Beszélgetést követően a csoportok közös munkában megrajzolták azt a járművet, ami céljaik felé elviszi őket.
Célok kitűzése és elérése
Emma kívánsága
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Emmának hívták. Anyukájával és apukájával elköltöztek egy kis faluba, Csordára. Emma nagyon szomorú volt, mert azt hitte, hogy ott nem lesznek barátai az oviban. Az volt a kívánsága, hogy találjon barátokat. Este alig tudott aludni az izgalomtól, de álmában meglátogatta egy tündérke. Azt mondta neki, hogy mindenki a barátja lesz, ha megcsinál három feladatot három napon át.
-Első nap segítsen mindenkinek a játék elrakásnál.
-Második nap mindenki polcára tegyen egy piros szívet.
-Harmadik napon finom sütiket adjon a gyerekeknek.
Amikor felébredt, emlékezett mindenre, amit álmodott. Amikor anyukájával megérkezett az oviba, az óvónéni kedvesen várta. A gyerekek messziről figyelték. Nem felejtette el az első feladatot, sokat segített a játékpakolásnál. Este piros szíveket vágott ki, beletette a zsebébe, hogy otthon ne hagyja. Másnap mindenki polcára odatett egy szívet, ahogy a tündér kérte. Este anyukájával mézeskalácsot sütöttek, hogy megkínálhassa társait. Az óvónéni segített neki, hogy minden gyerek kapjon a mézeskalácsból. A gyerekek örömükben megölelték Emmát. Minden gyerek vele szeretett volna játszani. Emma nagyon boldog volt. Teljesült a kívánsága, sok barátot szerzett.
A január az új év kezdete kitűnő alkalom arra,hogy a gyerekekkel együtt tűzünk ki célokat, mert eközben megismerhetjük az álmaikat, vágyaikat, és megtudhatjuk, mi az, ami igazán fontos a számukra. Megvalósítható, elérhető célokat tűztünk ki. Megbeszéltük milyen fontos és hogy miért fontos az, hogy céljaink legyenek az életünkben. Beszélgettünk a vágyainkról, mit szeretnénk elérni az életben. Kezdetben alig akartak tervezni,nem mertek megnyílni,szinte titkolták ,hogy vannak vágyaik. Példaként álltam előttük és elkezdtem sorolni a sajátjaimat. Azt vettem észre,hogy mindenki kezd becsatlakozni és mondja…sorolja….majd ebből elkészültek a bakancslisták. Azután rajzoltunk három kismalacot az újévhez kapcsolódva ez jelképezte a három kívánságot. Arra kértem a gyerekeket,hogy gondolják ki, mi lenne az aminek a teljesülését nagyon szeretnék.
Választható témánk a mesebeli jármű lett. Ez egy repülő , ami szó szerint szárnyal a cél felé. A kiinduló pontja az iskola a cél ,a gazdagság,pénz. A repülő egy hatalmas szerkezet ami erőt szimbolizálja. Az útja során elhárítja az akadályokat (ami már utal a megküzdési stratégiára )és repül egészen a célig.
A repülőt az a kisfiú vezeti aki a rajzot készítette.
Nagyon aranyos és kedves feladat , imádták a gyerekek az erősségléggömbök. Sok szép színes rajz készült ,a lufikat pedig erősségekkel töltöttük meg amik elszálltak a célok felé.
Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI
A mi osztályunk a téma feldolgozása után egy közös célt választott, ami magába foglalja az osztályközösség, a magatartás és a tanulmányi eredményeik javítását. A célok megvalósítását segítő és akadályozó tényezőket jól felismerték és csoportosították. A célhoz vezető jármű útjának megtervezése kicsit nehezebben ment, de a jármű utasainak és a vezetőknek a megrajzolásában nagy volt az egyetértés a csoportokon belül.
A hónapban a célok kitűzésével és annak eléréséről beszélgettünk. Közösen meghallgattuk a ” Van nekem egy álmom ” című dalt, majd kitaláltunk rá egy kis koreográfiát, melyet játékidőben is sokszor táncoltak a lányok.
A beszélgetőkörök témája:
– Ki miben szeretné, hogy jó legyen?
– Ki miben szeretne nagyon ügyes lenni?
– Ki mit szeretne megtanulni?
Ösztönöztem őket arra, hogy beszélgessenek arról otthon, hogy milyen céljai vannak a családjuknak.
A Boldogvár meséje nagyon tetszett a gyermekeknek, a fiúk játékidőben csodaszép várakat építettek és közben okos gondolatokat osztottak meg aznapi céljaikról. Aki úgy gondolta, a feladatlap segítségével le is rajzolhatta a kitűzött céljait, majd kihelyeztük az óvoda aulájában a Boldogság faliújságjára.
A gyermekeket két csapatra osztottuk, majd minden csapat kitűzött egy célt, jelen esetben ez egy karika volt amibe babzsákkal kellett bele találni. Megbeszéltük, hogy nem szabad soha semmilyen tevékenységet feladni ha nem sikerül elsőre. Mindig próbálkozni és gyakorolni kell, hogy egyre ügyesebbek legyünk.
Úgy gondolom minden Boldogságpercek alkalmával a gyermekek közelebb kerülnek ahhoz, hogy boldogabb, kiegyensúlyozottabb, érzelmileg gazdagabb felnőttekké váljanak , akik értékes emberei lesznek majd a társadalmunknak.