Ebben a hónapban arról beszélgettünk a gyerekekkel milyen céljaink lehetnek nekünk, mit szeretnénk elérni, hová szeretnénk esetleg eljutni mi együtt mint egy osztály. Először a gyerekek többsége anyagi javakat szeretett volna, de kértem őket inkább most közösségként gondolkozzanak.
Feldogoztuk a mesét, ismert volt már számukra, nagyon okosan leszűrték mi ennek a történetnek a tanulsága.
Lerajzoltuk, mi mindent szeretnénk elérni év végére, ezt egy üvegbe gyűjtöttük, majd ígéretet tettem nekik, hogy év végén kinyitjuk és megbeszéljük mi minden valósult meg ebből. Élvezték ezt a témát is a gyerekek.
Célok kitűzése és elérése
A témát, egy általam írt mese segítségével dolgoztuk fel. Majd medvebábot készítettünk, és így beszélgettünk a medvék és a gyerekek céljairól.
A medvebocsok kalandja
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy medvecsalád: medvemama, medvepapa, és három medvebocs: Mézi, Morgó, Málna. Mézi imádta a mézet, Morgó sokat morgolódott, Málna pedig nagyon szerette a málnát.
Egy őszi napon elindultak a barlangjukból a közeli patakpartra játszani. Hát amint ott játszadoztak, fogócskáztak, hirtelen beborult az ég, dörgött, villámlott, és úgy zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna. Megáradt a kis patak éás vadul hömpölygő folyóvá változott. A bocsok nagyon megijedtek, mert nem tudtak átkelni rajta, így nem tudtak hazajutni a barlangjukba. Egy bokor tövébe bújtak, Mézi és Málna sírva fakadtak, Morgó pedig morgolódott.
-Hogy jutunk haza?- sírdogált Mézi-
-Minek jöttünk ide?- morgott Morgó.
-Éhes vagyok-nyöszörgött Málna.
Ahogy így szomorkodtak, egyszer csak megszólalt Morgó:
– Mind haza szeretnénk jutni, ez a célunk; induljunk hát, együtt sikerülhet minden akadályt leküzdenünk!
Megfogták hát egymás kezét és elindultak a patak mellett. Nagyon figyeltek mindenfelé, hátha találnak olyan helyet, ahol át tudnak kelni.. Egyszer csak Mézi felkiálltott:
– Ott egy kidőlt fa, pont a patak fölött! Ha átmászunk rajta, máris közelebb kerülünk a célunkhoz, a barlangunkhoz. Megmutatom nektek, hogy hogyan kell kapaszkodni a fa törzsén; sokat gyakoroltam, amikor mézet kerestem a fákon.
Így is tettek. Mézi ment elöl, a többiek követték, így sikerült átkelniük a vízen.
Az eső csendesedett; ahogy tovább vándoroltak, egyszer csak egy hatalmas szikla állta az útjukat. Már majdnem újra elkeseredtek, amikor Morgónak támadt egy ötlete:
– Tudom már mit tegyünk! Másszunk át rajta! Ha megtartotok, felmászok a tetejére és felhúzlak titeket; a másik oldalon pedig leugrunk. Együtt sikerülni fog, és így közelebb érünk a célunkhoz, a barlangunkhoz!
Így is tettek. Összefogtak és ezt az akadályt is leküzdötték.
Az eső már csak szemerkélt. Közel voltak a barlangjukhoz, de a nagy eső miatt sáros volt a hegyoldal, így mindig visszacsúsztak. Az erejük már fogytán volt, de nem adták fel. Most Málna talált ki valamit:
– Kapaszkodjunk meg a fákról lelógó indákba, így könnyebben fel tudunk jutni a barlanghoz!
Így is tettek. Nemsokára meg is hallották Medvemama és Medvepapa kiáltozását:
-Hol vagytok? Mézi, Morgó, Málna!
A medvebocsok visszakiabáltak:
– Itt vagyunk Mama, itt vagyunk Papa!
Boldogan ugrottak a szüleik nyakába. Mindannyian jó sárosak lettek, de nem gondoltak most erre. Örültek, hogy épségben hazaértek, elérték a céljukat. Megfürödtek, megvacsoráztak és lefeküdtek aludni. Talán még most is alszanak a barlangjukban, de nemsokára, Gyertyaszentelőn, kikukucskálnak, hogy megnézzék, jön-e már a tavasz.
Januári téma nagyon izgalmas volt, mert egybe esett a féléves értékelések elkészítésével. Így a halacska csoport közösen fogalmazta meg, milyen célok felé kell haladnia. A hónapban négy tanulságos mesét dolgoztunk fel. Sajátítottuk el belőle, milyen értékek szükségesek az embernek céljai elérésében. A Halacska csoport legfontosabb értéke az összetartozás, most is így készült el feladatunk. Fogadjátok szeretettel!
Célok megfogalmazása, rajzos ábrázolása. Kihívás verseny: 1 hétre megtervezett célok közül melyeket tartottam be. A győztes jutalomban részesül.
