A reggeli beszélgető körben, a mindennapi csendkörünk után (1 percig – amíg a homokórában a homok lepereg – csendben ülve figyelünk a környezetünk hangjaira) ezzel is felvezetve, hogy mi volt az én célom a csendkörrel, próbáltam rávezetni a gyerekeket, hogy ők is fogalmazzanak meg maguknak valamilyen célt, valamit amit nagyon szeretnének. Szerintem óvodásoknak elég nehéz téma ez, de voltak gyermekek akik ráéreztek, megértették, hogy mire is gondolok, mit jelent az, hogy van valamilyen célom. Példákat soroltam fel, és végül közösen megfogalmaztunk a, hogy milyen célokat állítunk fel a mi csoportunk számára. Ilyenek pl.: nem fogunk hangoskodni a csoportban, mindenki tudjon elszámolni 20-ig, mire ballagás lesz az óvodában (több matematikai játékot játszottunk a héten, valószínűleg ezért mondták a gyermekek), mindenki tanulja meg, hogy melyik a jobb és bal keze, mindenki tudja bekötni a cipőfűzőt a széken (minden gyermeknek a csoportban 1 cipőfűző van a székére kötve, ezen gyakoroljuk a masnira kötést).
Ezután a csoport kapott egy levelet, ami a következőket tartalmazta: „Kedves Napraforgó csoportos gyerekek! A Boldog vár 5. lépcsőfokára csak akkor juthattok fel, ha megoldjátok a rejtvényeket, teljesítitek azokat és eljuttok a célig. Az óvodátokban elrejtettem egy kirakót, ami 12 darabból áll. Mindegyiket meg kell keresnetek! Minden egyes kirakó darabnál találtok egy fehér borítékot, amiben segítséget kaptok, egy újabb részlet felkutatásához. Ha sikerül mindegyiket megtalálni, illesszétek össze, és megtudjátok milyen képet rejt a kirakó. Figyeljetek nagyon! Jó keresgélést! ”
Természetesen nagyon izgatottak lettek a gyerekek és az egyik kis „szemfüles” észrevette, hogy Boldog Dóra nem ül a helyén, pedig ilyenkor ő mindig itt van. Tanakodás következett, hogy hol lehet Dóra, és végül arra jutottak, hogy őt is meg kell keresni valahol az óvodában. Így indultunk el borítékok keresésére.
Néhány általam írt rejtvényt szeretnék leírni: „Ez az a hely, ahol sok gyerek teper. Öltözés és vetkőzés, kinek könnyű, kinek nehéz. Tornasorba állunk ott, aztán követjük a feladatot. Ugrás, futás, bordásfal, így lesz erős a gyerekraj! – Tornaszoba. ” Következő hol keresd, ahol nem a homokot leled. Építhetsz ott és játszhatsz, a fény is neked látszat.Jó hatással van terád, elűzi a bacikát. Íze kicsit sós, meg ne kóstold nem ropogós! – Sószoba. „Hatodikat hol leled? Titkos folyosón az eledeled. Sürög-forog konyha népe, készíti az étket délre. Szürke kocsi, rajta tálca, Borika tolja a csoportszobába. – Tálaló kocsi. „Konyhától a csoportig, hosszú folyosón surranni. Titkos ez és nem vitás, itt lesz a hetedik kiírás. – Titkos folyosó ( így hívjuk a gyerekekkel a hátsó folyosót, ott szoktunk átsurranni az óvodán.)
Nagyon élvezték a gyermekek a keresgélést, izgatottan mentek egyik helyszínről a másikra, és nagy buzgón rakták a táblára, hogy vajon mit is rejt a kép. Eközben Boldog Dóra is előkerült, mire visszaértünk a csoportba, már ott ült a szokott helyén. Jó volt látni a gyermekek arcát, ahogy felderült, amikor meglátták, hogy Dóra újra itt van, kérdezték is, hogy ez hogy lehet, biztos varázslat volt. Olyan jó, főleg ebben a mai világban hogy ezek a gyerekek hisznek még a mesében, hisznek a csodában és hisznek a varázslatban. Nem kell sok minden ahhoz hogy boldogok legyünk, elég egy kis képzelet, egy kis kreativitás és sok-sok boldog és mesére éhes gyermek.
Ez a mi kis történetünk a Célok elérése hónapjában. Természetesen mindenki felléphetett az 5 lépcsőfokra, hiszen együtt, közösen jártuk végig a célhoz vezető utat.

A célok kitűzése és elérése témakör feldolgozását relaxációs gyakorlatokkal kezdtük. Ezután felolvastam Fehér Klára Foglalkozások című szövegét. A második felolvasásnál az előre kivágott, és mágnestáblán elhelyezett képeket kellett olyan sorrendben felrakni, ahogyan a szövegben hallották a foglalkozásokat. Gyorsan rájöttek arra is, hogy mi nem szerepelt a szövegben. Ezután beszélgettünk arról, hogy ki mi szeretne lenni, ha felnőtt lesz. Meghallgattuk Bagdi Bella Van nekem egy álmom című dalát, melyet mozgással kísértünk. Ennek nagyon nagy sikere volt. Többször újra kellett játszani a dalt. Játékidőben miután megnéztük a Ne add fel a startnál egyperces animációt, pingvinekkel játszottak a gyerekek. Megépítették a jégtáblákat, közben arról is információt kaptak egymástól, hogy hol is élnek ezek az állatok. A kisfilm elindította a gyerekek gondolatait, beszélgettünk a célok elérésének feltételeiről. Tisztáztuk mit is jelent a cél fogalma. Megbeszéltük, hogy nekünk milyen céljaink lehetnek. Kitűztük a csoport céljaként, hogy legyünk az óvodánk legilledelmesebb csoportja. Azt is megbeszéltük, hogyan lehet ezt elérni. Sokszor kérdezték a polcra kihelyezett serlegekkel kapcsolatban, honnan vannak. Elmeséltem nekik, hogy az előző csoporttal nyertük ovikupán. Sajnos most a vírus miatt erre nincs lehetőség, de éppen ezért választottam a választható feladatok közül a Kulcs című feladatot. Ezen keresztül tudtam legjobban érzékeltetni velük azt, hogy hogyan lehet azt elérni, hogy valamiben jók legyünk. Amikor először végeztük a feladatot, nagyon nem ment. Viszont a magyarázat, bemutatás, gyakorlás hatására, egy idő után már egészen ügyesen hajtották végre a feladatot. Törekedtek a gyorsaságra, és arra is, hogy minden utasítást pontosan hajtsanak végre. Gyerekeink 5-5,5 évesek. A feladat nem volt egyszerű, hiszen nagyon sok mindenre kellett figyelniük. De annyira motiválta őket az általam mesélt történet, hogy korukhoz képest nagyon ügyesek voltak. Nem utolsó sorban élvezték a játékot, és újra és újra el akarták játszani. Jellemezte őket a kitartás, a szorgalom, a figyelem. A foglalkozás zárásaként lerajzolták magukat.