A célt mint egy céltáblát választottuk, ahol igyekszünk minél jobb pontot elérni. Az osztály közös célokat fogalmazott meg ezek lettek felhasználva. Már csak a megvalósulás van hátra.
Célok kitűzése és elérése
Az aktuális téma átélésében Kicsi Bocs, a macibáb, és a 3,5 éves gyerekek környezeti ismeretei voltak segítségemre. A foglalkozás ugyanis a közeledő Macinap előkészületi forgatagában történt. A történet hőse, Kicsi Bocs felébredvén téli álmából, elkóricált egy kis eleséget kutatni – és eltévedt. Szegény mackó nagyon elkeseredett, hogy nem talál haza, de a gyerekek biztató szavainak, és segítségének hála, nem adta fel, és kitartóan haladtak együtt a cél felé. Az út sok megpróbáltatást tartogatott: a tréfás erdei állatok nem adták ingyen az útbaigazítást. Hol egy dallamot kellett felismerniük, s előadniuk a kisállatok kénye-kedve szerint, hol táncolniuk kellett, hol pedig egyszerűbb ritmusokat kellett visszaadniuk. A gyerekek derekasan kiállták a próbákat, s még arra is maradt erejük, hogy szegény Kicsi Bocs bizakodását megőrizzék: amint felülkerekedett rajta a kishitűség, a Csizmám kopogó dallal felvidították. A kitartás meghozta gyümölcsét, Kicsi Bocs hazakerült, Macimama és Macipapa pedig keblére ölelhette kicsinyét, és hálásan megköszönte a gyerekeknek a segítséget.
Két napos kirándulásra szeretnénk menni és ehhez fogalmaztuk meg, hogy mi az ami az erősségünk, kik segítenek nekünk, mit tehetünk azért, hogy elérjük a célunkat.
Szegvári Forray Máté Általános Iskola és AMI
Kék Madár Csapata
Szegvári Forray Máté Általános Iskola és AMI
Bölcs Bagoly Csapata
A Veszprémi Báthory István Általános Iskola 6.c osztálya rajzos plakátot készített arról , milyen célokat szeretnének elérni a már nem is olyan távoli jövőben. Volt aki rajzolt, volt aki néhány mondatot írt, nagyon hangulatos órát töltöttünk el együtt.
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl, élt egy fürtös, fekete hajú kisfiú. Úgy hívták: Fecó. Nagyon várta már az iskolát, szívesen jár még most is. A sok érdekes dolog mellett azonban nehézséget okozott számára az írás. Nem tudta úgy fogni a ceruzát, hogy azzal szép, szabályos kapuvonalakat rajzoljon. Pedig ő próbálta, rajzolta volna, de a keze sehogy sem akart engedelmeskedni. „Csak azért is megtanulja a kezem!” – gondolta.
Ősz volt, nagyon sok vadgesztenye potyogott már a fákról. Fecó minden reggel egy marék gesztenyével érkezett az iskolába. A tanító néni arra gondolt, talán a gesztenye segíthet. Fecó markába tett egy gesztenyét, két ujját szabadon hagyva, amiben a ceruzát fogta. A maradék hárommal kellett a vadgesztenyét szorítani, hogy ki ne essen a kezéből. Csak gyakorolt, gyakorolt nagyon sokat. Míg végül a keze megtanulta. „Hurrá, már tudok gesztenye nélkül írni!” S valóban, ahogy a képen is látható, Fecó a vadgesztenyének köszönheti, hogy megtanult írni.
Aki nem hiszi, nézze meg Fecót a képen!
A 4.osztály határkő a gyerekek életében,mert az új tanévben már felsősök lesznek.A céljaik,terveik így a jövőhöz kapcsolódtak,így fogalmazták meg mit szeretnének.A többség véleménye a KITARTÁS, TANULÁS. ”Az idő mindent elrendez, a kitartók megkapják a jutalmukat.””Ha valaki előtt ott lobog a cél, amit el szeretne érni, akkor azért mindent meg is tesz – ha igazán szeretné. tényleg csak kitartás kérdése minden! Az osztály megtesz mindent CÉLJAI eléréséért.