A gyermekekkel beszélgettünk a céljainkról ki mit szeretne elérni eredeti dolgok születtek. Mégis a meseírást választottam, mert ilyet még nem csináltunk közösen. A meséhez eredeti ötletek születtek.
Rimóci Szent István Általános Iskola
A gyerekek autókon szállítják az úttesten a cáljaikat, a leágazó utakra a céljaikat gátló tényezők kerültek.
Beszámoló
A Mesevár és Bölcsőde Mende
Törpike csoportjában megtartott Boldogságóráról, amelynek témája:
A célok kitűzése és elérése
A tevékenység során, fontosnak tartottam, hogy a gyerekek figyelmét felkeltsem a különböző játékokkal, a beszélgetésekkel, a képek válogatásával, amelyek segítettek ráhangolni a csoport tagjait arra, hogy bátran meséljenek céljaikról, titkos vágyaikról.
Fontosnak éreztem, hogy a gyerekekben tudatosodjon, hogy reális célokat tűzzenek ki maguk elé, mert ezeknek az elérésére több esély van, mint az álombeli vágyak elérésére.
Többféle módon, színezéssel, bábozással, kirakós játékkal, ügyességi játékkal hangolódtunk minél jobban a témára.
A tevékenység felépítésénél szem előtt tartottam a gyerekek egyéni képességeit.
Figyelembe vettem a csoport jó együttműködési képességét, akkor is, amikor közösen kellett az autóknak a garázsukba találniuk. Néhányan még segítséget is nyújtottak társuknak.
A motiválás során olyan együttes élményre kívántam alapozni, amelyet nagyban segített Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dala. A zene, az együtt éneklés megteremtette a tevékenység jó hangulatát, beindította a gyerekek képzeletét, fantáziáját.
A csoport tagjai örömmel vettek részt a közös tevékenységekben, sikerült érdeklődésüket felkelteni és mindvégig fenntartani.
A mesét nagy átéléssel hallgatták a gyerekek, a mese végén elmondták kérdéseiket, amelyeket közösen meg is beszéltünk.
Örömmel nyugtáztam, hogy beleélték magukat a gyerekek a mese történetébe és kérték az újra mesélést.
Saját céljaikat, vágyaikat is nagyon jól meg tudták fogalmazni, nagyon ügyesen választotta ki mindenki a képek közül azt, amelyik az ő vágyai között szerepel. Bátran és őszintén meséltek a gyerekek arról is, hogy mi az amit ki szeretnének próbálni majd akár felnőttként, illetve a mostani vágyaik voltak a legfontosabbak.
A beszélgetés alatt végig jelen volt a kellemes, családias légkör, a másik meghallgatása, az érdeklődés és a figyelem.
A legnagyobb sikere a célbadobó játéknak volt, hiszen, ha valaki nem talált célba, mindenki vidáman nevetett, de mindenki nagyon drukkolt is a másiknak, amikor az újra megpróbálta.
A Boldogvárak nagyon szép színesek lettek, és a célok elérése jelét is mindenki nagy örömmel színezte ki.
Közös céljaink tabló készítésében mindenki hozta a saját képét, a képek felkerültek a tablóra, majd megbeszéltük közösen, miért azt a képet választotta.
Az alkotásokat fali újságunkra tettük ki.
Az egész tevékenység nagyon jó hangulatban, sok beszélgetéssel, meséléssel zajlott le.
Befejezésként, kezdő énekünket énekeltük el újra, mert nagyon tetszett a gyerekeknek.
Beszámoló
A Mesevár és Bölcsőde Mende
Törpike csoportjában megtartott Boldogságóráról, amelynek témája:
A célok kitűzése és elérése
A tevékenység során, fontosnak tartottam, hogy a gyerekek figyelmét felkeltsem a különböző játékokkal, a beszélgetésekkel, a képek válogatásával, amelyek segítettek ráhangolni a csoport tagjait arra, hogy bátran meséljenek céljaikról, titkos vágyaikról.
Fontosnak éreztem, hogy a gyerekekben tudatosodjon, hogy reális célokat tűzzenek ki maguk elé, mert ezeknek az elérésére több esély van, mint az álombeli vágyak elérésére.
Többféle módon, színezéssel, bábozással, kirakós játékkal, ügyességi játékkal hangolódtunk minél jobban a témára.
A tevékenység felépítésénél szem előtt tartottam a gyerekek egyéni képességeit.
Figyelembe vettem a csoport jó együttműködési képességét, akkor is, amikor közösen kellett az autóknak a garázsukba találniuk. Néhányan még segítséget is nyújtottak társuknak.
A motiválás során olyan együttes élményre kívántam alapozni, amelyet nagyban segített Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dala. A zene, az együtt éneklés megteremtette a tevékenység jó hangulatát, beindította a gyerekek képzeletét, fantáziáját.
A csoport tagjai örömmel vettek részt a közös tevékenységekben, sikerült érdeklődésüket felkelteni és mindvégig fenntartani.
