5. Célok kitűzése és elérése és a feltétel nélküli önszeretet gyakorlása
Az első osztályosokhoz az óvoda-iskola átmenet segítése céljából járok Boldogságórákat tartani az Önbizalom Programmal kibővítve a mesterprogramom megvalósítása céljából. Az elsősök mostanra már a féléves eredményeiket is megkapták, olyan gyorsan eltelt ez a pár hónap. Mosolygósan vártak a gyerekek. Büszkén mondták, hogy ők már tudnak olvasni, amikor a szeretetről szóló dal szövegét elvittem nekik. A hónap dalát elénekeltük és velük is mozgásos koreográfiát találtunk ki úgy, mint az óvodásokkal. Nagyon szeretnek mozogni, mert amikor megérkeztem az osztályba, nemsokkal előtte fejezték be a testnevelés órát, de ennek ellenére nem fáradtak el. Továbbra is szívesen mozogtak. Az önszeretet gyakorlatok kellemes érzéssel töltötték el őket. Pontosan meg tudták fogalmazni, hogy mit is éreznek közben. Amikor meséltem a könyvből, amit vittem nekik, akkor értő figyelemmel tették mindezt. Az első osztály számára is a Mindfullness mesekönyvet választottam az érzelmek elfogadásához és kezeléséhez. A címe: Ismerd meg a szörnyeidet! (Lauren Stockly, Ellen Surrey)
A mese után beszélgettünk egy kicsit és közben elkezdett hullani a hó. Az osztály ablakából figyeltük, mert sajnos el is olvadt, de nagyon szép látvány volt. Jó lett volna egy kis hógolyózással befejezni a Boldogságórát, akkor még teljesebb lett volna, de így is jól éreztük magunkat. A tanító néni azt mondta, hogy Bagdi Bella dalai közül egyet meg is tanulnak majd, mert neki is nagyon tetszik. Szívesen hallgatta végig velünk.
Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus
Zsadányi Tündérkert Óvoda
Zsadány, Béke utca 56.
Boldogságóra a NAGYCSOPORTBAN
Katica csoport
A nagycsoportosoknál az óvoda-iskola átmenet megsegítése érdekében tartok Boldogságórákat. Ők már az iskolára készülnek és a mesterprogramom célja, hogy amikor már iskolások lesznek segítsem a gyermekek könnyebb beilleszkedését, illetve a Boldogságórákkal és az Önbizalom Programmal hozzájáruljak a gyermekek pozitív énképének alakulásához. Ha magabiztosabbak, akkor jobb eséllyel érnek el jó eredményeket és szeretnek majd iskolába járni. Amikor megyek hozzájuk, már türelmesen körben ülve várnak és érdeklődéssel várják, hogy miről fogunk beszélgetni és miket fogunk játszani. A zene hónap zenéjére tornásztunk, szerették a gyerekek. Azután megöleltük önmagunkat, végig simítottuk a testrészeinket, átöleltük magunkat. A csoportban eljátszottuk a Mindfullness gyakorlatok közül az önszeretet gyakorlását. Párban állva végig simítottuk egymás hátát. Nagyon érdekes volt a következő játék: „Azt szeretem benned, hogy…” Én kezdtem a sort. Az a gyermek ült mellettem, aki egyébként a mindennapokban folyamatosan rendbontó, verekedős, hangos. Azt tapasztalom, hogy hónapról-hónapra pozitív irányba változott a gyermek, amikor a Boldogságórákat tartom náluk a csoportban. Eleinte még produkálta magát, de ahogy telt az idő, mostanra lecsendesedett és figyelmesen, türelmesen végzi az általam javasolt feladatokat. Tehát, most is mellettem ült a körben és én indítottam el a játékot. Amikor elmondtam neki, hogy azt szeretem benned, hogy …, akkor bólogatott és átölelt. Látszott rajta, hogy jól esik számára ez a dicséret. Körbe mentünk, mindenki elmondta a mellette ülőnek, hogy mit szeret benne. Nem feltétlen barátok ültek egymás mellett. Van egy gyermek, aki általában nem szereti az ölelést, de azt tapasztaltam, hogy boldogan, mosolyogva mondott ő is a mellette ülőnek egy-két jó szót és megölelte. Ez már haladás és előrelépés érzelmi téren. A nagycsoport számára is a Mindfullness mesekönyvet választottam az érzelmek elfogadásához és kezeléséhez. A címe: Ismerd meg a szörnyeidet! (Lauren Stockly, Ellen Surrey) Jól telt a napunk. A gyerekek azt mondták, amikor elköszöntem, hogy jó volt megint a Boldogságóra! Jó érzéssel jöttem vissza a saját csoportomba a középsősökhöz, a Méhecske csoportba.
Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus
A mai alkalommal felidéztük az Öreg halász és a nagyravágyó felesége című mese eseményeit. Az asszony kívánságai segítségével a gyerekek megfigyelték, hogy bizony nem tett semmit azért, hogy teljesüljenek a vágyai, csak követelőzött. Rájöttek arra, hogy nem érdemelte meg a gazdagságot, hiszen csak akart, de egy fűszálat sem mozdított meg ezért. Beszélgetésünk során a kis bogyók végigvezették, hogy miért nem helyes, ha a célok eléréséért nem teszünk semmit. Nem érdemelhetjük meg ilyenkor a sikert. Szükség van arra is, hogy megjutalmazzuk magunkat, ha érezzük, hogy megdolgoztunk a célért. A foglalkozás további részében párban, hármasban, négyesben dolgoztak. A feladatlapon rejtvény segítségével alkották meg a célok megvalósításához motiváló szót: SIKERÜL. Kis állatkákat vezettek el az élelemhez (hogy a pocak is jól érezze magát, ne csak a lélek), és mindenki a saját vágyát, célját írta fel a repülőjére. Ahogy megfogalmazták, a repülő olyan, mint mi, ha teszünk érte: bárhová eljuthatunk. A rajzos feladathoz a hónap dala adta meg a hangulatot. Többszöri meghallgatás után már együtt énekelték.
Zsadányi Tündérkert Óvoda
Zsadány, Béke utca 56.
Középső csoport
Méhecske
A gyermekekkel együtt már nagyon vártuk a Boldogsághetünket. A célok kitűzése és elérése és a feltétel nélküli önszeretet gyakorlása volt a témakör. Sok jó játékot játszottunk. A mindennapos testnevelést a gyerekek nagyon várják minden reggel. A bemelegítés után meghallgattuk a hónap dalát, amelyre mozogtunk is. Nagyon kedvelték a gyerekek. (Bagdi Bella: Van nekem egy álmom) A mozgásos, mondókás feladatok végén gyakoroltuk a Mindfullness gyakorlatokat. Átöleltük magunkat, megszeretgettük magunkat. Azután párban állva végig simítottuk egymás hátát. A gyerekek megfogalmazták az érzéseiket. Jó, csiklandós, kellemes érzés, amit éreztek. Ringasd el magad játék (játék)
Meséhez találtam egy mesekönyvet, ami az érzelmek elfogadásához és kezelésében segít. (Lauren Stockly, Ellen Surrey: Ismerd meg a szörnyeidet) Ezt a Mindfullness mesét a gyermekek érdeklődéssel, figyelemmel hallgatták végig. Még napokkal később is emlegették a mesét. Többször kérték, hogy mondjam el még egyszer.
Célba dobtunk babzsákkal. Jó kis feladat volt, mert addig próbáltuk, amíg nem sikerült. A tél témakörön belül beszélgettünk az évszakokról, az idő múlásáról. Mit csinálok reggel, délben, este? A hét napjainak mondogatása. Szituációs játékok a témával kapcsolatban.
A pénteki napra a célok elérése jelének színezése maradt. Felragasztottuk a Méhecske Boldogságkaptárunkra, az ötödik lépcsőfokra. A zenét naponta többször meghallgattuk és a koreográfiát, amit kitaláltunk rá közben végeztük, énekeltük és mozogtunk.
Újra jó kis hetünk volt, amit egész hónapban végig vittünk, újra és újra. A gyerekeknél pozitív változás az, hogy kedvesebbek egymással, elfogadóbbak és ha hibáznak is a viselkedés terén, próbálják azt kijavítani. Többször kérnek bocsánatot egymástól és megölelik egymást, barátok lesznek. Ez nagy előrelépés a viselkedés terén.
Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus