Az ünnepek után beszélgetőkörrel indítottuk a januárt, ahol mindenki élménybeszámolókat tartott. Az élménybeszámolót azzal zártuk, hogy nekünk milyen céljaink lehetnek januárban (az időmérés is téma volt): hógolyózás, hóember építés, és mi lesz a következő ünnepünk, amire készülünk? A Farsang. A farsangi bálon együtt táncolás is lehet célunk. Idén a két tagintézményünk egyben tervezte a farsangi bál megtartását, szülőkkel, vendégelőadóval. Izgatottan várták a gyerekek. Beszéltünk arról, hogy ki minek szeretne beöltözni, mi kell hozzá ha saját kezűleg készítené a jelmezét. Szemüvegeket, party kalapokat terveztek és készítettek el. A Boldogságóra foglalkozásunkat ilyen körülmények közé igyekeztünk beilleszteni. Mozgásalapú relaxációval kezdtük: malomkörzéssel sebességversenyt rendeztünk, majd elindultunk Boldog Dórához mesét hallgatni az összehangoló-indiánszökellés gyakorlattal. Közben akadályokkal találkoztunk, így két csapatra kellett válnunk. Mindkét csapatnak célba dobás volt a feladata: állatfigurás és sima babzsákokkal hullahopp karikákba kellett beletalálni. Ezután a galériára erősített bohócot kellett etetni színes „cukorkákkal” (labdákkal), hogy végre Boldog Dórához jussunk. Dóra elmesélte nekünk a Boldogvár meséjét. A várat mindenki saját ízlése szerint kiszínezhette, miközben beszélgettünk arról, hogy milyen érzés, amikor sikerül valami, amit elterveztünk. Az ezt követő napokban különféle akadálypályákat tervezhettek a csoportban vagy a tornateremben: volt például vattapamacs fújó verseny az asztalon épített akadálypályával. Következő alkalommal Boldog Dórához ismét a mozgás alapú relaxációs és az ügyességi játékokkal mentünk, amikor A pingvin, aki mindent tudni akart c. mesét hallottuk tőle. Tovább gondoltuk közösen, vajon hogyan folytatódott Ottó meséje. Összebarátkozott egy jeges medvével is, akinek pár finom halacskával kedveskedett, amikor annak épp fájt a mancsa. Költözés helyett azon gondolkozott, hogyan védekezhetne a hideg ellen, a maci pedig tanácsolta, hogy kérjen ötleteket az eszkimóktól, hátha a pingvinek is tudnak iglukat építeni. Amíg hozzájuk elért, meg kellett menekülnie egy oroszlánfókától is. Az emberektől pedig félt és a bátorság dalt énekelte magában, amikor a közelükbe merészkedett. Végül megtanult iglut építeni és boldogan ment haza a pingvin családjához, közösen építettek maguknak egy búvó helyet ami védte őket a hóviharoktól. A mese részleteiből kiválasztottak maguknak egyet a gyerekek és mindenki szabadon lerajzolhatta. Közeledett a farsangi bál kitűzött napja is, ami végül elmaradt, mert annyira sok lurkó lett beteg. Csalódottan jöttek vissza az oviba, de megbeszéltük, hogy hamarosan minden csoport megtartja a saját termében a farsangi mulatságot és beöltözhetnek. Remek alkalom volt arra, hogy megtapasztalják, néha a tervek dugába dőlnek, de attól még kerekedhet belőle olyan helyzet, amiben hasonlóan jól tudjuk magunkat érezni. Megtapasztalhatták, hogy újratervezéssel is célt érhetünk.

A témát ismét relaxációs gyakorlattal és közös énekkel kezdtük. Van nekem egy álmom című dalt memorizáltuk s mozogtunk rá. Majd a Boldogvár meséje következett, mi után az erkölcsi mondani valóját a mesének megtaláltuk s megbeszéltük közösen. Közös célként kitűztük a Boldogság vár puzzle kirakását, melyben aktívan részt vett mindenki és sikeresen „megépült” a vár. Mindenki megosztotta legnagyobb célját, amit kitűzött az elkövetkezendő hetekre maga elé. Majd Maci úrfinak segítettünk a térkép kibontásában és a hazatalálásban. Megismertük a célok elérésének jelével és közös tánccal zártük az együttevékenykedésünk.

Mi leszek, ha angy leszek? Olyan leszek, min Apap, Anya, Mama, Papa!

Sokat beszélgettünk arról, hogy hogyan szeretnének élni, ha fdelnőttek lesznek. Mit szeretnének dolgozni? Szerintük, mit kell azért tenni, hogy boldogan éljenek, és azt dolgozzák, amit szeretnének. Mi kell hozzá, mennyi munkával, tanulással jár az. Mit tegyenek, ha nem sikerül? Hogyan folytassák? Milyen az, ha valaki céltudatos? Mi a boldogság, mi teszi őket boldoggá?

Ebben segítette őket a Boldogvár meséje.

Január hónap témája a „Célok kitűzése és elérése”.A téma feldolgozását segítették a gyermekekkel közös beszélgetések,játékok,dalok,tevékenységek.A célok kitűzése,főleg a hosszútávú, nehéz az óvodás korú gyermekek számára.A beszélgetőkörből indulva relaxációs gyakorlatokkal kezdtük a témát(arcizomlazítás,malomkörzés),majd eljátszottuk a „.Varázshópelyhek”című játékot.Ebből indulva átbeszéltük a cél fogalmát és elmondták,ami ezzel kapcsolatban bennük volt,főként a rövidtávú céljaikat.A végén,akinek kedve volt,lerajzolta,hogy mi szeretne lenni felnőttkorában.