Idén az első boldogságórán beszélgetőkört alakítottunk a boldogságról, jövőbeli céljainkról, ahol mindenkinek lehetősége volt elmondani, mit szeretne 2021-ben megvalósítani.

Gyönyörű gondolatok, kívánságok hangzottak el, melyek közül kiemelnék néhányat.:

Pistike: „Jól fogok viselkedni az óvodában!”
Zsuzsika: „Többet fogok segíteni anyának otthon a házimunkában!”
Emília: „Segítek otthon anyának megetetni az állatokat!”
Anna: ” Többször fogok magam után összepakolni a szobámban!”

Majd mákos sütit fogyasztottunk el, melyhez különböző kívánságaink voltak a jövőre nézve szeretteinknek.

Anna: „Szeretném, ha apának lenne egy új autója és sokat mennénk vele kirándulni!”
Emília: „Azt kívánom, hogy anyukámmal lehessek minél többet!”
Pistike: ” Azt kívánom, hogy anyával lehessek és menjünk el sok helyre!”

A héten a téma a célok kitűzése és elérése volt. Bezzeg Andrea Boldogvár című meséjével bevezettük a témát. Megbeszéltük, hogy kinek mi a célja, mit szeretne elérni, ki mi lesz majd, ha felnő, amit le is rajzoltak a nagycsoportosaink. Lezárásként mindenki elmesélte, hogy mi van a rajzán. Nagyon élvezték óvodásaink ezt a témát, biztosan visszatérő beszélgetések alapját fogja szolgálni a célok kitűzése-és elérése témakör.

Csoportunkban azt a célt tűztük magunk elé, hogy év végére mindenki megtanul kislabdát célba dobni. Ebben a hónapban gombóccá hajtott zoknival, kesztyűvel, sapkával próbálkoztunk. A sok gyakorlás következtében egyre többször sikerült eltalálni a céleszközt, ami nagy örömmel töltötte el őket. Jól haladunk a kitűzött cél felé!

A Szegvári Kurca-parti Óvoda Szivárvány kiscsoportjában a célok kitűzését rövidebb és hosszabb távra is meghatároztuk.
A gyerekekkel sokat beszélgettünk arról, hogy mit szeretnének, milyen álmaik, terveik vannak. Többségében a „felnőtt” világból vették a példákat. Sokan szeretnének hasonlítani anyukájukra, apukájukra, nemcsak az otthon megismert tulajdonságaik alapján, hanem egy-egy szakma, tevékenység kapcsán is. Néhány ismertebb szakmát játékukban meg is tudnak jeleníteni, ezzel szerepjátékukat fejlesztve tovább. Pl. Boltos, fodrászos, szerelő, orvosos…stb. Minden új információ, élmény segíti őket a témában való elmélyülésben, így a szerepek megformálásához sok információt gyűjtenek egymástól is. Az öltözködés témakör kapcsán ruhákat, babaruhákat mostunk, teregettünk, vasaltunk, válogattunk, számoltunk, csoportosítottunk.
Hosszú távú célként a téli időszakban nélkülözhetetlen madáretetést választottuk. A gyerekek környezettudatos szemléletének fejlesztése, az állatokról való gondoskodás, a természet szeretetének, óvásának megalapozása érdekében. Az egész téli időszakot átölelő, folyamatos megfigyelést igénylő tevékenység során a gyerekek megszokják a rendszert, a folyamatot, felfedeznek ok-okozati összefüggéseket. Részesei lehetnek a madáretetők készítésének, kihelyezésének, feltöltésének, ellenőrzésének, újratöltésének. Tapasztalatainkat rendszeresen megbeszélve, a tevékenységet együtt végezve alakul, formálódik kis közösségünk, valósulnak meg rövid és hosszabb távú céljaink.
A boldogság órákon a megszokott tevékenységek, játékok mellett, csak összegezzük a tapasztalatokat, de ezen tevékenységek beépülnek mindennapjainkba.

A boldogság program ötödik hónapjának témája a célok kitűzése és elérése. A hónap fontos eleme az értelmes célok megfogalmazása és elérése. A gyermekek először a vágyaikat fogalmazták meg, hogy szeretne egy babát vagy autót. Több tapasztalós és játékos tevékenység során kezdték megérteni, mi is lehet a célunk valójában. Először megpróbáltunk olyan célokat kitűzni, amihez gyorsan és kevés akadályon keresztül el lehetett jutni. Ilyen volt például, hogy mindenki önállóan felveszi a pizsamáját, vagy hogy szépen színezzük ki az előre megrajzolt képeket. A boldog vár meséjét is meghallgatták, ami ösztönözte a gyerekeket, hogy új célokat fogalmazzanak meg, és valósítsanak meg. Ilyen volt a boldogság vár kirakó, készítettünk naptárt amibe belerajzoltuk a céljainkat. A célokat együtt figyeljük, és együtt valósítjuk meg. Közösen készítettünk mákos gubát, amit közösen fogyasztottunk el. A jelmondatunk „Mákunk van!”