A januári hónap témája „A célok kitűzése és elérése” volt. E téma keretén belül megnéztünk egy egyperces animációt a struccról és a pingvinről. A gyermekekkel megbeszéltük a kis filmben látottakat, mely során levontuk a tanulságot, hogy a céljainkat csak abban az esetben tudjuk elérni, ha leküzdjük a félelmeinket és mindent megteszünk annak elérése érdekében, s nem dugjuk a fejünket a homokba, mint azt ahogy a strucc tette.
Ezt követően színes papír, spatula és vatta felhasználásával bolyhos pingvineket készítettünk azért, hogy ha ránézünk, mindig a kitartás jusson az eszünkbe. A gyermekekkel megbeszéltük, hogy milyen állat a pingvin, hogy néz ki, és hogyan mozog, ezért egy imitáló játék során mi is pingvinekké változtunk és utánoztuk annak totyogó mozgását. De a pingvinek táncolni is tudnak, ezért gyorsan megtanultuk és eltáncoltuk zenére a pingvintáncot. A gyermekeknek nagyon tetszett a lépkedős-, és előre-hátra ugrálós tánc.
Arról is beszéltünk, hogy a pingvinek többsége a Antarktiszon él, ahol a lakóterületük egyre jobban csökken az olvadó jéghegyek miatt, ezért eljátszottuk az „Olvadó jégtábla” című zenés játékot. A játék kezdetekor minden pingvinnek (gyermeknek) jutott egy jégtábla. A zene elindítása során a pingvinek totyognak és úszkálnak a jégtáblák között, de amint elhallgat a zene, nyomban találniuk kell maguknak egy másik szabad jégtáblát és arra kell ráállniuk. Természetesen minden megállításnál eltűnik egy jégtábla, így amelyik pingvinnek nem jut, az kiesik a játékból. A játék addig ment tovább, míg egyetlen egy pingvin állt az utolsó jégtáblán.
A pingvinek nagyon szeretnek egymással játszani, főleg sikankózni és csúszkálni, ezért mi is eljátszottuk a „Csiszi-csuszi” fogócskát. Egy gyermek volt a fogó, aki csúszkálva kellett megfogjon minél több ugyancsak csúszkálva menekülő pingvint. Akit elkapott, az is fogóvá változott. A játék addig ment, míg minden menekülő pingvinből fogó nem lett.
A pingvinek rendszeresen puszilgatják kicsinyeiket. A kicsi így mindig biztos lehet abban, hogy a szülei szeretik őt. Mi is kimutattuk egymás iránt érzett szeretetünket és pingvin puszit adtunk egymásnak, azaz megöleltük egymást és piszéztünk az orrunkkal. A gyermekekkel megbeszéltük, hogy ha hazamennek az óvodából, ők is így köszöntsék a szüleiket, akiket a legjobban szeretnek a világon.

A célok kitűzése és elérése januári témához szervesen kapcsolódott a heti tematikus tervünk is, a hét napjaival, napszakokkal ismerkedtünk.
A boldogság várról szóló mese kapcsán beszélgettünk a gyermekek álmairól. Első körben csak kézzel fogható, pénzzel megvásárolható álmokról, illetve a szó szoros értelmében vett álmokról beszéltek, aztán már a valódi álmokról is szó esett. Szépen összeszedett, jól megfogalmazott álmokat hallhattunk, kiskutyáról, autóvezetésről, lovaglásról… stb. Megértették a cél, a kitartás, munka összefüggését. Azt is, hogy nem tudunk mindent megvásárolni, sokkal inkább tennünk kell a saját boldogságunkért. Annak fontosságát, hogy számos akadályt kell legyőznünk addig míg elérjük a céljainkat, de ha kitartóak vagyunk, mindent megteszünk azért hogy sikerüljön el fogjuk érni azt. Már nem csak az ajándékokat említették a boldogság kapcsán, hanem a szülőkkel töltött minőségi idő, egy-egy élmény volt inkább a boldogság tárgya.
A gyermekekkel eljátszottuk a kulcs mesét, több csapatra osztva a csoportot. Kitartóan futottak a tárgyakkal, már-már úgy látszott hogy egy csapat nyer, aztán mégis a másik csapat győzedelmeskedett. Visszavágókat játszottunk, több alkalommal is, hogy minden csapat nyerhessen, megtapasztalhassa a kitartás eredményét, a sikerélményt, a boldogság érzését. Gratuláltunk egymásnak a sikerhez, kitartáshoz, győzelemhez.
Megismerkedtünk a győzelem jelével, melyet jól elfáradva, boldogan színeztek ki a gyerekek és ragasztottuk fel a következő lépcsőfokra.