Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyuszicsalád.Ők egy nagy fatörzs odvában éltek.
Reggel nyuszipapa mindig dolgozni ment. Ezen a reggelen a nyuszi fia Tapsi is vele tartott. Estére értek haza. Ekkor vették észre, hogy egy nagy kő az odú kijárata elé gurult. Nyuszimama segítségért kiáltott. Nyuszipapa nem tudta hirtelen mitévők legyenek. Aztán eszébe jutott, hogy menjenek el a szomszédba a nagy medvéhez, hogy segítséget kérjenek. Szegények nagyon reszkettek mert féltek a medvétől. Tapsi mondta el a medvének a nagy bajt.Közben a szíve nagyon dobogott.A medve megígérte, hogy segít nekik és így is tett.
Így megmenekült a nyuszicsalád.Tapsi azóta is büszke magára, hogy vette a bátorságot és elment a medvéhez.
Írta: Kovács Gyopárka III. osztályos tanuló
Célok kitűzése és elérése
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember meg egy fia. Nagyon gazdagok és fösvények voltak.
Az ember sokat dolgozott. Elhatározta, hogy ő felépíti a fiának a házát, nem fogad senki munkást, hogy maradjon meg a pénze. a mezőre is sokat járt, otthon az állatokat is ellátta, közbe mikor ideje volt építette a házat.
Egyszer csak lebetegedett az ember, ágyba került és többet nem tudott dolgozni.
Írta: Marosi Andrea III. osztályos tanuló
Célok kitűzése és elérése
Az órát visszatekintéssel kezdtük. Az eddigi témák közül kiválasztották a kedvencüket és csoportokban megindokolták egymásnak. Majd meghallgattuk a hónap dalát Bagdi Bellától. Az öreg halász és a nagyravágyó felesége mese feldolgozása után aranyhalakba rajzolták bele kívánságaikat. Ezek után megbeszéltük, hogy mi különbözteti meg ezeket a céloktól. Kis tanítványaim megértették, hogy miért érdemes célokat kitűznünk magunk elé, és hogyan kapcsolódik ez a boldogsághoz. A munkafüzet keresztrejtvényét csoportokban oldották meg, majd ugyanígy beszélték meg erősségeiket is, sok esetben kiegészítve egymást. A munkafüzet Útkereső feladata egyéni munka volt. A Zárókörben mindenki megfogalmazta a célját, az erősségeit, és ezekkel kiegészítve mondtuk el a zárómondatot.
Céltábla
Egy következő foglalkozás alkalmával megtervezte osztályunk a saját Céltábláját. Közösen megegyeztek abban, hogy középre beírjam-rajzoljam azokat a célokat, amelyek mindenkire igazak: év végére megtanulnak írni-olvasni-számolni mind a 17-en, és azért kell egy mosolyogó fejecske, mert szeretnék, ha ez mindenkinek sikerülne. A saját kézlenyomatukkal fogadták el a szerződést, azt, hogy ehhez nekik is tenniük kell, és kinek mennyit, azt a céltól való távolsággal jelezték. Ebben időnként segítenem kellett őket, mert néhányan nem reálisan látták magukat. A Céltáblát tantermünk ajtaján helyeztük el.
Jobb veled a világ! -szívecske
Ezek után megrajzolhatták saját -Jobb veled a világ!- szívecskéjüket, amiket a szomorú és nem vidám fejecskét ábrázoló szekrényeinkre ragasztottam, hogy ha valaki a „Hogyan érzed magad?” kérdésre felelve valamiért a tanterem ezen részéhez áll, azért azt mindig tudja és érezze, hogy: Jobb vele a világ!
1. A félévi bizonyítványosztás után megbeszéltük mennyire elégedettek az eredményeikkel, miben szeretnének javulni. Legtöbben a hangos olvasásuk fejlesztését jelölték meg célként. Megállapította minden kisgyermek a céltábla játékkal hol tart most a fejlődése, s feladatokat rendeltünk a cél elérése mellé.
2. Fontosnak tartom a „kütyük” okos használatának megtanítását. Ezért nagyon sokat beszélgetek a gyerekekkel, szülői értekezleten a szülőkkel. Van egy közös osztály-csoportunk, ahol megosztjuk egymással a témába vágó hasznos információkat, hisz ezt a kérdést is csak a szülőkkel együttműködve lehet megoldani. A céltábla jól mutatja kinek mennyi feladata van e területen. Sajnos vannak, akiket már nagyon beszippantott ez a világ, videókat töltenek fel magukról, blogot készítenek, majmolják a huszonéves bloggerek feltöltéseit, öldöklős játékokkal való játszás képezi szabadidejük legnagyobb részét. Arra próbálom nevelni őket, hogy ezeket az eszközöket ő használja, s ne legyen fordítva! Heti célokat tűzünk magunk elé, most az a feladatuk, hogy próbálják ki 1 hétig eszközként használni a kütyüket, csak akkor vegyék elő, ha valami fontosat keresnek rajta.
A január havi boldogságórát egy dupla informatika órán szaktanteremben tartottuk meg.
A boldogságóra honlapján fellelhető tematika szerint dolgoztuk fel az anyagot.
– 15 percben áttekintettük az elméleti hátteret. Jellemzően frontális előadással, ppt bemutató segítségével. Igyekeztem saját életemből pozitív példák kiemelésével érdekesebbé tenni az előadást.
– Meghallgattuk a zenei anyagot. Ehhez én hozzá vettem még egy dalt: Denis – Egyetlen című dalát. Úgy gondoltam, hogy a mondanivalója ugyanaz, viszont a diákokhoz közelebb álló stílust képvisel.
– \”Te mit mondanál?\” – mondatok befejezése gondolkodás nélkül. Jellemzően a boldogság forrását a leghangosabbak a pénzben látták.
– Beszélgettünk arról, hogy miért érdemes célokat kitűznünk magunk elé, céljaink hogyan kapcsolódnak össze a boldogsággal.
– A diákok egyénileg összegyűjtötték az erősségeiket, melyekre támaszkodhatnak a céljuk elérésében.
– Csoportokat alakítottunk: a diákok a tanteremben sorba álltak, aszerint, hogy szerintük mennyire a pénztől függ a boldogság, vagy inkább más a fontos. A terem egyik fele volt akinek a pénz a legfontosabb, a másik fele, aki szerint a család, egészség, középre azok tömörültek (ők voltak a legtöbben), akik szerint mindkettő fontos. A kialakult sorból a diákokat 3 csoportba osztottam.
– Csoportban megbeszélték egymás célját, segítséget adtak a másiknak, hogy szerintük még milyen erőssége van az illető diáknak.
– Minden diák egyénileg kigyűjtötte, hogy kudarc esetén hogyan viselkedik. Majd a kudarc feldolgozás lehetőségeiről beszélgettünk.
– A csoportok csomagolópapírra felrajzolták céljaikat, majd a célok köré rajzolt céltáblára elhelyezték magukat, hogy hol tartanak céljuk megvalósításában.
– A csomagoló papírra írva fogalmazták meg a diákok a zárókörben, hogy mi a céljuk, és milyen erősségeik felhasználásával fogják azt elérni.
Jövőre felső tagozatba lépnek, szerencsére komoly célokat tudtak meghatározni a jövőjükkel kapcsolatban.