
Célok kitűzése és elérése


Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
A hónap során rengeteget beszélgettünk a gyerekekkel célokról. Nagy örömömre szolgált, hogy mindannyian egyetértettek abban, hogy fontosnak tartják a célokat. Közös beszélgetéssel, zenehallgatással, játékokkal, és feladatokkal próbáltam élvezetessé tenni számukra a téma feldolgozását. Minden boldogság órát a hónap dalával kezdtünk, ami adott egy nagyon kellemes hangulatot. A gyerekek így könnyebben ráhangolódtak a témára.
A téma bevezetése után történeteket olvastunk, majd egy képnek adtunk címet.
A feladatok során összegyűjtöttük milyen tulajdonságok jellemzik a céltalan, és a céltudatos embert. Ennél a feladatnál kis segítséget igényeltek a tanulók, de hamar belejöttek. 🙂 Példaképekről is beszélgettünk. Ki kit tart példaképének, illetve miért éppen őt? Érdekes és tanulságos példák születtek. Volt aki egy sztárt, volt aki a nevelő apukáját választotta példaképének, de a tanárnénik sem maradtak ki a sorból, aminek nagyon örültem. 🙂 Összegyűjtötték a gyerekek számukra mik a legfontosabb célok (iskola, család, barátok, egészség, hobbi, sport) területén. Mindannyian képesek voltak célokat megfogalmazni, és azt is megbeszéltük, mit kell tenniük a céljaik elérése érdekében. Egy picikét előre ugrottunk az időben, és elképzeltük magunkat 20, 30, 50, 70 évesen. Több tanuló is pontosan meg tudta fogalmazni, mire is vágyik felnőtt korában, idős korában. A gyerekekkel írtunk bátorító megerősítéséket, melyeket önmaguknak írtak. Egy tükrös feladat során pedig a kis tükörbe nézve mondták el maguknak az általuk megfogalmazott megerősítéseket. Ezt a Tükördallal is kipróbáltuk, nagyon tetszett nekik. Meglepő volt számukra, az hogy önmagukat bátorították, úgy hogy közben nézték magukat a tükörben.
A hónap feladatában közös célként az osztálykirándulást választották. Lerajzolták hova mennének kirándulni szívesen. A céltáblára pedig körben helyezték el magukat. Miközben készült a közös céltábla, a hangulat nagyon jó volt, sokat nevettek, aktívak voltak, és lelkesek. Közben többször meghallgattuk a hónap dalát. A végeredmény nagyon szép lett. 🙂 Remélem sikerül a közös célunkat megvalósítani.
Az adventi időszak zárásaként január második hetében beszélgettünk arról, milyen újabb események teszi színesebbé majd az elkövetkező időszakot. A farsangot az elmúlt évben a gyerekek többségével együtt ünnepeltük, így vannak erről közös élményeink. Örömmel mondták el ebben az évben minek szeretnének felöltözni, megbeszéltük, hogy akinek kedve van, az önállóan is mondhat verset a farsangi felvonuláson, örömet szereznének nekünk és a vendégeknek. Az első célkitűzése így megtörtént, néhány nap után, már néhányan úgy érkeztek, hogy a szüleik által kitalált verset bátran elmondták. Az egyéni célok kitűzése előtt, egy tréfás népmesével – A három kívánság – ismerkedtek meg. Mese tanulságaként megbeszéltük, hogy aki szorgalmas az eléri a célját, hiszen a mese szereplői is sokat dolgoztak és mindent elértek, amit kívántak a mesében. Nagyon jó segítséget adott az ősszel kapott könyv és munkafüzet a téma további feldolgozásához. Motivációként relaxációs gyakorlattal indítottam a tevékenységet, majd a munkafüzet feladatlapján közösen megnéztük a képeket, elmondták milyen célokat tűznek ki maguk elé (szeretnének megtanulni biciklizni, szépen színezni és rajzolni, megtanulni a színeket, úszni, szépen teríteni). Nagyon reálisan, egymást nem befolyásolva döntöttek arról, ki mit szeretne célul tűzni. Medve hetünk volt az óvodába, odacammogtunk a barlanghoz és a Bagdi Bella hónaphoz kapcsolódó dalának megfelelően, a macik hegyet másztak, mentek, mendegéltek és még úsztak is. Később a plüss macikat megszámolták, szétválogatták, összemérték. Majd átváltoztam macivá, és segítettek abban hogy, felnyissam a levelet, amiben a barlanghoz vezető út volt lerajzolva. Közösen sikerült a feladatokat elvégezni. Ezt követően karikákba dobtak a babzsákokat. Saját döntésük volt, hogy melyiket célozzák meg. A legtöbben inkább a közelit választották, mert biztosan célba akartak találni. A tevékenység végén a céltáblára felkerültek a célok is. Remélem mindenki gyakorlással és kitartással eléri a kitűzött célját. A célok között mindenki talál olyan kihívást, ami számára reális, megvalósítható. A színezet feladatlapokat hazavitték, hogy szüleiknek is elmondhassák. Folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni a teljesítést. Hajrá kis Pillangók!
