Január új év új lehetőségek. Igaz ez a Napocska csoport életében is. Gyerekek nőnek változnak, vele együtt véleményük is egyre több mindenről van.Így a csoport életében ami nehézséget okoz az hogy toleránsabbak legyenek egymással és ne bántsak még szóval semm egymást. Így mi most célul tűztük ki hogy különböző játékok, foglalkozások által erősítjük gyerekekben, hogy igen mindenki más de mindenkiben van valami amit szerethetünk ,de ha még is valami miatt nem egyezik a nézőpontuk , gondolatuk akkor semm a verekedés vagy a „Nem barát „és hüvelykujj mutogatás a megoldás. Így pl.A mai napon…mondókát játszottuk, postás játékot dramatizáltunk :Vissza jött a répa című mesét. Ha még is konfliktus alakult ki akkor azt megbeszéltük és egy nagy öleléssel zártuk le a -beszélgetést. Számunkra ez fontos cél volt ,hogy ezeket az érzéseket ,belső gyermeki feszültségeket kibeszéljük, megerősítsük, hogy mi egy kis „családi közösség „vagyunk és sokkal boldogabban telik el a napunk ha nem az örökös barát nem barát szavakat mondogatjuk.

Ismét eltelt egy hónap tele nehézségekkel, kihívásokkal, amelyeket az online oktatás gördített elénk. Nagyon nehéz, úgy átadni ismereteket, érzéseket, hogy nincs fizikai kontaktus. De egyre jobban megbizonyosodok arról, hogy a Boldog Óvoda cím elnyerésére éppen ez az év volt a legalkalmasabb, mert amikor úgy éreztem, hogy nincs kapaszkodó, kiút akkor itt voltak a jobbnál-jobb ötletek, melyek továbbgondolásával a mindennapi tevékenységünket is könnyebb volt megszervezni, változatosabbá tenni a lehetőségekhez mérten, úgy, hogy beleszőve ezeket a játékos ötleteket szórakoztató, érdekes együttlétet tudjunk biztosítani. Mindezt úgy, hogy közben személyiségük is egyre jobban fejlődhessen.
Most már a gyerekek is megszokták, hogy a hetet mindig boldog percekkel kezdjük a dal meghallgatásával, és, hogy keretet adjunk a hétnek ezzel is szoktunk hétvégén elbúcsúzni egymástól.
A vágyak, álmok elérése nagyon sok mesében szerepel, ebbel a hónapban tudatosan választottuk, úgy ki a meséket, hogy tudjuk megbeszélni, hogy miért kell célt kitűzni magunk elé, és, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy azt el is értjük, valamint, hogy mindez csak tőlünk függ.
Elszakadva a meséktől, hogy jobban megértsék, hogy a valóságban is így működik és nem csak a mesében, saját történetem meséltem el, hogy az én álmom az volt, hogy mindig gyerekek közt lehessek, nekik énekelhessek, velük játszhassak, ezért tanultam és most ezért lehetek velük. Majd egy közelebbi célom osztottam meg a gyerekekkel, hogy megszeretném tanítani nekik a hóember megrajzolását. Együtt készítettük a rajzot lépésről-lépésre, amíg mindenkinek kész lett a pocakos hóember. Nagyon büszkék voltak magukra, látva, hogy megtudták csinálni, segítség és varázslat nélkül, hogy nem győzték csodálni a munkájukat, bár előre többen is megjegyezték, hogy nem tudnak hóembert rajzolni.
Ezek nagyon apró lépések, de úgy gondolom, hogy előbb, olyan álmok megvalósítására tanítsuk meg a gyerekeket, melyeknek eredményét minél hamarabb láthatják, így talán nem fogják a bonyolultabb feladatokkal való küzdelmet sem feladni.

Relaxációs gyakorlattal, mesével, zenehallgatással, beszélgetéssel, színezéssel dolgoztuk fel a témát. Új év, új tervek, új célok. Relaxáció:” Kitárom a világom,….” Mese:” Boldogvár meséje” Beszélgetéssel, kérdésekkel feldolgoztuk a témát. Színezés: Boldogvár színezése Zenehallgatás: Repülj velem CD😊

Ez volt az első olyan része a programnak, amely őszintén megvallva egy kicsit nehézséget okozott számomra, sokat kellett azon ötletelnem, hogy a gyerekere szabjam a témát, aztán segítségemre sietett a varázsgömböm. Jósnőként meglátogattam a Pillangó csoportot, ahol minden gyermek megpróbálhatta megjósolni a jövőjét (vágyaikat, céljaikat előzetesen megfogalmazhatták) a varázsgömb segítségével, majd ezt le is kellett rajzolniuk, hogy teljessé tegyék a varázslatot. A jóslás közben megbeszéltük, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy elérjék a céljaikat/beteljesüljön a jóslat. A varázslatot befejezve közösen elfogyasztottuk a mákos tekercsünket és megvendégeltük az óvoda dolgozóit is, hogy idén is mákunk legyen.
Mivel már nagycsoportról van szó, ezért készítettünk egy üvegcsét, ahova olyan dolgokat gyűjtünk, amit még a ballagás előtt meg szeretnének csinálni az oviban. Rengeteg ötlet született, például különböző témahetek lehetőségei, kirándulások, játékötletek, kiállítások szervezése…stb. A társammal szeretnénk ezeket az ötleteket valóra is váltani számukra, megpróbáljuk beépíteni őket a mindennapjainkba, projektjeinkbe.
A nehezebb nekiinduláshoz képest hatalmas fordulatot vett a hónap boldogságóra témája, rengeteg ötlettel és élménnyel gazdagodhattunk, mind a gyerekek, mind pedig az óvoda dolgozói.

Célok és a hozzájuk vezető út

Januári foglalkozásunkat a „Haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” c. relaxációval kezdtük. A dal meghallgatása alatt átváltoztam maci-lánnyá és így kopogtam be a gyerekekhez. Segítséget kértem tőlük, hogy hazataláljak az anyukámhoz. Négy próbatétellel tudtak segíteni nekem, Az első során megmozgattuk magunkat mackójárással, majd megtanultuk a „Mackó, mackó ugorjál..” kezdetű dalosjátékot. A következő próba volt a nagy lufifújás, majd végül a közös kiáltás. Miután ilyen ügyesen segítettek, a macilány hálából elmesélte Boldogvár történetét. A maci kislány elbúcsúzott, mi pedig beszélgettünk a céljainkról, majd a foglalkozás lezárásaként célba dobtunk és közben hangosan megfogalmazták egy céljukat. Levezetésként kiszíneztük a célok elérésének jelét.
Már foglalkozáson kívül, de ahhoz kapcsolódva készítettünk egy útvesztőt is a padlóra, ahol a macinak kellett segíteni megtalálni a célhoz, vagyis a mézes üveghez vezető utat.
Mivel egyébként is medve-hét volt a témánk, megterveztük a csoportszoba és a folyosó macis díszítését és a hét folyamán el is készítettük azokat, így vontuk be az egész óvodát és a családok figyelmét is felhívtuk a témára.