A mesét nagy átéléssel hallgatták a gyerekek, a mese végén elmondták kérdéseiket, amelyeket közösen meg is beszéltünk.
Örömmel nyugtáztam, hogy beleélték magukat a gyerekek a mese történetébe és kérték az újra mesélést.
Saját céljaikat, vágyaikat is nagyon jól meg tudták fogalmazni, nagyon ügyesen választotta ki mindenki a képek közül azt, amelyik az ő vágyai között szerepel. Bátran és őszintén meséltek a gyerekek arról is, hogy mi az amit ki szeretnének próbálni majd akár felnőttként, illetve a mostani vágyaik voltak a legfontosabbak.
A beszélgetés alatt végig jelen volt a kellemes, családias légkör, a másik meghallgatása, az érdeklődés és a figyelem.
A legnagyobb sikere a célbadobó játéknak volt, hiszen, ha valaki nem talált célba, mindenki vidáman nevetett, de mindenki nagyon drukkolt is a másiknak, amikor az újra megpróbálta.
A Boldogvárak nagyon szép színesek lettek, és a célok elérése jelét is mindenki nagy örömmel színezte ki.
Közös céljaink tabló készítésében mindenki hozta a saját képét, a képek felkerültek a tablóra, majd megbeszéltük közösen, miért azt a képet választotta.
Az alkotásokat fali újságunkra tettük ki.
Az egész tevékenység nagyon jó hangulatban, sok beszélgetéssel, meséléssel zajlott le.
Befejezésként, kezdő énekünket énekeltük el újra, mert nagyon tetszett a gyerekeknek.
Beszámoló
A Mesevár és Bölcsőde Mende
Törpike csoportjában megtartott Boldogságóráról, amelynek témája:
A célok kitűzése és elérése
A tevékenység során, fontosnak tartottam, hogy a gyerekek figyelmét felkeltsem a különböző játékokkal, a beszélgetésekkel, a képek válogatásával, amelyek segítettek ráhangolni a csoport tagjait arra, hogy bátran meséljenek céljaikról, titkos vágyaikról.
Fontosnak éreztem, hogy a gyerekekben tudatosodjon, hogy reális célokat tűzzenek ki maguk elé, mert ezeknek az elérésére több esély van, mint az álombeli vágyak elérésére.
Többféle módon, színezéssel, bábozással, kirakós játékkal, ügyességi játékkal hangolódtunk minél jobban a témára.
A tevékenység felépítésénél szem előtt tartottam a gyerekek egyéni képességeit.
Figyelembe vettem a csoport jó együttműködési képességét, akkor is, amikor közösen kellett az autóknak a garázsukba találniuk. Néhányan még segítséget is nyújtottak társuknak.
A motiválás során olyan együttes élményre kívántam alapozni, amelyet nagyban segített Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dala. A zene, az együtt éneklés megteremtette a tevékenység jó hangulatát, beindította a gyerekek képzeletét, fantáziáját.
A csoport tagjai örömmel vettek részt a közös tevékenységekben, sikerült érdeklődésüket felkelteni és mindvégig fenntartani.
A mesét nagy átéléssel hallgatták a gyerekek, a mese végén elmondták kérdéseiket, amelyeket közösen meg is beszéltünk.
Örömmel nyugtáztam, hogy beleélték magukat a gyerekek a mese történetébe és kérték az újra mesélést.
Saját céljaikat, vágyaikat is nagyon jól meg tudták fogalmazni, nagyon ügyesen választotta ki mindenki a képek közül azt, amelyik az ő vágyai között szerepel. Bátran és őszintén meséltek a gyerekek arról is, hogy mi az amit ki szeretnének próbálni majd akár felnőttként, illetve a mostani vágyaik voltak a legfontosabbak.
A beszélgetés alatt végig jelen volt a kellemes, családias légkör, a másik meghallgatása, az érdeklődés és a figyelem.
A legnagyobb sikere a célbadobó játéknak volt, hiszen, ha valaki nem talált célba, mindenki vidáman nevetett, de mindenki nagyon drukkolt is a másiknak, amikor az újra megpróbálta.
A Boldogvárak nagyon szép színesek lettek, és a célok elérése jelét is mindenki nagy örömmel színezte ki.
Közös céljaink tabló készítésében mindenki hozta a saját képét, a képek felkerültek a tablóra, majd megbeszéltük közösen, miért azt a képet választotta.
Az alkotásokat fali újságunkra tettük ki.
Az egész tevékenység nagyon jó hangulatban, sok beszélgetéssel, meséléssel zajlott le.
Befejezésként, kezdő énekünket énekeltük el újra, mert nagyon tetszett a gyerekeknek.
Csurgói Eötvös József Általános Iskola Arany János Általános Iskolája
Ha vannak céljaink, az segít megbirkózni a nehézségeinkkel.Fontos feladatnak tekintjük a Földünk megmentését, a környezetünk megóvását.