Szerencsi Szakképzési Centrum - Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziuma
„Egyszer valamikor régen, nagymamám azt mondta nekem „Kisfiam, segíts magadon az Isten is megsegít”, akkor még nem értettem ezt. Forgattam a fejemben, gondolkoztam, de sehogy sem láttam értelmét. Isten segítene nekem, mégis miben? Új játékot? Új kocsit, kis repülőt kapni? Nem, nem az nem lehet.
Teltek múltak az évek ahogy korom is gyarapodott, sokszor hallottam magamban a nagymamám szavait. Nagyon rég nem láttam őt, nem beszéltünk mert messzire költöztünk. Sokat gondoltam a nagyira és egyre többször láttam értelmet a mondásának, tényleg nem hiába, rengeteget tanultam, osztályelső lettem. Amint elvégeztem a középiskolát nagyon szerettem volna elmenni egyetemre. Tanár szerettem volna lenni és ezért minden tőlem telhetőt megtettem, nyelvvizsgám és jogosítványom lett, mindent megtettem azért, hogy szakmai felkészültségem a lehető legjobb legyen. A legeslegjobb az volt, hogy boldog voltam. Boldog voltam és büszke arra, hogy ezt mind elértem. Az egyetemi éveim alatt megtaláltam álmaim nőjét és pár év után megkértem a kezét. Közelgett a várva várt nap, melyre természetesen elhívtam a nagymamámat. A szertartás előtt bejött,hogy beszéljen velem. Elmondtam neki, hogy csodás életem van és ez nélküle nem ment volna. Igazán büszke vagyok rá, és ezt a tanácsot tovább adom majd az én gyermekeimnek is.\”
Lippói Gárdonyi Géza Általános Iskola
Ki sokba kap, keveset végez.
Egyezer volt, hol nem volt, volt egyszer egy sűrű erdő. Élt ebben az erdőben egy csiga, akit Tominak hívtak.
Tomi nagyon szeretett itt élni, őt is szerették az erdő lakói. Éppen ezért sokszor megkérték, hogy segítsen ezt-azt. Egy nap Jancsi nyuszi odatoppant Tomihoz és megkérte, hogy segítsen neki répát hámozni. Jött egy farkas, és a nyuszi elszaladt. Így Tomi csiga egyedül maradt a feladattal. A nagy munka közepette alig vette észre béka Béla közeledtét. Ő is bajban volt, mert rettentően megfázott, fájt a torka, nem tudott kuruttyolni. Pedig ezzel a hanggal kelti fel az erdőt! Mit volt mit tenni, Tomi elkezdett kuruttyolni. Szörnyű volt hallgatni!!! Mindenre hasonlított, csak a béka hangjára nem. Este lett. Elérkezett a szentjános bogarak ideje. De hirtelen akkora vihar kerekedett. Égszakdás földindulás, vihar, eső érte az erdőt. Szegény szentjános bogarak bőrig áztak. Nem tudtak felszállni! Csiga Tomi ismét kéznél volt. Arra kérték, hogy rakjon egy óriási tüzet, amelynél majd megszáradnak. De az eső csak esett, esett, száraz fa nem volt sehol. Így a csiga teljesen tanácstalan lett. A répa hámozással sem végezett még. A kuruttyolást sem sikerült megtanulnia. Nem is beszélve az elázott bogárkákról! Már azon gondolkodott, hogy legjobb lenne kiszaladni az erdőből, mert úgysem tudja megoldani a gondokat. De ekkor elé repült az erdő bölcs baglya, Uhu, aki azt tanácsolta, hogy kérjen segítséget az erdő lakóitól. Tomi csiga elcsúszkált nyúlanyóhoz. Megkérte, hogy segítsen a nyúlcsalád a répapucolásban. Aztán megkérte Béla unokatestvérét, hogy kuruttyoljon Béla helyett. Végül az erdő összes állata hozott egy darab gallyat. Akkora tüzet raktak, melynél minden állat felmelegedett.
A bölcs bagoly végül csak ennyit mondott csiga Tominak: Ne feledd fiam, aki sokat kap, keveset végez.
Csiga Tomi elhatározta, hogy legközelebb átgondolja, hogy kinek miben tud segíteni. Az erdő lakói ezek után jobban odafigyeltek a kis csigára.
Készítette:
Hegedüs Máté
Kovács Szabolcs
Krucsó Leila
Lippói Gárdonyi Géza Általános Iskola, 2018. 01.24. Etika óra
Bélapátfalvai Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
A gyerekek egy közös célt fogalmaztak meg, amellyel mindannyian egyetértettek. Nagy örömükre szolgálna, ha együtt mehetnének külföldre.